Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Bella István. Válasz

És mi történt? Az utolsó liptói évi esperességi gyűlésen kapja magát, eddigi elveit szegre akasztja, szakit a múlttal, és az egész gyűlés áinulása között ajánlja, hogy a liptói egyházmegyének kell küldeni követeket az egyházkerületi gyűlésre, és loyalitásában egyszerre hyperloyalis lett: mert lapjában irván tudósitást az esperességi gyűlésről,' magának vindikálta az elsőséget, hogy a követküldésre való javaslattal ő lépett fel legeslegelőször, s nem a liptói főesperes. Es ez az űr mégis logikus és következetes, sőt az én biráin, a ki felettem törvényt ül, engem megleczkéztet. De kiemelendő, hogy mig Janoska űr ..Cirk. Listy nevű lapjában mindenképen buzgólkodott, hogy legyünk erősek s állhatatosak, ne sántikáljunk mind a két oldalon (tolle, lege,), követeket ne küldjünk kerületi gyűlésekre, s ezen buzgólkodása által híveket szerzett; addig nyilvános egyházi szereplése s ténykedése más meggyőződésnek helyt adni látszott; mert ime a mindenféle az űj törvény szerint megtartott egyli. jellegű értekezleteken részt vett és ez által az űj helyzet elismeréséhez segédkezet nyújtott. Erklären Sie mir Herr Orinclur diesen Zwiespalt der Xatui. Igaz. voltak urak. kik elveik vallásában mindvégig állhatatosak maradtak, én is küzdöttem a mellett, hogy ha már harczolnunk kell veszélyeztetett jogainkért, harczoljunk a törvényes állapot korlátain belül, n

a szakadjunk el a kerületből, mig mások, mint Sinkovicz hybbei lelkész az ellenkező lobogó alatt foglalt állást, mindvégig következetesen : de Janoska ezt magáról nem mondhatja. „Adjátok meg magatokat vitéz francziák!" ezen szavakkal fordult Coll vil vagy mások szerint Mai 1

1 an d a franczia gárda utolsó négyzetéhez a waterlói ütközetben. Cambronne adott válaszul egy történeti szót, a melyet itt ismételni nem akarok. ..Adjátok meg magatokat! bátor liptaiak!" igy hangzott a fölszólitás a liptói egyházmegyei gyűlésen ós a mi C o m b r o n n e ü n k mit tett ? megadta magát, elveinek, meggyőződésének lobogója porba hullt. Es most mondjuk meg őszintén, ki itt a következetesebb? Én ..érett megfontolás" után (legalább az áll bennt a nyilatkozatban) aláirtani egy nyilatkozványt. Hát kérdem, mikép lehet ott szó megfontolásról, mikor öt javaslat fekszik az asztalon, a hatodikat csak még az ötből készitik, — de el nem készitik, az aláirók csak tiszta papirosra irják oda neveiket, a mely a m íjd szerkesztés alatt álló nyilatkozcitiioz csitoltatni fog. Ellenben Janoskának mindig mara-lí ideje (1 hónap), hogy czikkeit, meggyőz nlésót jól megfontolja, megrostálja; hiszen meggyőződése az ő belső embere, itt nincs elhamarkodott tény : és mégis ezen megfontolt kinyilatkoztatásait meghazudtolta, szegre akasztotta. És azon körülmény, hogy a liptói egyházmegye a tiszai egyházkerületbe követeket küldött, a mely eredményt Janoska magának tulajdonit, sokkal nagyobb behatással van s lesz az egyházi élet fejlődésére, mint az, hogy én püspököm meghagyását az agemlaváltozta'tás ügyében tudomásul vettem ; ámbár ugy esketek most is, a mint azelőtt eskettem, s e tekintetben a többi kilencz lelkészhez hasonló vagyok. Azonban én Jánoskát ezért nem gáncsolom, gyávának, elesettnek, hitevesztettnek nem tekinteni ; nem is akarom szemére lobbantani, hogy logikus, férfias, paphoz illő eljárás-e az? Hivatkozom az ő szavaira, hogy utoljára minden ember lelkiismerete és isten előtt felelős tetteiért. Midőn azonban a ..Szemle" maga vallja be, hogy a „gyávaság" megírásához impulsust nem kapott, fegyverem éle pedig a „Szemle," nem a liptói kilencz lelkész ellen volt fordítva ; én őket megsérteni nem szándékoztam : most is békejobbot nyújtok a kilencz testvér között azoknak, a kik ezen gorombasággal eltelt czikkel egyet nem értenek. Különben megvallom, hogy erélyes határozatoknak és férfias nyilatkozatoknak nem vagyok barátja, mert ha ilyenekkel a mi népünk a valláserkölcsi élet s műveltség magasb színvonalára felemelhető volna, akkor mi már nem a paradicsomban. hanem a harmadik menyben lehetnénk. De éppen az ellenkezőjét látjuk a dolognak, a turóczi-liptó-szent-miklósi kerületi gyűlés erős határozatai, a zsinati bátor kinyilatkoztatások oda juttattak minket, a hol vagyunk — Pozsonyból Miskolczra, Dunából Tiszába — egész Canossaig, oda van a volt dunáninneni egyházkerület, egyházi életünk világosságot terjesztő kandallója — megvolt a vivisectio. Csak néhány szót még. Janoska szememre veti, hogy a kilencz liptói lelkészre rátörtem idegen közönség előtt. Válaszom erre ez: az ..Ev. Egyház és Iskola" közönségét idegen közönségnek nem, csak szélesb körűnek tekintem. De én Janoska lapjához is fordultam volna, ha nincs tu-