Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Név nélkül: - A tiszai egyházkerület nyugdíjintézetének válsága

Tizennegyedik evfolyamy^ 6. szam. Orosháza, 1896. február 6 Előfizetés dija : Kgész évre . . <3 frt. Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt 50 kr. Egy szám ára 1£2 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés díja : Kgész oldal . . f-* frt Fél oldal . ... „ Negyed oldal . . SS „ Ennél kisebb . . I „ Bélyeg külön 30 kr. A tiszai egyházkerület nyugdij-iiitézetének válsága. Azon tehetetlen gyámoltalanságot, melyet a zsinati törvényeknek az egyetemes nyugdij-intézetnek létesítésére vonatkozó üres paragrafusai kifejeznek, érdekesen megvilágítja a tiszai egyházkerületnek több év óta vajúdó nyugdijiiitézeti válsága, melynek sötétnél sötétebben rajzolt képét mutatják az egyházkerületi jegyzőkönyvek, püspöki körlevelek, nyugdijintézeti mínuszokkal fenyegető számadások, mathematikusok által készített s romlást jelző számitások és a legújabban szétküldött felszólítás arra, hogy az egyes nyugdijintézeti tagok a likvidácziót, vagy a további fentartását kivánják-e az intézetnek? Váratlanul, mint a sötét bodros felhők közül előtörő napsugár jelent meg legutoljára, — sajnos, hogy oly későn — Glauf Pál főesperesnek és ker. pénztárosnak röpirata, mely a mathematikusok számítását ez ügyben tévesnek nyilvánítva rámutat azon kivezető útra, mely szerinte képes a nyugdíjintézetet szégyenletes bukásától megmenteni. Minthogy a nyugdíj ügye nem csak a tiszai kertlet tagjait érdekli, habár ez eset kizárólag őt érinti, — ez okból tanácsos e kérdést minél szélesebb körben megismertetni s minél tüzetesebben hozzá szólni, hogy megvitatván azt minden oldalról, annál alaposabban s igazságosan lehessen benne közmegelégedésre intézkedni. A könnyebb megérthetés és a történeti hűség tekintetéből szükséges a válságnak keletkezését s eddigi fejlődését pár vonásban. — a mint azt különben Zelenka püspöknek 1895. évi 50 körlevelében találjuk, -— elmondani. Az intézet alkotásairól híres s boldog emlékű Czékus István püspök még esperes korában történt kezdeményezése és működése folytán 1866ban keletkezett s már 1871-ben nyugdíjat fizetett. Áldásos működését zavartalanul folytatta az intézet s maga Czékus büszke volt ezen alkotására, mígnem 1891-ben a nyugdíjintézet igazgató tanácsa azon meglepő jelentése alapján, hogy a nyugdíjintézet nevezetes válság előtt áll s a rohamosan hanyatló kamatláb miatt nem lesz képes elvállalt kötelezettségének megfelelni, a kerület közgyűlése elhatározta, hogy egy kiváló niatheniatikust kéret fel alapos számvetésre az intézet újjáalakítása czéljából. A felkért mathematikus Scholcz Ágost egyetemi tanár 86215 frt 29 kr. tőkének összehozását s illetőleg 6000 frt évi járuléknak biztosítását követelte az intézet részére, hogy elvállalt kötelességének jövőben is megfelelhessen. A kerület 1892. és 1893-ban foglalkozott Scholcznak számításával s azonkívül, hogy uj tagok felvételét megszüntette egyik, határozatával az űj-tátrafüredi közgyűlés 1893. szept. 19-én azon nevezetes határozatát hozta, hogy a Scholcz számítása alapján feltüntetett hiányt nem kell tőkében és egyszerre, hanem évi járadékban egyelőr e 2000 frttal ellensűlyozni, a melyet felerészben az egyházkerületi pénztár, felerészben az összes egyházak és nyugdíj-jogosultak tartoznak fizetni s mely tartaléktőkeként kezeltetnék, míg a nyugdíjintézeti pénztár jövedelme fedezné az évi kiadásokat. Az egyházkerületnek ezen határozata papiroson maradt végrehajtatlanul s 1894. és 1895. években semmi sem történt, a mi a nyugdíj ügyét előbbre vitte volna, daczára annak, hogy az 1894. évi költségvetés 504 frt 44 krnyi s az 1895. évben már 1919 frt 59 kr. hiányt mutatott. Nagyobbodott az intézet válsága a felekezeti s községi középiskolai s ezekkel egyrangu iskolák tanárainak nyugdíjintézetének törvényhozási létesítésével, a mennyiben" ezen törvényhozás ilag alko