Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kovácsi Gyula. Kevés a theologus, de még kevesebb lesz

telet vegyen, megszabadítsa magát egyháza hálájától és néhány frtot hagyjon a temetésére ! . . . . De hiszen lesz egyetemes nyugdíjintézet is ! Lesz, lesz ! Hiszen Ítéletnap is lesz, csak azt nem tudni, hogy mikor ! Es lia lesz is valaha, tessék elolvasni a tervezetét, — inkább elszomorító az, mint vigasztaló ! — Es ez történik akkor, a midőn a tanitó, tehát az alantasabb hivatalnok, nyugdijának a minimuma 300 frt ! Uraim ! Az egyház üldözése alkalmával sok főurunk katholizált, — de azért az egyház megállott. Azután elszedték szent könyveinket, iskoláinkat s templomainkat, — de azért az egyház megmaradt. Ekkor végre elkergették avagy Pozsonyba czitálták papjainkat: és íme ez bizonyult be az egyházra nézve halálos döfésnek. Ekkor és e miatt szűnt íueg egyházaink legtöbbje ! Ez is eléggé bizonyítja azt, hogy a pap az egyház oszlopa! És mégis, ha tekintetbe vesszük a föntebbieket, — ugyan mivel méltányolja az egyház a pap áldozását? Kevésre becsüli a világ a papot, ezt még eltűrné az ember, — de fáj, lia látja, hogy még maga az egyház is a világ után indul ! line ezen argumentumok alapján mondottam és most is mondom, hogy a theologiák hallgatóinak a száma jövőre se fog gyarapodni, hanem inkább apadni, lia ez igy marad. Ugy hogy már nekünk tulaj donképen nem arról kellene beszélnünk : egyesitsük-e a theologiákat, vagy sem? Ez már nagyon is meghaladott álláspont! Hanem igenis, beszéljünk arról: mit tegyünk, hogy az után az az egyesitettt theologia is üresen ne maradjon? Meglehet uraim, hogy nem egy, hanem számtalan is azt fogja mondani, miszerint „nem oly fekete az ördög, mint a milyennek festik. " Meglehet, hogy igazuk is van; meglehet, hogy csak az én üres gyomrom látja olyan sötétnek a világot. Meglehet. De arról biztos vagyok, hogy a szegény papság legnagyobb része osztja nézetemet. Avagy az, ha csak teheti, legtöbbnyire már más pályára adja fiát, nem bizonyit-e e mellett? Nem azt mondja-e azzal az apa: ha már én kénytelen vagyok e keserves kenyeret enni, legalább a fiam legyen ettől megmentve? Vigyázzunk ! Ne sokat beszéljünk, hanem sokat cselekedjünk, inert ha ez igy marad, még az egy theologia is feleslegesnek fog bizonyulni. KOVÁCSI GYULA ev. lelfc|jz. Kritikai kísérletek. i. „Emlékezzünk régiekről. . . ." Még nincs ősz hajszál fejemen, még erre is,, arra is, a reménység fájáról nem egy zsenge bimbó, nem egy hasadó virág int felém, mégis, lelkem mint fáradt galamb nyugalmat, örömöt, abban a régi fészekben — a múltban talál. Talán azért, mert a mult, (megsiratva is többé vissza nem jön soha sem !) mindig elrabolt valamit a jelenből is, a jövőből is, mindig letépett valamit az eleven szívből is és ami megmaradt, az híven virrasztgat. örömmel időzik a bús omladékok: ,.a por és hamu" között . . . Oh, arany ifjúság, édes álmokkal, ragyogó mult idő fényes csillagokkal! Gondolkodom, a koronás zsoltárossal, az elmúlt napokról és ezek az elmúlt napok, azok az elrongyolt írások és poros foliánsok beszélik, hogy ennek a közel 400 éves protestáns egyháznak volt ifjúsága is, melyet ámulattal szemlélt az egész világ, volt múltja is, sokkal fényesebb, sokkal dicsőségesebb, mint a jelen. Nem azt a képzelt multat értem, mely következetesen mindig máglyát és vérpadot, penészes börtönt és zörgő bilincset emleget, de értem azt a valóságos multat, melynek koszorújában a sötét színek mellett van elég öröm is, mosoly is, van elég zöld levél és tarka virág is. Zsarnóczán, beszéli Fraknói a sasvári tractus 1626. évi can. visitatiója nyomán :

x) „a kath. lelkész oly sajátszerű viszonyban állott a luth, prédikátorral, mely a türelem határain messze túllépett; a plébániai jövedelmekben osztozkodtak, a kath. templomot, a szent edényeket és öltönyöket közösen használták s a prédikátor rendesen vörös mise ruhában jelent meg az oltárnál, melyen imént mutattatott be a vérnélküli áldozat" Közvetlen az országút és az egerfás Répcze folyó mentén, Csepreg és Szakony között, emelkedik egy kisebbszerü halom. „Nem oly mély, mint egy kút" — mint Merkutio mondaná — de mindig elég nagy, hogy hajdan a bitófa rajta megférhetett, untig elég, hogy a csepregi veszedelem 1223 felkonczolt halottja — (ide hurczolták, egyetlen gödörbe, ide hajigálták) — megférjen alatta,

2) És azok, akiknek szíve Lutherért és l) Fraknói V. Pázmány. II. k. 256. 1. 2) Farkas S. Csepregváros története.