Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Ünnepélyek - Steinbach Antal

Erre az a felelete bármely együgyű hallgatójának, hogy bizony azért nem dűlne össze a világ, mert azt az Isten nem engedné. Erőszakolt magyarázat az, hogy Istennél a ma annyi, mint örökkévalóság (19. oldal), hogy „kezdetben az ember teremtetett Krisztus hasonlatosságára (Isten képmása helyett), most meg Krisztus született az ember hasonlatossága szerint" (57. oldal)-és tévedés az, hogy ,.a farizeusok meg voltak ugyan győződve Krisztus igaz voltáról, de soha hivei közé nem tartoztak" (pl. Pál!) (160. oldal), vagy „Krisztus egyszer ment a menybe és mindenkorra ott maradt," (179. oldal), mert biz ő eljő hozzánk s bekopogtat nálunk, végül hogy még egyet felemlitsek, hibás a hitnek ezen jellemvonása, hogy ez, azon lelkület, mely a látható világot csekélynek, hiúnak, csak a láthatatlant tartja valódinak, nagynak, fontosnak." (306. oldal), mert a hetesen fogalmazott hit e világot Isten dicső művének tekinti, valódinak érzi és becsüli, mint Isten teremtését. Csak az önhitt s rajongó, tehát beteg hivő (szerzetes, remete s hasonló) tekinti másnak a világot. (Ily magyarázatok s nézetek találhatók : 227, 234, 244, 251, 257, 265, 267, 269, 306, 381 stb. oldalokon). A mint sok hibát találtam a szerző magyarázatában s felfogásában, úgy a stilusát is kifogásolnom kell. Nemcsak gondatlan és pongyola a stílus, miként azt a szerző maga is beismeri, hanem sok helyütt egészen rossz. Szerző szereti a rövid főmondatos szerkezeteket s lehetőleg kerüli a hosszú mellékmondatokkal és mindenféle határozatokkal bővitett mondatszerkezeteket, a miben kétségkivül helyesen utánozza a népies, könnyen érthető előadást, ámde, lia ez a stilt szakadozottá teszi s ott is tőmondatot használ, a hol mellék mondatnak kellene állani s a szórend és viszonyítás ellen vét, akkor nemcsak a népiesség ellen vét, hanem magyartalanná is válik. A zsidókhoz irt levélnek szép görögsége, képei, allegorizálása s fenkölt felfogása Jézusról azt követelné a magyarázáshoz, hogy hasonlóan irjon ; meglepő tehát, ha azt nélkülöznünk kell itt. Száraz tudományos exegetisben is jól esik a költői lendületes nyelv, sokkal inkább a gyakorlatiban. Például szolgáljon : „A ki a Krisztus varratlan ruháját szaggatja, roszszabb a pogánynál ; kételyeiddel ós okoskodásaiddal ne hasogasd ezt a szent ereklyét. Az erkölcsből haladj tovább a hitre" (35. oldal) ; „ha bemegyünk a templomba, a templom meg szálljon mi belénk" (36. oldal) ; „Megszabni akarás (t. i. a kisértés) Istennek, hogy mit tegyen, minket hogy áldjon, másokat hogy büntessen, a helyett, hogy megnyugodnánk alázatosan az ő intézkedéseiben (80. oldal) ; Benne a hitetlenségben úgy tenyészik minden gonoszság, mint a poshadt vizben a féreg (85. oldal) ; „Immár ha Isten, az Atya a Messiást fiának mondja" (132. oldal). ..Ezen iskolában napról-napra több nehezebb feladások valának általa megoldandók, nagyobb próbáknak volt alávetve" (137.) ,.E szerirt tehát, a kik neki engedelmeskednek, azok is csak üdvözülnek. Azok üdvözülnek." (139.) ..Félre tehát lelki érzékeink elől ez akadályt (sic !) s mind inkább jobban megértjük az ige nehéz magyarázati! részeit is, a mint azt Jézus megmondta, hogy a tiszta lelkűek meglátják az Istent." (141). „Azonban a bűn az, melyből sem halandó, sem a halál, mig el nem jött Krisztus." (251. oldal). Nem folytatom tovább, bár sok példát hozhatnék még. Ezek után az olvasó előtt világos lehet, hogy tartalmas, sok tanulmányon alapuló műnek tekinthetjük ugyan, de az író vagy a tanultakat s olvasottakat nem tudta eléggé átgyúrni s azután előadni, vagy pedig nem tudja kellőleg forgatni a tollat. Lelkészeink ezen műnek nagy hasznát vehetik, sokat tanulhatnak belőle s forrásul, segédkönyvül használhatják Írásmagyarázati előadásaikban, de az egyes magyarázatokat jelen alakjukban alig vihetik szószékre. Kívánatos volna, hogy a szerző ezen művet alaposan és gondosan átdolgozza, rendszeresebbé tegye és szakítson azon komor világ nézettel, mely az egész műben uralkodik. Mindenek felett pedig arra törekedjék, hogy a szentírásból ne dogmákat, sokszor csak kételyeket támasztó hitczikkeket magyarázzon ki, hanem életet adó s erősítő vallásos gondolatokat, a minőket az iratok bőségesen szolgáltatnak lépten-nyomon. Kívánom is, hogy művét újra kiadhassa s szegény theol. irodalmunkat gazdagítsa. (Késmárk,) MA.YER ENDRE. BELFÖLD. A bánsági ág. hitv. ev. esperesség, ez idei közgyűlésén felvetett indítvány folytán, elhatározta az esperesség területkörébe eső Torontálvármegye