Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Aradbékési egyházmegye

nom iánkat is a haza törvénye biztosítja és hogy mig az a liarcz, melyet autonómiánkért, az absolut kormánynyal küzdöttünk erény volt. addig az indokolatlan ily irányú küzdelem valóságos bűn. Ez idő szerint legsürgősebb kötelességünk oda hatni, hogy az összetartozandóság érzetét ápoljuk híveink között, hogy saját törvényeinket minden körülmények között becsüljük és lia valakinek van panasza. vélt, vagy valódi sérelme, annak orvoslását ne másutt, hanem saját törvényes hatóságánál keresse. Kötelességünk felvilágosítani híveinket és azoknak vezetőit, hogy a ki nem képes az együttműködés kötelességeit teljesíteni, a ki saját egyéni nézeteit és politikai elveit nem tudja összhangba hozni közegyházunk életkérdéseivel, az akaratlanul is bűnt követ el egyháza ellen, mert lehetetlenné teszi az egyház felvirágozását. —- Ma már fájdalom odáig jutottunk, hogy legfőbb egyházi hatóságaink között is felbomlik az egyetértés, hogy némely felsőbb gyűléseinkre nem elvek, nem argumentumok, hanem egyéni és politikai érdekek tolulnak előtérbe. Ez, uraim, nagy veszedelem, nagyobb, mint aminőnek sokan képzelik. Azért ismételve és erélyesen azt hangoztatom ma is. midőn jelen gyűlésünket megnyitom, hogy igyekezzünk minden egyházi ügyeinkben fenntartani a régi fraternitást és charitást. Mert örökké igaz marad a költőnek azon hasonlata, hogy a porszemet, mely magában áll, elfújja egy kis szellő, egy lehelet, de hogyha összeolvad, összenő, ha a porszemekből szikla alakul, a fergeteg sem ingathatja meg. —• Tartsunk össze mi is és akkor miénk a jövő!" — Korén Pál esperesi jelentéséből érdekesnek tartjuk ezeket közölni: , Hogy felekezeti segélyző intézményeinknél csak úgy mutatható fel némi eredmény, lia folyton új czimeket, Le op ölel i á n u m i, Luther, Gusztáv Adolf és egyéb 400, majd 350 éves ünnepeket rendezünk, hogy ezek kapcsán keserves néhány forintot kifacsarjuk híveink, illetve többnyire csak egyházaink zsebéből, az nagyon elszomorító állapot. De hogy a midőn már másként nem tudunk létezni, még azoktól is, a kik e dicstelen szegénységünkről tudnak, csak keservesen, sok utánjárással lehet kierőszakolni még az ilyen, a központból ajánlott czélra is, néhány fillért, az még inkább elszomorító helyzet. A midőn az ily ünnepek felekezetünk szellemével alig összeegyeztethetők, az azok kapcsán eszközölt gyűjtés pedig oly nagy ellenszenvvel fogadtatik és oly csekély összegeket eredményez, valóban ideje volna ezen divattal felhagyni. •— Néhány hónappal azután reánk virradtak a magyar állam ezeréves fennállásának ünnepnapjai. Nagy lelkesedéssel ünnepelték összes iskoláink május 9-én a nemzeti ünnepet. A következő napon pedig kegyelet és áhítattal adtunk őszinte hálát a kegyelem Istenének összes templomainkban hazánk ezeréves, áldás, szenvedés és dicsőségben gazdag múltjáért és jelenéért. E magasztos ünnepek alkalmából elhatározták hazai egyházunk vezérférflai, hogy a protestantisniusnak a magyar állami életre való befolyását és jelentőségét tárgyazó művet iratnak meg. E mű költségeinek fedezésére gyűjtés rendeztetett országszerte. Esperességünk tudtommal szegényes 35 frttal járult e vállalathoz. —- A millennium alkalmából Csabán mozgalom indult meg a gymnasiuinnak főgymnasiummá" fejlesztése ügyében. Egyesek 28.825 frtot alapítottak e czélra. A város elhatározta, hogy a főgymnasium létesülése esetén az évi 2500 frtnyi városi segélyt 5000 frtra emeli." — - Az esperesi jelentésben a millenniumi ünnepélyekre vonatkozólag említettek kapcsán Osepregi György indítványozza : esperességünk adjon jegyzőkönyvében is kifejezést Isten iránt érzett mély hálájának, s a magyar haza és nemzet iránt való tántorithatlan szeretetének és hűségének azon alkalomból, hogy Isten kegyelme nemzetünk fennállásának ezredik évét megérnünk engedte. — Ezen indítvány esperességünk összes tagjainak szivében lakozó érzelmeket juttatván kifejezésre, — a közgyűlés ezen érzelmeket jegyzőkönyvében is megörökíteni kivánja s azért, midőn egyfelől, a hála érzete által késztetve, vallásos áhítattal borul le Isten szent szine előtt azon végtelen kegyelemért, hogy édes magyar hazánkat és nemzetünket ezer évnek viszontagságai között megtartotta s a borús mult után, a jelennek szebb jövendővel kecsegtető határához kegyelmesen elvezérlé, —- másfelől a magyar földön lakó összes népeknek boldogságát édes anyaként szivén hordozó magyar haza iránt való törhetetlen hűségéről és szeretetéről e-sperességünknek, nemcsak jelen, de minden következő nemzedékeit is kötelezőleg ezennel vallást tesz és ebbeli szent érzelmeit és elhatározását — örök emlékezetül jegyzőkönyvbe igtattatni határozza." — Az egyházmegyei gyámintézet gyűlését dr. Fábry Sándor elnök, Békésmegye alispánja következő beszéddel nyitotta meg : „Mélyen tisztelt esperességi gyámintézeti közgyűlés ! Midőn az egybegyűltek szívből jövő üdvözlése mellett megnyitom az újonnan alakult arad-békési esperesség gyámintézetének első közgyűlését, legelső sorban is a köszönet szavai tolulnak ajkamra az esperesség azon kitüntető kegyéért, mely szerint engem az esperességi gyámintézet világi elnökévé megválasztani kegyeskedett. — Felette megtisztelő rám nézve az irányomban nyilvánult azon bizalom, mely e diszes állásra felemel, annál inkább is, mert teljesen előlegezett az, hisz egyáltalán nem lehettem még eddigelé szerencsés egyházi téren szolgálatokat tehetni, annál kevésbé érdemeket szerezni s másrészt, mert ezen újonnan alakult esperességben működésünk alapvető munkára leend hivatott s a kezdet nehézségeivel küzdvén meg, kötelmeink nehézségei emelik megbízatásunk fontosságát is. — Érzem is, mélyen