Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Aradbékési egyházmegye

tisztelt közgyűlés, a reánk és reám váró feladatok súlyos voltát. Azok elvállalásánál, Istenben vetett hitem mellett, mi nékem erőt ad, épen azon ki­ttintető bizalom, melyben előlegezetten részesültem, továbbá azon biztató tudat, hogy nagyságos és nagy­tiszteletü közgyűlés, valamint kitűnő elnöktársam mindenkor jóakaró támogatóim lesznek. — Más­részt azonban kedves kötelességemül is tekintettem elfogadni a kegyes elhivatást, mert hazánk és egy­házunk érdekeit hiven szolgálni el nem odázható kötelesség. — A vallásosság, uraim, nem csak egyéni érzés, hanem általános szükségszerűség is. A vallásosság az embernek épen űgy általános szük­ségérzeten alapuló, természeti állapota, mint az, hogy az ember társas lény. E szükségérzetből ki­folyólag alkotta meg minden idők és minden vi­lágrészek népe a maga vallását, a mely szerint a mindenséget megteremtő mythikus hatalmat imádta, mert hisz a hit űgy be van oltva kezdettől fogva örökkön az emberi szivbe, mint be van abban oltva a remény, az éltető hitnek ez az édes, biztató iker­testvére. — Az ember lehet hitetlen, de az embe­riség hit nélküli nem lehet soha. -— Az emberi­ségnek ezt az égi mannáját, mely legtöbb lelki követelményét elégíti ki, mely lelkünkben a föld porából az égiekhez felemel, a jóra, a nemesre ve­zet, mely az élet küzdelmeiben erőt ad, üditő érin­téssel letörli az élet napszámosának nehéz verej­tékét, megnyugvást nyújt a megmásithatlanban, ezt az égi mannát megőrizni, s erősiteni Isten iránti leli iiismereti és a társadalom munkásának társadal­mi, a honpolgárnak honpolgári kötelessége. — Em­beri, társadalmi és hon polgári kötelesség ez, mert hisz mint a hit élteti és a jóban fenntartja az embert, úgy járul hozzá a vallásosság a társadalom és az állam békés fennállásához. — S a vallásnak e je­lentősége a XIX. század materialisticus világában egyre emelkedik. A socialismus, a conmmnismus, az anarchia államfelforgató eszméinek leghatáso­sabb ellenszere a keresztyénség az ő magasztos eszmekörében, melyek: a felebaráti szeretet, az Istenben vetett megadó bizalom, az állandó nemes­re törés, és az alázatosság. Hol a hit erős, hol annak hivatott apostolai teljesitik a lelkiekben kötelessé­geiket, ott nem birnak életerős gyökeret verni a társadalom- és államfelforgató eszmék. — És nem­csak megóvólag, de tevőlegesen is orvoslója a val­lás a legűjabb kor socialis bajainak, s az azokra alapított téveszméknek. Hisz a szeretet vallásából lakad a humanismus, mely áldó kezével enyhíti a nyomort, s kiegyenlíti a társadalmi ellentéteket és épen a vallás az, mely a jótettekre leginkább ösz­tönöz. -— A keresztyén vallás, a hit, a remény és a szeretet hármas elvén alapszik. A hit felemel az éghez, a remény megmutatja annak fényességét, de a mi bevezet a menyek országába : az a sze­retet, a jótevő szeretet, a cselekvő istenfélés. — A jótevő szeretet a legnemesebb keresztyéni erény, a jótékonyság terén való buzgólkodás a legigézőbb vallásosság. — E téren buzgólkodni éppen a mi nemes feladatunk, mélyen tisztelt gyám intézeti köz­gyűlés. Ágost, hitvall. ev. egyházunk bölcsen meg­alkotott szervezetében nekünk jutott osztályrészül a feladat a cselekvő szeretet hivatásos gyakorlá­sára. Lélekemelő nemes feladat ez : erősiteni, is­tápolni a fejlődő, vagy hanyatló egyházakat és őr szemeinket, a niissiokat erősiteni, terjeszteni ezzel közvetve az Istenben való hitet, a vallásosságot, gyámolítani a gyámolra szorult árvákat, felemelni az elesetteket, segíteni a törekvőket; gyakorolni általában a jótékony szeretet erényét, a legszebb erényt. Valóban lélekemelő feladat ez. — Lelkiis­mereti, társadalmi és honpolgári kötelesség, mint fentebb emlitém — a vallás erényeinek gyakorlása, de — meg vagyok győződve — mi nemcsak kö­telességszerüleg, hanem őseink traditióihoz hiven az önkormányzat szelleme és lelkünk érzete szerint lelkesült buzgalommal munkálkodunk majdan nemes feladataink teljesítésén ! — A mai gyűlés megalaku­lásunk alkalma, munkálkodásunk kiindulási pontja. Legyen megalakulásunk alapja egy áldásos mun­kának, s az áldás el nem marad, ha munkásságunk forrása mindenkor az Istenben vetett hit leend, s ha buzgalmunk élő lesz, mint hitünk. —- Az ég ál dását kérem e munkához kezdő intézetre, s újfent is szivből üdvözölve annak tagjait, s én szerény szolgájuk újfent is kérve támogatásukat, ezennel megnyitom a gyűlést." A bányakerület szept. 23-án kezdette meg ren­des gyűlését isteni tisztelettel, hálát adva a haza ezer éves fennmaradásáért s benne egyházunk vi­rágzásáért. Fabiny Teofil kerületi felügyelő kö­vetkező beszéddel nyitotta meg a gyűlést : Főtisz­telendő egyházkerületi közgyűlés ! A honalapitás ezredéves ünnepe alkalmával, hazafiúi kegyelettel tekintünk vissza e lefolyt korszak e nagy esemé­nyeire és a mint ezen gyűlésünket megelőző is­teni tisztelet alkalmával buzgó hálát mondtunk, e honnak és e nemzetnek annyi viszontagság közti fenuiaradásért, lelki szemeink előtt e gyűlésterem­ben is, első sorban az ezredéves dicső mult em­lékei tárulnak fel. Három és egy fél évszázad történelme igazolja, hogy hazánk és egyházunk sorsa jó és nehéz időkben mindig szorosan egy­mással kapcsolatban állott, hogy egyházunk, az alkotmányos szabadságnak e hazában mindig hű támasza volt, hogy azon küzdelmekben, melyek az ország alkotmánya megvédésére a múltban folytak, mindig azok oldalán küzdött, a kik a nem­zetnek az alkotmány által biztosított jogait védték. Sok szenvedés és megpróbáltatással járó időket éltünk által, azonban sikerült elérnünk azt, hogy a törvényhozás hazafisága és igazságszeretete, a lelkiismeret szabadságát, vallásunk szabad gyakor­latát. békekötésekben és országos törvényekben részünkre biztosította és hogy nemcsak háboritla.

Next

/
Thumbnails
Contents