Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Aradbékési egyházmegye

tisztelt közgyűlés, a reánk és reám váró feladatok súlyos voltát. Azok elvállalásánál, Istenben vetett hitem mellett, mi nékem erőt ad, épen azon kittintető bizalom, melyben előlegezetten részesültem, továbbá azon biztató tudat, hogy nagyságos és nagytiszteletü közgyűlés, valamint kitűnő elnöktársam mindenkor jóakaró támogatóim lesznek. — Másrészt azonban kedves kötelességemül is tekintettem elfogadni a kegyes elhivatást, mert hazánk és egyházunk érdekeit hiven szolgálni el nem odázható kötelesség. — A vallásosság, uraim, nem csak egyéni érzés, hanem általános szükségszerűség is. A vallásosság az embernek épen űgy általános szükségérzeten alapuló, természeti állapota, mint az, hogy az ember társas lény. E szükségérzetből kifolyólag alkotta meg minden idők és minden világrészek népe a maga vallását, a mely szerint a mindenséget megteremtő mythikus hatalmat imádta, mert hisz a hit űgy be van oltva kezdettől fogva örökkön az emberi szivbe, mint be van abban oltva a remény, az éltető hitnek ez az édes, biztató ikertestvére. — Az ember lehet hitetlen, de az emberiség hit nélküli nem lehet soha. -— Az emberiségnek ezt az égi mannáját, mely legtöbb lelki követelményét elégíti ki, mely lelkünkben a föld porából az égiekhez felemel, a jóra, a nemesre vezet, mely az élet küzdelmeiben erőt ad, üditő érintéssel letörli az élet napszámosának nehéz verejtékét, megnyugvást nyújt a megmásithatlanban, ezt az égi mannát megőrizni, s erősiteni Isten iránti leli iiismereti és a társadalom munkásának társadalmi, a honpolgárnak honpolgári kötelessége. — Emberi, társadalmi és hon polgári kötelesség ez, mert hisz mint a hit élteti és a jóban fenntartja az embert, úgy járul hozzá a vallásosság a társadalom és az állam békés fennállásához. — S a vallásnak e jelentősége a XIX. század materialisticus világában egyre emelkedik. A socialismus, a conmmnismus, az anarchia államfelforgató eszméinek leghatásosabb ellenszere a keresztyénség az ő magasztos eszmekörében, melyek: a felebaráti szeretet, az Istenben vetett megadó bizalom, az állandó nemesre törés, és az alázatosság. Hol a hit erős, hol annak hivatott apostolai teljesitik a lelkiekben kötelességeiket, ott nem birnak életerős gyökeret verni a társadalom- és államfelforgató eszmék. — És nemcsak megóvólag, de tevőlegesen is orvoslója a vallás a legűjabb kor socialis bajainak, s az azokra alapított téveszméknek. Hisz a szeretet vallásából lakad a humanismus, mely áldó kezével enyhíti a nyomort, s kiegyenlíti a társadalmi ellentéteket és épen a vallás az, mely a jótettekre leginkább ösztönöz. -— A keresztyén vallás, a hit, a remény és a szeretet hármas elvén alapszik. A hit felemel az éghez, a remény megmutatja annak fényességét, de a mi bevezet a menyek országába : az a szeretet, a jótevő szeretet, a cselekvő istenfélés. — A jótevő szeretet a legnemesebb keresztyéni erény, a jótékonyság terén való buzgólkodás a legigézőbb vallásosság. — E téren buzgólkodni éppen a mi nemes feladatunk, mélyen tisztelt gyám intézeti közgyűlés. Ágost, hitvall. ev. egyházunk bölcsen megalkotott szervezetében nekünk jutott osztályrészül a feladat a cselekvő szeretet hivatásos gyakorlására. Lélekemelő nemes feladat ez : erősiteni, istápolni a fejlődő, vagy hanyatló egyházakat és őr szemeinket, a niissiokat erősiteni, terjeszteni ezzel közvetve az Istenben való hitet, a vallásosságot, gyámolítani a gyámolra szorult árvákat, felemelni az elesetteket, segíteni a törekvőket; gyakorolni általában a jótékony szeretet erényét, a legszebb erényt. Valóban lélekemelő feladat ez. — Lelkiismereti, társadalmi és honpolgári kötelesség, mint fentebb emlitém — a vallás erényeinek gyakorlása, de — meg vagyok győződve — mi nemcsak kötelességszerüleg, hanem őseink traditióihoz hiven az önkormányzat szelleme és lelkünk érzete szerint lelkesült buzgalommal munkálkodunk majdan nemes feladataink teljesítésén ! — A mai gyűlés megalakulásunk alkalma, munkálkodásunk kiindulási pontja. Legyen megalakulásunk alapja egy áldásos munkának, s az áldás el nem marad, ha munkásságunk forrása mindenkor az Istenben vetett hit leend, s ha buzgalmunk élő lesz, mint hitünk. —- Az ég ál dását kérem e munkához kezdő intézetre, s újfent is szivből üdvözölve annak tagjait, s én szerény szolgájuk újfent is kérve támogatásukat, ezennel megnyitom a gyűlést." A bányakerület szept. 23-án kezdette meg rendes gyűlését isteni tisztelettel, hálát adva a haza ezer éves fennmaradásáért s benne egyházunk virágzásáért. Fabiny Teofil kerületi felügyelő következő beszéddel nyitotta meg a gyűlést : Főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés ! A honalapitás ezredéves ünnepe alkalmával, hazafiúi kegyelettel tekintünk vissza e lefolyt korszak e nagy eseményeire és a mint ezen gyűlésünket megelőző isteni tisztelet alkalmával buzgó hálát mondtunk, e honnak és e nemzetnek annyi viszontagság közti fenuiaradásért, lelki szemeink előtt e gyűlésteremben is, első sorban az ezredéves dicső mult emlékei tárulnak fel. Három és egy fél évszázad történelme igazolja, hogy hazánk és egyházunk sorsa jó és nehéz időkben mindig szorosan egymással kapcsolatban állott, hogy egyházunk, az alkotmányos szabadságnak e hazában mindig hű támasza volt, hogy azon küzdelmekben, melyek az ország alkotmánya megvédésére a múltban folytak, mindig azok oldalán küzdött, a kik a nemzetnek az alkotmány által biztosított jogait védték. Sok szenvedés és megpróbáltatással járó időket éltünk által, azonban sikerült elérnünk azt, hogy a törvényhozás hazafisága és igazságszeretete, a lelkiismeret szabadságát, vallásunk szabad gyakorlatát. békekötésekben és országos törvényekben részünkre biztosította és hogy nemcsak háboritla.