Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Bánsági egyházmegye

szent atyák irataiból bebizonyítja, nincs szava az egyesülés ellen. Népoktatási statisztika, Levasseur, a franczia statisztikai társaság tagja tanulmányt irt a népoktatásról, melyben legérdekesebbek a következő adatok: Francziaországban egy tanitóra esik 250 ember, Scweizben 324. Németországban 384, Spanyolországban 540, Belgiumban 658, Angliában 770 ós Oroszországban 2523 ember. FranCZiaorSZág. Az egyház és a köztársaság. Hogy az egyháznak (már t. i. a római pápának) nem igen volt érdemes a radikális köztársaságot védelmébe venni, abban a reményben, hogy ez majd az érdemek méltatásával méltányosabb magatartást fog tanúsítani, azt a már ismert körülményeken kivül a következő példa is bizonyíthatja : a franczia kultuszminiszter az államtanács elé idéztette a lillei és roubaixi plébánosokat azért, mert az úrnapi körmenetet a templomon kívüli téren vezették, ezek illetékes főpásztorukat, mgr. Sanuois canibirai érseket pedig azért, mert az illető plébánosok eljárását nyílt levélben helyeselte. Az államtanács a vádlottakat a „hivatalos hatalommal való visszaélés" vétségében bűnösnek mondta ki. Ez az Ítélet a köztársasági elnök aláírásával a „Journal Officiel"-ben közöltetik s mellékesen azzal a jogkövetkezniénynyel jár, hogy az elitéltektől kisebb-nagyobb időre megvonják az államkasszából járó csekélyke javadalmakat. IRODALOM. Alkotmány, A néppárt Vágújhelyen tartott gyűlésén Zichy N. gróf ezt mondotta: „azt kívánjuk, hogy az egyház ne az államnak alamizsnáján, hanem az egyház a maga javából élhessen és az állam által, úgy mint szükséges, de azért szabadsága teljes fenntartása mellett segélyeztessék és íámogattassék. Ebben a kereszténységnek érdeke mind egy; ebben vállvetve kell küzdenünk." A r. kath. egyház pedig az állam javain él, miért nem adja vissza'?! A „r. kath. egyház szabadsága teljes fenntartását" ne csak az állammal, hanem Rómával szemben is vivja ki, hiszen Róma nemcsak lelkiekben, hanem politikai kérdésekben is föltétlen befolyást akar gyakorolni. Ebben pedig az érdekünk nem egy, s lia vállvetve küzdenénk: ellenségünket tennők még erősebbé. „A küzdelem egy, valamint egy a czél is, a mely után törekszünk : a mi ker. egyházunknak szabadsága (a „mi" ker. egyházunk alatt Zichy N. természetesen az „egyedül üdvözítő r. kath. egyházat" érti, mert mint jó r. kath., csak azt értheti,) a mi ősi hitünknek fenntartása (tehát a „bevett felekezetek," nem levén szerinte „ősi"-ek, nem tartandók fenn; hiszen a Syllabus szerint tévedés azt hinni, (XVI p.,) hogy „az emberek minden vallás gyakorlása által föltalálhatják az örök üdv ösvényét s elnyerhetik az örök üdvöt;' a XVIII. szerint tévedés azt hinni, hogy „a protestantismus nem egyéb, mint ugyanazon, igaz, keresztény vallásnak más alakja, melyben csak úgy lehet istennek tetszenünk, mint a kath. egyházban." Az egyház „szabadságát" pedig úgy kell érteni, hogy a Syllabus XL1I. pontja szerint tévedés azt állítani, hogy „a két hatalom (egyházi és polgári) törvényeinek öszszeütközésekor a polgári jog előbbvaló." A LXXVII. szerint pedig tévedés azt állítani, hogy „korunkban többé nem czélszerű, hogy a kath. vallás egyedüli államvallás legyen valamennyi többinek kizárásával." A közös czéllioz sorolja még Zichy N. gróf a felekezeti iskolát, s a nép nyelvének érvényesítését a templomokban és az oktatásban. (Miért nem szüntetik hát meg a latin misét?) Nagyra vannak a néppárt lapjai azzal, hogy dr. Marko vi c s Gyula evang. orvos szintén beszédet tartott a néppárt érdekében. Ezt mondotta dr. M., ki előre kijelentette, hogy nem szokott politikába elegyedni, s most mégis egyszerre politikába is, theologiába is elegyedvén, nagy fába vágta fejszéjét: ..a néppárt nem kizárólag katholikus párt, de a keresztények közös pártja s mint ilyen, senkinek vallását vagy hitét nem bántja." Pedig még eziniül is azt használták eleinte, hogy „kath. néppárt," s csak azért hagyták el, hogy ne legyen szemet szúró, s más felekezetbeliekből is megfoghassák azokat, a kik ..nem szoktak politikába elegyedni." Jól számítottak ! „Midőn az evangélikusok egyesülnek kath. testvéreikkel (csakhogy a kath. lapok csak „polgártársak"-nak mondják ám az evangélikust, nem testvéreknek !) a néppárt progranimjának fő pontja : a revízió alapján, úgy tulajdonképpen nem is a néppártra támaszkodnak, hanem saját intézményeiket fogadják el, melyeknek 3—4 év előtt a kerületi és esperességi gyűléseiken többször kifejezést adtak s a melyből kifolyólag bizalmatlanságot szavaztak saját püspökük s felügyelőjüknek, kik más érteleniben jártak el." Azt megtették, de nem mint evangélikusok. hanem mint nationalisták, a kik azon törvényekben a magyar állani nemzeti befolyásának emelkedésétől tartottak. Az evang. egyház álláspontja más volt! Gondolja csak meg dr. M., ha már bele elegyedett a politikába : mikor és miért keletkezett a revízió jelszava'? Akkor, mikor Csáki rendelete végre akarta hajtatni a törvényt, hogy a gyermekek nem szerint kövessék szülőik vallását s ezzel végét vetette a reversalis szedésnek a r. kath. egyház javára. Kérdezze meg dr. M. Zichy N. grófot: követelik annak az 1868iki törvénynek is visszaállítását és megtartását? Már pedig a reversalisokkal tömérdek protestánsnak vallását vették el ! Ha mégis azt hirdeti dr. Markovié s, hogy az evangélikusoknak lehet, sőt