Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Dr. Szlávik Mátyás. Ultramontán philosophia

Tizennegyedik évfoly^r

;. 3. szám. Orosháza, 1896. január 16. EVANG. B6ÏHAZ ES ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . <3 frt. Fél évre ... „ Negyed évre 1 frt £>0 kr. Egy szám ára IS kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó.; YEEES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . Fél oldal. . , Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön . © frt • 4 » • S „ 1 n 30 kr. Az igaz és hitetlen utja. í. Zsoltár. Boldog, ki a hitetlenek Tanácsait nein követi. Bűnösöknek űtján nem áll, Csűfoló-szék nem kell neki : Hanem az Úr törvényében Telik éjjel-nappal kedve, Ugy találja minden óra Bölcsen róla elmélkedve. Mint a folyóvizek mellett Plántáltatott termő fának, Levele zöld és ágai Ep gyümolcscseP rakva állnak. így van ő, bűs aggódások Férge nem rág a szivében . . , Es a mit kezd, a mit végez, Mind az jó, szerencsés lészen. — Oh de nem így a hitetlen Olyan mint a polyva," melyet Szélnek szárnyán röpke órák Messze tengerekre vetnek. Nein, nem áll meg a hitetlen ! Ez az Úr szent akaratja: A mit balgán, a mit bölcsen Vet az ember, azt aratja. . . . Bizony Uram az igazak Útja nálad tudva^s áldott: A hitetlent, mint a gyomot Kezeiddel kigyomlálod l (Szentes.) P

ETROvics SOMA. ev. lelkész. Ultramontán philosóphia. Alig lehetünk kétségben az iránt, hogy a philosóphiában is érvényesülnie kell a nemzeti szellemnek. A nemzet szellemi életéből, mint talajból kell a philosóphiának is tápláló erőt merítenie, a mi más szóval annyit jelent, hogy a philosóphiát a nemzet szellemének belső ügyévé, hogy ugy mondjam : kulturai hatalmává kell tennünk. Ne legyen a philosóphia testben, lélekben idegen, s kapcsolat nélkül a nemzeti műveltséggel, a szellemi törekvésekkel, sőt inkább az egyes nemzetek geniusának kell azt megtermékenyítenie az egész vonalon. A nemzeti szellem adhat csak tartalmat a philosóphiának, a melynek munkája szét van osztva az egyes nemzetek között, hogy aztán annak gondolatkincsei közbirtokát képezzék a müveit emberiségnek. Mindennek ellenkezőjére, tehát a gondolatok tárgyi és alaki pápás egységesítésére törekszik az ultramontán philosóphia. Művelését XTTI-ik Leó pápának 1879. aug 4-én „Ae

terni patris" cz. alatt urbi et orbi kihirdetett u. n. Tamás-encyklikája sürgeti, a mely Aquinói Tamást „a scholastikus bölcsészek fejedelmének és mesterének" proklamálja, s mely arra hívja fel a tudósokat, „hogy a kath. hit oltalmára és díszére, az emberi társadalom javára s minden tudomány tökéletesítésére az angyali doctornak aranynál becsesebb bölcsességét ősi jogaiba visszahelyezzék és terjeszszék. „Mert hát nincs a bölcseletnek az a része, melyet finom elmeéllel és alaposan ne tárgyalt volna," a mit Schlauch bíboros Nagyváradon a protestantismust „a lélek, kínos vergődésének" mondó beszédében, így egészített ki : „Aquinói Tamás volt a középkor legfényesebb bölcsészeti csillaga, a kinek irataiban