Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Költemények - Czékus László. Ének az ezredéves ünnepélyre

lenség — évente 50, mondd ötven frt jut. S ennek daczára nincs kerület, melynek terhe nagyobb volna, mint a tiszaié, hol az esperességek a theol. alapok elenyésző csekély volta miatt évente 6650 frttal járulnak az eperjesi theol. intézet fentartásához. Rendezettebbek a viszonyok Sopronban. Igaz ugyan, hogy ott ez időszeiint csak 3 rendes tanár van és egy segéd-tanár, de a tanfolyam is csak három ; a tanárok fizetése pedig szabályozva van, még pedig állami gymn-ok módjára 3 fizetési osztály szerint. A legcsekélyebb fizetés is több azonban, mint Eperjesen a lagnagyobb, a mennyiben a lakáspénzzel, illetőleg korpótlékkal ez idő szerint 1700 frtot tesz ki, a legnagyobb pedig 2200 frtot. Sőt a segédtanár fizetése is rámegy ott a jövő évtől fogva 1200 frtra. Az is igaz azonban, hogy a tanári fizetéseknek ilyetén rendezése csakis a kerület, illetőleg gyülekezetek rendkívüli áldozataik mellett vált lehetővé. A dunántúli kerület ugyanis magára a soproni theol. intézetre évenként 1200 frtot, a kerületi gyülekezetek pedig 3203 frt 33 krt, illetőleg a bonyhádi és f.-lövői évi járulék levonásával 2403 frt 33 krt. áldoznak, s e teher a közel jövőben még növekedni fog, mert —- miként ez a theol. kar felterjesztéséből kitűnik — a segéd-tanári állás a kerület határozata értelmében 1898. szept. 1-től rendessé válván, ujabb szükséglet fog mutatkozni, sőt fedezetre vár a dologi kiadásoknál máris mintegy 300 frtnyi hiány és a fehér-komáromi gyülekezetek kikebelezése következtében elesett szintén 300 frtnyi' évi járulék. Részben azonban mind e hiány idővel fedezetet találand az évről-évre növekedő theologiai alapokban, mely körülmény mindenesetre kedvezőbbé teszi az ottani vagyoni viszonyok képét. A mi végre az egyet, theol. akadémiát illeti, tény, hogy anyagi tekintetben a helyzet, — bár az utolsó években már némileg javult, •— ott is rendezetlen, sőt mondhatni tarthatatlan. A felterjesztésben foglali 1895/6-iki költségvetésből ugyanis kitűnik, hogy az akadémia 6 rendes tanárának fizetése ma is ugyanaz, a mi 1882-ben volt t. i. a szerződés szerint egyelőre megállapított 1200 frt. törzsfizetés és 300 frt lakáspénz a rendes tanároknál és 500 frt törzsfizetés s 100 frt lakáspénz a magántanároknál. Mert a mit ezen felül ez idő szerint még kapnak, azt a 600 frt. illetve 100 frtot „drágasági pótlék" czimén kapják. Fokozza itt is a bajt, hogy még sem a korpótlókok, sem a nyugdíj ügye nincs rendezve szabályzatilag. A theologiák vagyoni állapotának e képét látva, valóban fokozott érdeklődéssel fordulhatunk az egyes theologiai tanári karok felterjesztésének 3-ik pontja, vagyis a theologiák egyesítése ügyében kifejtett s elfoglalt álláspontjuk, véleményök felé. 3. A theologiai tanári karok álláspontja az egyesítés ügyében. a) E p e r j e s. Legterjedelmesebben nyilatkozik nz egyesítés ügyében az eperjesi theol. intézet tanári kara. Az eperjesi „Nyilatkozat" szerint az egyesítés gondolata nem új. ..Bolygatta" azt az egyetemes gyűlés már 1882-ben, mikor Pozsonyban theol. akadémiát állított oly czélzattal, hogy „feleslegessé tegye a más két intézetet." De az élet ..meghazudtolta" az egyet, gyűlés határozatát. A 3 intézet virágzott a legutolsó évekig s csak akkor kezdett apadni a hallgatók száma s csak igy merült fel újra az egyesítés eszméje. Van-e erre ok? Nincs. Nem ok 1., a gyülekezetek szegénysége, nem főként a tiszai kerületben, mert: b) Terhe az egyesítés után sem kevesbednék. b) Gyülekezetei anyagilag nem állanak roszszul, minthogy a legszegényebb esperességben is alig van 3—4 olyan gyülekezet, mely a 800 frt minimális lelkészi fizetést a maga erejéből ne biztosithatná. c) Az állami törvényhozás a segélyzést megkezdte, rövid idő múlva fokozza; s végre d) Egyházunk viszonyai az utolsó 12 év alatt nem hogy rosszabbodtak volna, de sőt javultak. Nem ok 2. a theologiák néptelensége, mert a) A hallgatók számának apadása már előfordult s csak múló jelenség, mert b) Az apadás megszűnik, ha a lelkészek szegénységét nem hangoztatjuk s nyugdijukról gondoskodunk. Nem ok végre 3. az evang. egyház kicsinysége sem, mert a) Egy intézet is megfelelne ugyan a hívek s gyülekezetek számának, de az egyházat anyagi érdekek nem irányíthatják, ellenkezőleg önfentartó kötelessége minél több világító tűzhelyet alapítani, hogy védhesse magát a róm. katholicismus, a tévedések, a téves tanok ellen, melyek könnyebben előállhatnak, ha csak egy helyről terjed az evangélium ilyen vagy olyan irányú tudományos felfogása, a mi