Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Dr. Luther M. beszédei Zábrák D.

•zeti életünk fejlesztésében s Árpád népének a nyugoti kultur-államok sorába emelésénél minő szerep jutott épen a protestantizmusnak, arról, fennhangon beszélnek az elmúlt századok, azt érczlapjaira véste a történet. És midőn mi éppen a jelen év folyamán ünnepeljük szent öröm és lelkesedés között hazánk alkotmányos fennállásának ezredéves ünnepét, megfeledkezhetnénk-e Lutherről? ne sietnénk-e vele iratainak, jelesül egyházi beszédeinek áhitatos olvasgatása által közelebbről is megismerkedni?! E czélból kivántunk magyar protestáns családaink házi szentelyének mi a millennium örökké nevezetes esztendejének Doktor Luther Mártonnak a jelen „Házi kincstár" diszes illusztrált kiadása által maradandó emléket állitani. —- A mű Stottmeister és társa braunschweigi és pozsonyi műintézetének kiadásában, Zábrák Dénes soproni lelkész, ismert nevű egyházi iró gondos fordításában jelenik meg s magában foglalja Luther egy egész évre szóló vasárnapi és ünnepi evangyéliomi egyházi beszédeit, minden rendű és rangú családok vallásos épülésére. Nagy és magyar protestáns irodalmi viszonyaink szomorú állapotát tekintve, merész vállalatba bocsátkoztunk. De bizunk Istenben, bizunk az áldozatkész magyar protestáns egyháztagok hagyományos hitbuzgóságában s hisszük, hogy megszégyenülni nem fogunk ! Magyarhoni ev. egyházunkat e mű kiadásával még az által is szolgálni kívánjuk, hogy a tiszta jövedelem egy részét szives örömmel készek vagyunk a hazai ev. egyetemes gyámintézet nemes czéljaira forditani. Alkotmány, Az ezeréves magyar nemzet ós a katholicismus viszonyát világította meg a budapesti kath. körben egy felolvasó. Felfogása szerint a magyar nemzet mindent a kath. egyháznak kössön. „Tekintsük végig a magyar nemzet évezredes történetét, találunk-e egyetlen politikai és közművelődési —- vagy egyáltalán — kultúrintézményt, melynek kezdeményezője és kiépitője nem a magyar katholicismus lett volna? Magában az aranybullában, az ősmagyar alkotmány e hatalmas kiváltságlevelében kidomborodó elvek nem a magyar főpapságnak a vívmányai ? ÉsaBocskay, Bethlen, Rákóczy felkeléseknek a politikai szabadság érdekében közzétett kiáltványai nem-e a kiváltságlevélben gyökereznek?" — De ha ez igy van, e felkeléseket miért nem támogatták a püspökök akkor, vívmányaikat miért tagadták meg később, dicsőségöket miért kárhoztatják most a r. k. történetírók?! A r. kath. klérus hazafiságát csak akkor látjuk valódi színében feltűnni, mikor a király és a pápa, nemzet és egyház között kell választania. Akkor pedig nem állja meg a próbát, nem érdemli ki a magasztalást. Első sorban római és kath. és csak ha ezzel össze tudja egyeztetni: magyar és hazafi. Erre lehet ám sok példát felhozni a magyar nemzet történetéből ! Ugyanezen kör gyűlésén E sterházy Miklós Móricz gróf tartotta az elnöki beszédet, melyben szokás szerint benne vannak a katholikusok téves, de szándékos kifejezései ; nekik keresztény annyi mint r. kath. „alkotmányunkba mélyen be van rejtve, hogy Magyarország alkotmánya, népe keresztyén ; keresztyén az alkotmány, keresztyén a nép, katholikus a nemzet, (Igaz ! Úgy van!)." Pedig nincs úgy, csak azon dolgoznak, hogy úgy legyen. Hiszen máskor ők maguk is minduntalan azt panaszolják, hogy a protestáns és a zsidó befolyás üldözi, irtja, tönkre teszi a kath. egyházat. „De Buda felé azért is tekinthetünk, mert ott székel Magyarország főpásztora, Magyarország herczegprimása. " Az is csak r. katholikusok főpásztora, a mi nagy különbség ! E gyűlésről szóló tudósítását a lap e megjegyzéssel kiséri: ..Mi szándékosan kerüljük a protestantismus megbáritását és azért annak magyarországi szereplése a mi fejlődésünkre gyakorolt hatása felett, úgy, mint a katholicizmus felett a múltban, nem szólunk. De igenis, szívesen emlékszünk meg ama időről, midőn vállvetve működtünk közre az alkotmány helyreállítására és arra, hogy ujabban az elkeresztelési rendelet nem vetette közénk az egyenetlenkedés üszkét. És azért 111a már nemcsak reméljük, de bizunk is benne, hogy az alkotmányos szabadság, a választási szabadság tiszteletbentartása és mindenik egyház jogkörének és szabadságának érdekében ismét vállvetve fogunk küzdeni."—Furcsa beszód ez, válaszoljunk rá őszintén. Szándékosan kerüli a protestantismus megbántását és azért nem szól annak hatásáról ; vagyis nem jót, hanem rosszat tudna csak róla mondani; ez már maga megbántás ! „Szívesen emlékszik meg ama időről, midőn vállvetve működtünk közre az alkotmány helyreállítására ; " csakhogy vállvetve úgy működtünk közre, hogy a r. klérus élvezte a concordatum előnyeit, s titokban örült annak, ha győzni találna a protestáns egyház, melynek vezetői szabadságukat koczkáztatták a nehéz, de nyilt küzdelemben. Az elkeresztelési rendelet is a r. kath, lelkészek törvénytelen reversalis-szedóse miatt vált szükségessé ; a reversalisok szedése, a rozsnyói püspök rendelete pedig sem a törvény iránti löteles engedelmesség, sem a protestáns egyház iránti méltányosság szempontjából nem olyan, hogy arról a r. kath. papság sajtója örömest szólhatna. Az egyenetlenkedés üszkét kettőnk közé nem az a rendelet, hanem a r. kath. papság magatartása vetette, nem is most, hanem eleitől fogva, mióta protestáns egyház van. Az a rendelet az egyenetlenség üszkét az állam és a r. kath. papság közé vetette ; ez utóbbi nem nyugodhatott bele, hogy az állam a törvényt meg akarja tartatni még a protestánsok javára is, a r. kath. papság túlkapásai korlátozásával is. „Az alkotmányos szabadság" tiszteletben tartását odaát addig szokták csak emlegetni, mig a r. kath. egyháznak érdekében áll