Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Kérdések és válaszok - Községi jegyző díjai

s ezen czim alatt a más vallásuakkal is a maguk < relékét szolgáltatják; „mindenik egyház jogkörének és szabadságának érdekéről" pedig hiában beszél az a párt, mely a prímás és a püspökök jelenlétében tartott kath. nagy gyűlésen jelszó gyanánt adta ki, hogy mindenütt katholikusra kell szavazni, az a párt, mely kath. alapon, kath. érdek szolgálatára szervez politikai pártot, s ha az a,párt még „a választási szabadság tiszteletbentartását" is emlegeti, mely reversalisokat szedett a képviselőktől pártja javára, templomban megesketi a választókat akkor vagy a protestánsokat tartja oly együgyűeknek, hogy szép szóért mindent feledve, ellenségök szekerét készek lesznek tolni, vagy maga oly egyűgyű, hogy nem látja be ajánlata elfogadhatatlan voltát. Magyar Állsm. Az ezer éves magyar államról ir s igy okoskodik István király politikájáról : „A megalapított kath. államban természetesen az állam elismerte az egyház felsőbbségót. Ez minden józan elméjű ember előtt természetesnek is fog látszani. Természetes dolog, hogy az állami tekintetek mindig alá vannak rendelve az egyházi tekinteteknek, az állami czélok alá vannak rendelve az egyházi és a vallási czéloknak. Az állam függ az egyháztól. Mert az állam fundamentoma, sőt létoka : a vallás. A vallás tehát kell, hogy legyen minden nemzet ós minden állam döntő szellemi hatalma." Bizonyságul idézi szt. Tamást : „A pápa felsőbb értelemben helytartója Krisztusnak a azért sokkal magasabban áll, mint a király vagy császár. " — Igy már értjük. A pápai uralomra való SZÍVÓS törekvés nem halt ki ma sem a papságból. Neki vallás annyi, mint egyház, egyház annyi, mint r. kath. egyház, ez pedig annyi, mint római pápa, ez pedig annyi, mint Krisztus ; tehát a pápának engedelmeskedni a legfőbb kötelesség. A czikk hosszas példákkal magyarázza azután, hogy a r. kath. vallás mennyire szilárddá teszi az államokat. Csakhogy a történelem azt tanítja, liogv éppen a r. kath. népek államaiban van a legtöbb baj és forradalom, Francziaország, Spanyolország, Olaszország, Belgium a példák erre. Ezt miért nem magyarázzák meg?! Evang. Glocken. Beyschlag támadása ellen védi a magyar evang. egyházat ; különösnek találja, hogy épen a szászok fakadnak ki, holott a magyar állam jótéteményeit ők nagyobb mértékben élvezik, mint magok a magyarok. A német gyülekezetek, melyek itt Magyarországban oly szép hazát találtak, mindig hálásak voltak azért s törhetlen hűséggel ragaszkodnak a magyar államhoz, tartózkodtak minden széthúzó törekvéstől, s a magyarsággal kezet fogva igyekeztek a haza jólétét előmozditani, a mi bizony nem megróni, hanem dicsérni való. Az is természetes, hogy a magyart, mint az állam nyelvét, tisztelik, tanulják a németek. A német gyülekezetek erőszakos magyarosításáról szó sem lehet. Nem annyira a. magyarság, mint inkább a tótság szorítja vissza a németséget. Beyschlag fenyegetése, hogy a Gusztáv-Adolf egyletnél mozgalmat indít a magyar evang egyház ellen, német szempontból lehet jó, evang. szempontból azonban nem jó. Ha megtörténik, s az egylet nyelvre vonatkozó feltételeket köt ki a segély megadásánál, akkor gyülekezeteink nem folyamodnak, s a kormány bizonyosan minden segély elfogadását egyszerűen eltiltja. A SelmeGZbányai ág. hitv. ev. kerületi lyceum története. B r e z n y i k Jánosnak „A selnieczbányai ág. hitv. ev. egyház és lyceum története" czimű műve alapján kivonatosan összeállították és 1889 —1896. évig kiegészítették Hlavatsek András és Király Ernő lyceumi tanárok. Weber S. szepes-bélai ev. lelkésznek a városi képviselőtestületben tartott ezredévi ünnepi beszéde német nyelven megjelent a testület határozatából. Kérdések és válaszok. 1. „Köteles-e az egyház katona elszállásolási adót fizetni ? Hát a lelkész vagy tanitó ?" -— Igen, az 1879. XXXVII. t. cz. 5. §. alapján: „Ezen pótadó kulcsául, az általános jövedelmi pótadó és fényűzési adó kivételével, a rendszeresen kivetett egyenes államadók szolgálnak. Az arányt minden törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg." 2. ,.Ki határozza meg a községi jegyző által szedhető dijakat, s nem kell-e azoknak az irodában kifüggesztve lenniök?" —A jegyzői munkadijakat a község képviselőtestülete szabályrendeletben határozza meg a törvényhatóság jóváhagyása mellett, s a dijak az irodában kifüggesztendők. ÜZENETEK. Z. D. S-n. Sikert kívánok a szép vállalathoz ! — E. J. F-i. Köszönöm a jó szándékot; majd levelet írok ez ügyben. — R. S. 3-cs- Levél ment. Remélem, kedvező választ kapok ! — H. J. E-s. Mentül előbb ! Most már megjelenvén a pályázó beszédek, több terünk lesz! — M. E. E-s. Hiába! mindenre ráér, a ki örömmel dolgozik. Küldöm ! — B. J. N-a. Mihelyt készen lesz néhány kép : kérem. A lap berendezése miatt kell nálam lenni néhánynak. — J. K. I-a. Rendben van. A másik dologban később levél útján. — J. L. R-m. A harmadik szám elfogyott, azzal nem szolgálhatok. — K. E. B-Ó. A 2l-dik szám bizonyság, hogy gondoltam a lelkészekre. Mint képviselő, éppen az egyház, lelkészek, tanitók érdekét kisérem első sorban figyelemmel. A jó véleményt köszönöm. Igyekezem ezután is megérdemelni !