Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Ünnepélyek - Ezredéves ünnep Pozsonyban

radozott, s az a lánglelkü hevülés, mellyel szó­ban és cselekedetben védelmezte, ápolta, előmoz­dította a magyar haza minden szent ügyét : örök­re feledhetetlenné teszik ót egyháznagyjaink dí­szes sorában. Nem volt egyház és iskola terén munkamező, melyet niegmívelni ne állott volna szívesen a küz­dők sorába. Az a gyászlobogó, mely a nyíregy­házi templom hatalmas ormán oly sokáig hirdette a mély gyászt, melybe gyülekezete jutott, minden lengésével egy-egy új veszteségről szóllott, mely F a r b a k y József elköltözésével a hazát és a köz­egyházat sújtotta. Temetése az egyházkerület, s különösen a hegyaljai egyházmegye impozáns részvételével 29-én, szerdán d. u. 3 órakor ment végbe. A tá­gas templomot az egyházak küldöttei, a város, a vármegye, törvényszék tisztikara és számos testü­let, valamint a nyíregyházi gyászoló egyház szí­nültig megtöltöttek úgy, hogy míg bent mintegy 3000, addig kint meg mintegy 4—5000-nyi tö­meg volt néma tanuja a fényes, az elhunythoz méltó gyászszertartásnak. A templomban az el­húnyt lelkésztíisa, B a rt h o 1 om ai d e sz János tb. lőesperes tartott megható gyászbeszédet, majd a ravatal előtt, melynek koszorúit később külön kocsin kellett a temetőbe vinni, főtiszt, és mélt. Z e 1 e n k a Pál tiszai kerületi püspök ur mondott mindenkit lebilincselő, megható oltári gyászimát. A temetőbe beláthatatlan tömeg kísérté ki az el­költözött nagy papot. Saját óhajára atyja mellett helyezték örök nyugalomra. A sírnál a dalárda szép karéneke után a hegyaljai egyházmegye papsága nevében Materny Lajos debreczeni lel­kész, számvevőszéki elnök vett bucsut a szeretve tisztelt, áldott emlékű főesperestől, majd a nyír­egyházi egyház nevében Máj érsz ky Béla az egyház páratlan buzgóságú felügyelője mondott megindító búcsúbeszédet. Ima, áldás és ének után örök nyugalomra helyeztetett a magyarhoni ev. egyház egyik örök büszkesége. & Hálás nyíregyházi gyülekezete f. hó 3-án tar­tott felette gyászistentiszteletet, mely alkalommal tót nyelven Bartholomaidesz János lelkész, magyar nyelven G e d u 1 y Henrik s. lelkész-hitta­nár tolmácsolták az egyház mély gyászát. * * Álljon itt örök emlékezetül rövid vonásokban az elhunyt életrajza : Farbaky József 1838. márcz. 5-én szüle­tett Nyíregyházán, a hol atyja Dániel 1820. ápr. 27. óta lelkész volt. Anyja Búkra Anna, apai. anyai ágról is papi ivadék, atyai nagyatyja And­rás, előbb lestinei. később német-lipcsei, anyai Lc^r r r.r: nagytekintélyű és műveltségű M a d á c h családnak bizalmasa is. Elemi iskoláit és az algymnaziumot szülőváro­sában, a gimn. felső osztályait és theologiai 3 éves tanfolyamot 1858-ban, tehát már 25 éves korában Eperjesen bevégezte, a neki még most is mindig kedves városban, azon intézetben, mely­nek érdekét s fölvirágzását előmozdítani legked­vesebb és legfontosabb gondjai közé sorozta és ünnepnek tekinté azt a napot, melyet ott tölthe­tett, a hol itjú korában erős prot. érzést, alapos tudást és nem lankadó munkaszeretetet csepeg­tettek minden szép befogadására kész, tanulni vá­gyó lelkébe. A hitjelölti vizsgának kitűnő ered­ménynyel letevése után 1858 :—1860. a sárosme­gyei Budaméren Ujházy József messze vidéken nagytekintélyben állott családjánál, 1860—61-ig szintén a sárosmegyei Osztropatakán a protestan­tizmus terén már századok óta kiváló Bánó csa­ládnál, Bánó József sárosmegyei alispán, később orsz. képviselő gyermekeinél, 1861—1862-ben Budapesten Moskovics Mór kir. tanácsos, hires hasonszenvi orvos Géza fiánál töltötte be a ne­velői állást, működésével nemcsak a. család meg­elégedését és barátságát, hanem növendékeinek — ma már a közélet jelentékeny tényezőinek minden alkalomkor nyilatkozó szeretetét és háláját is kiérdemelve. 1862-ben támogatva szülővárosa egyházának önként nyújtott 100 frt adományával, a jénai egyetemre ment ki, a hol a theologiai tantár­gyakból Hase, Rückert, Grimm, Franck, Schvartz, a bölcsészeiből Fischer, Kund, a philologiából Niepperde y, a történetből S c h m i d t A. hírneves tanárokat hallgatva egy évet töltött, ott vetvén meg alapját ama magasabb lát­körnek, mely őt egyházi és iskolai téren megol­dandó kérdéseknél vezérlé. Hazájába visszatérve, Mád a y Károly supe­rintendens hívta maga mellé segéd lelkészül Mis­kolczra ; boldog és tanulságos félévet töltött a nagyeszű és lánglelkü férfiú oldalánál, 1863. ta­vaszán a sáros-zempléni egyházmegyébe bekebe­lezett nagy kiterjedésű és fényes multu pazdicsi egyház lelkészéül hívta meg ; 9 és fél éven át hir­dette az Abauj megye határától Beregmegye hatá­ráig, a Vihorlát hegytől a Tiszáig terjedő szór­ványt magában foglaló articularis egyházban a megváltás igéit, elhintve az egyház iránti cselekvő szeretet magvait, táplálva a felvilágosodást ter­jesztő mécset. A következő évben úrnőt is kapott a paro­chia, 1864. okt. 13. Miskolczon vezette oltárhoz nejét Farkas Etelkát. Házasságuknak egyetlen gyümölcse Gizella, kinek bölcsőjénél egyaránt virasztott a szépség, jóság és szellem gratiája. Az európai műveltségű, kiváló szónoki tehet­séggel biró lelkész csakhamar tekintélyre, közbe-

Next

/
Thumbnails
Contents