Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Ünnepélyek - Ezredéves ünnep Pozsonyban

mon kérte a lelkészt, figyelmet fordított az alapítványi pénzekre s a gyülekezetek egyéb anyagi viszonyaira, a lelkészek és tanitók illetékeinek mikénti beszolgáltatására ; kérdést intézett a gyülekezetek elöljáróihoz az egyházi épületek gondozása iránt, elrendelte ott, hol eddig még nem volt — a takarékmagtárak megalakítását, ajánlatba hozta mindenütt a jóltevők neve és emlékének megörökítésére az „Aranykönyvet," — a jótékonyság gyakorlására a nőeg3

rletek és ifjúsági egyletek szervezését stb., végül pedig — miután késznek nyilatkozott meghallgatni a panaszokat, orvosolni a kérelmeket — a mi azonban sehol sem merült fel — a gyűlést buzgó imával bezárta. — Miután püspök űr főpásztori körútját az egész egyházmegyében megtette, april hó 28-án az esperes kíséretében ismét visszatért a központba Beledbe s itt a már egybegyűlt lelkésztársaknak maga szolgáltatta ki az űrvacsoráját, majd az ez után tartott lelkészi értekezleten pedig véleményét nyilvánította az általa szerzett tapasztalatok fölött egy részről, más részről pedig igaz testvéri jóindulattal közölte s kijelentette mindazon irányelveket, a melyeket a lelkészeknek ós tanítóknak — különösen most, midőn az egyház és iskola terén — oly sok a teendő — követniök kell s a melyeket szem elől téveszteni egy pillanatra sem szabad azoknak, kik az űr Krisztus és az ő anyaszentegyházának szolgálatába állottak. —• Igy végződött ime a dunántúli űj püspök legelső egyházlátogatása s noha pedig a nemes szivü és buzgó főpásztor hivatalos átiratában azesperesi hivatallal már is tudatta, hogy szép s örvendetes emlékeket vitt magával a soproni alsó egyházmegyéből, ennek minden egyes gyülekezetéből, mindamellett bizonyos, hogy főpásztori egyházvizsgálata, melyet oly átmelegült lélekkel s oly nagy körültekintéssel teljesített, csak éleszteni s emelni fogja az egy háziasságot, az igazi vallásosságot a hivek szivében, a vezetőket pedig hathatósan serkenti, hogy híven sáfárkodjanak a reájok bízottakban tovább is s tisztükben úgy járjanak el, a mint azt tőlük az egyház és haza üdve joggal elvárhatja. Áldott legyen, ki jött az Úrnak szent nevében, áldott legyen másutt is az ő bemenetele és kimenetele ; koronázza mindenütt kedvező siker a lelkes főpásztor önfeláldozó fáradozását, hithűséggel végezett nehéz munkáját a hivek lelki üdvére s a jóságos Istennek dicsőségére ! A millenium emlékére, Meleghegyen, (Gömörmegyében) az iskolában eddig tót volt a tanitás nyelve. Vitéz Lajos ág. ev. lelkész indítványára most elhatározták, hogy a millenium emlékére már az idén az összes tárgyakat (a vallástant kivéve) — magyarul fogják tanítani. A hazafias pap érdeme az' is, hogy a gyermekek csaknem valamennyien jól beszélnek magyarul és a leányegyházban is mondanak már magyar predikácziót. Vitéz oda törekszik, hogy a helységet gyökeresen magyarrá tegye. Magyar isteni tisztelet a tót templomban, A budapesti ág. evangelikus tót templomban, amelynek az új zsinati törvények óta a hivatalos neve: „kerepesí-úti ág. evang. egyház," vasárnap d. e. 11 órakor volt az első magyar istenitisztelet. A millenáris ünnepi szent beszédet B a c h á t Dániel főesperes tartotta. Az istenitisztelet látogatottságától függ a továbi magyar istenitiszteletek sorsa. Milleniumi ünnepségek Pozsonyban, Egyes intézetek már 7-én tartották meg ünnepségeiket, hogy egyik a másikén részt vehessen. — Az ág. hitv. ev. theol. ifjúság máj. 8-án rendezett igen fényes ünnepséget. Fényét emelte különösen az az intelligens és előkelő publikum, mely az ünnep jelentőségéhez méltón nagy számmal gyülekezett öszsze. Ha valamikor, most a legodaadóbb buzgalommal igyekezett az ifjúság kitenni magáért. A programul egyik nevezetes pontja volt Majerik Győző theol. „ünnepi beszéde,"' mely magvas gondolataival ós lelkes előadásával mély hatást gyakorolt. M a r g ó c s y Aladár theol. nagy tetszés között szavalta el ez alkalomra irt „Emese álma" cz. hatás-keltő költeményét. Porkoláb Gyula theol. „A magyar nép eredete" cz. beható ós a figyelmet mindvégig lekötő szép értekezését olvasta föl. A tárgysorozat koronája volt G-e is zlinger Pál theol.-nak gyönyörű szavalata, mely teljesen méltó volt a szép ódához: „Ezredéves ünnepünkre," S á n t h a Károlytól. A programm kezdő- és végpontjait a közönséget föllelkesítő egy-egy hazafias dal eléneklése képezte F r ü h v i r t h Samu énektanár jeles vezetése alatt. Ugyanaz nap, sőt a másik napon is, a négy intézetnek: az ág. hitv. ev. lyceum. kir. kath. gymn., reáliskola ós a ker. akadémiának ifjúsága, valószínűleg az egész országban páratlan fénnyel ésnagyszerühozzákószülettel, a városi színházban, együtt, egyszerre mutatta be a zsúfolásig besereglett nagy nyilvánosságnak, mily lelkesen tudja megünnepelni magyar hazájának ezeréves fennállását. Leírhatatlan az a hatás, a mit egy ilyen ünnepség kelthet a szivekben. Több mint 300 tanuló, zongorával, hegedűvel és karral ott a színpadon megjelen és mély ünnepiességgel zendíti rá a hymnust. Aztán a szavalatok számtalan sora. Az ifjúsággal együtt tanárok is szerepeltek. Kimondhatlan lelkesedést keltett az ág. hitv. ev. lyceum egyik kiváló tanárának : Albert Józsefnek alkalmi beszéde, a melynek a szivekbe kapó es közbe-közbe is zajos tetszés nyilvánításokra ragadó mély igazságai nem voltak egyebek, mint a magyar történelem filosofiája : mind megannyi meglepő tanulság, alkalmazva a vegyes nyelvű lakosság (és diákság) helyi viszonyaira is. Az ünnepség mindkét napon (egyiken a szülék, másikon a hivatalos világ volt képviselve) ugyanazon programmal és fényes sikerrel folyt le. — Máj. 10-én