Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Ünnepélyek - Ezredéves ünnep Pozsonyban

d. e. 10 órakor az ág. h. ev. nagy (német) templomban, szintén hazánk ezredéves fennállásának alkalmából magyar isten-tisztelet tartatott. Szokatlan szánni nagy közönség gyülekezett be, a mely külsőben is igyekezett kifejezni, hogy milyen jelentőséges napon lépett az Isten házába. A szolgálatot Trsztyénszky Ferencz esperes végezte, a ki' Róm. I. 16. és 17. v. alapján az Íráshely egész mély értelmét megragadó ós kimerítő alkalmi beszédet mondott, a mely a mélységes hitben megszentelt lélek szivekig ható lelkes hangjával méltán tette meg építő hatását. KÜLFÖLD. Tanitók a bibliai történetek tanítása mellett s az iskolák államosítása ellen, Az „Alig. Evang. lutherische Kirchenzeitung" 16-ik száma közli a hannoverai járás tekintélyes tanítóegyesületének évi közgyűlésén hozott elvi határozatát, mely szerint a bibliai történetek tanítását illetőleg a következőkben állapodtak meg: 1.) A bibliai történetek a vallás alapját képezik, miután tartalmuknál fogva leginkább megfelelnek a keresztyén vallás lényegének, szernlélhetőségök által legjobban kiélógitik a gyermek természetét s a legalkalmasabb anyagot tartalmazzák a vallás-erkölcsi jellem képzésére. 2.) A tananyag választásánál mind azon ótestamentomi történetek, a melyek vallásos szempontból csekély érdeküek, elhagyandók s a tanítás súlypontja az újtestamentomokra helyezendők. 3 ) Az ótestamentom tárgyalása kell, hogy az új testamentom uralma alatt álljon, az új testamentom tárgyalásánál pedig szükséges, hogy a központot Krisztus személye foglalja el. A második elvi határozat károsnak mondotta ki az iskolák államosítását azért, mert igy az iskola könnyen a politikai pártok játszó labdájává válhatik, elveszítheti keresztyéni jellegét és az érdeklődést a család részéről ! Helyesen szervezettnek csak akkor tekinti az iskolát, ha arra a család, a község és az állam arányosan befolyást gyakorol. Az egyházat elhagyták, vájjon miért? Uj kórház Jeruzsálemben. Több mint 40 esztendő óta fejtenek ki a kaiserswerthi diakonissák áldásos működést a szent városban. Az árvaházban naponként 116—120 arab leányka oktattatik és neveltetik az igaz evangeliom szellemében, a kik mikor innen kikerülnek, " mint házvezetőnők, tanítónők és diakonissák magok is buzgólkodnak az evangeliomi hit terjesztésében. A Sión hegyen levő kórházban az utolsó 10 év alatt 5840 beteget ápoltak vallás és nemzetiségi külömbség nélkül, 77,165 pedig mint bejáró beteg gyógyíttatott s mindez ingyenesen. Az egészségtelen vidéken fekvő városban igen sok a beteg, úgy hogy a kórház helyiségei már évek óta szűkeknek bizonyultak s ezért vált szükségessé egy új kórházi épület emelése. A nemes czélra eddig 40,000 márka gyűlt össze, a régi épület eladásából 50,000 márkára számítanak s mégis szükséges még vagy 60,000 márka, hogy a művet létesíthessék, mert a szent földön minden építkezés igen drága s minden szükséges kész pénzzel fizetendő. Az evangelikus hithűség azonban még nem halt ki s erősen bizik abban, hogy a szeretetnek e menházát sikerül neki felépíteni annak a dicsőségére, a ki szeretetből életét is feláldozta mi érettünk azon a helyen. Vasárnapi munkaszünet a vasútnál, A svájczi központi vasút megszüntette a vasárnapi menetjegyet, hogy hivatalnokainak megadhassa a vasárnapi szünetet, s azonkívül 2—3 napig érvényes olcsó térti jegyeket adott ki, remélve, hogy ezzel is könnyít a vasárnapi forgalmon. Svájczban most 1068 prot. lelkész működik. A keresztyénség Afrikában nagyon terjed. Stanley, a hires utazó igy irt: Mikor 18 éve a Viktoriai-Xyunzatónál jártam, hittérítő ott nem működött, most 40,000 bennszülött keresztyén van ott és 200 templom. E benszülöttek rajongó keresztyének ; utolsó krajczárjukat oda adnák, hogy bibliát vehessenek. IRODALOM. Magyar Állam. Schlauch L. n.-váradi bíboros püspök körlevele a katholicizmus és nemzeti eszme közötti viszonyt fejtegeti s azt bizonyítja, hogy a kath. egyház volt a magyar állam megalapítója, nevelője, gyámja, fenntartója ; iskola, irodalom, társadalom, állam, korona a kath. egyház áldásos befolyása alatt fejlődött. A királyi főkegyúri jogot is a pápák adományozták. „Ezáltal a viszony a korona és a kath. egyház közt a lehető legszorosabb lett. Ebben is a nemzeti eszmének a katholicizmussal való egyessége nyilvánult; az állam katholikus volt, de a katholicizmus a nemzet sajátságaihoz alkalmazkodván, azokat nemesitette és fényesebb világlatba helyezte s teremtette a Regnum Marianmuot és rendkívülien sokat tett a magyar önérzet fokozására és a nemzeti szellem ápolására; királyaink a kath. hitet védelmezték, a katholikusok hűségükkel fizették a király és nemzet iránti tartozásukat. A kath. egyház valamint saját szent czéljainak ós érdekeinek súlypontját a nemzetben találta: ugy viszont a nemzet a katholicizmusban önfeláldozásának, fejlődésének és művelődósének leghathatósabb előmozdítóját és támo-