Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Károli biblia fordítása
térbe szorúl, annál nagyobb mértékben, minél inkább iparkodik a forditó a fő ezélt érvényre juttatni. — A megjelent rész az ó-testamentom szövegének egy negyedénél valamivel többet tesz ki, s miután a Birák és Euth könyvei már nyomtatva, Sámuel már szedésben, s a következők részint már felülvizsgálat alatt, részint készülőben vannak, az újonnan átnézett kiadás teljes megjelenése immár aránylag rövid idő kérdése. Kisérje Istennek áldása haladását és befejezését, az evangeliumi egyház épülésére és erősödésére ! Klin Bertalan ev. ref. püspök utasitást ad kerületének az ezredéves ünnepre nézve. '„A történelem teszen róla fényes tanúbizonyságot, hogy a magyar haza és a protestáns egyház érdekei sohasem állottak egymással szemben. Azok a zászlók, a melyekre jelszók gyanánt : ..Istenért és a hazáért" voltak irva, örök hintői lesznek annak a megczáfolhatatlan igazságnak, hogy mi jó és rossz napokban, napfényben és borúban hívek voltunk e hazához s kivettük részünket — erőnkhöz és tehetségünkhöz képest — minden munkákból, a melyek e haza üdvét, boldogságát 's átalában fölvirágzását czélozták." Alkotmány, Az ezredéves ünnep programmjáról szólva gúnyolódik a felett, hogy ref. vallású férfiak főszerepet kapnak. „Mi a millennium tisztességes lefolyását óhajtjuk, azért óhajtottunk volna helyet a hivatalos programúiban Szent István ünnepének, mely törvénybe van igtatva ; azért óhajtottunk volna helyet és szót az első magyar közjogi méltóságnak, a herczegprimásnak. De mellőztek bennünket és akkor, mikor már vérig vagyunk sértve, még rúgnak egyet rajtunk. Ez fáj, nagyon fáj." Debreozeni prot, lap, Közli Kiss Áron körlevelét az ezredéves ünnepre. ..Itt vagyunk mi is — hazánk más-más templomokban imádkozó népei közt — evangyéliom szerint reformált vallásúak, a lelkiismeret, a vallás és a haza szabadságának oltáránál, imádva azt a Mindenható. Istent, ki édes magyar hazánkat egy ezredéven át megtartotta, megoltalmazta s boldog kilátást engedett, hogy fiainkat és leányainkat, fő. közép és elemi népiskoláinkban versenyezve mivelhetjük ev. ref. anyaszentegyházunknak. az önzéstelen utógondolat nélküli tiszta hazaszeretetnek. Itt vagyunk diadalérzettel, s bár kevés számmal, de megnyugtató hittel. Most az ezredév dicső nagy munkáiból erőnkhöz képest, sőt erőnk felett kivettük részünket, elveink igazságát elismerte a köztudat s ma már minden hatalomtól menten, • bár szegénységünk, anyagi erőnk gyöngeségével folyton küzdve —- munkálhatjuk ezen egyházunk s édes hazánk üdvét és boldogságát." Magyar állam, ..Törvényes és jogos' e hazában csak a kath. parlament. Minden más testület nem az és mivel minden más testület csak jogtalan és törvénytelen eszközökkel szerezheti meg azt a mandatumot, a mely piszkos és nem a nép szabad akaratának a kinyomata ... A nép társadalmában többségben van a jó katholikus elem, tehát kell, hogy a nép arczképén is többségben legyen ez a jó kath. elem. Vagyis kell, hogy az országban legyen kath. parlament, amelyben a jó katholikusok lesznek majoritásban, mert majoritásban vannak a nép társadalmában s a parlament e társadalom képe." Az -Allgemeine evangelisch-lutherische Kirchenzeitung" a most napirenden levő s a kötelező polg. házasság ellen irányult mozgalmat egyházi szempontból veszi vizsgálat alá és helyteleníti, —mert nem látja idő- és okszerűnek a meglévő állapotokon változtatni most, mikor azokat a nép is megszokta s áz általok szenvedett károkat már az egyház is kiheverte. A kötelező polg. házasság igen is olyan mozgalom következménye volt, a mely az egyházat bizonyos tekintetben sarokba akarta szorítani s lehetővé akarta tenni egyeseknek, hogy azok az egyház ..árnyékán kívül is élhessenek és halhassanak meg!" Ezt az igyekezetet azonban meghiúsította a lelkészek buzgalma és a nép vallásos érzülete, a mely a polgári tisztviselőt csak közbeeső állomásnak tekinti, a mely a czél, az egyházi esketés felé vezet. A támadás egy szép erkölcsi szokást teremtett a népnél s az egyház most talán jobban áll, mint azelőtt. Tanácsos-e most már azt a történetévé lett szokást megbolygatni most, mikor a korszellem az egyház és állam külön válásán fáradozik? Nem! Mert könnyen megtörténhetnék, hogy a korszellem a maga jogát nemsokára erőszakkal is vissza vivná s akkor kérdés, hogy sikerülne-e ismét oly kedvező állapotokat létrehozni, mint a mostaniak! A fakultativ polg. házasság behozatalát csak abban az esetben lehetne helyeselni, ha jobbat teremtene a mostani állapotnál, a mi pedig nem valószínű már csak azért sem, mert ha valamely pár (jelenleg 100-ból 2—3) most az egyházi áldást elmulasztja még mindig nem olyan baj, mint lia azt a polgáriért elmellőzné, a mikor is azután.egy egyházellenes néposztály keletkezne, — ehhez pedig, az egyház segédkezet nem nyújthat. A jelenlegi állapotot egy bizonytalan jövőnek feláldozni sem nem tanácsos, sem nem szabad. Hazánk, Vallás és socialismus viszonyát fejtegetvén, igy vélekedik : A socialismusnak nem az a czélja, hogy a munkásosztályon javítson, hanem első sorban is az, hogy az isten nevét kitörölje az emberiség lelkéből, hogy legalább semmi se képezhessen akadályt, még a lelkiismeret sem, a mely őket tervük kivitelében akadályozhatná. Nem tagadhatjuk, hogy e mozgalomnak megvolt a maga alapja, mert a gyárosok és különféle vállalkozók aránytalanul kihasználták a munkás népet, mindazáltal ily rettentő irányt talán soha sem vett