Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Mayer Endre. Egyházunk s a belmissió

Tizennegyedik évfolya 13. szám. Orosháza, 1896. márczius 26. Előfizetés dija: Egész évre . . €5 frt. Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt £>0 kr. Egy szám ára IS kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés díja : Egész oldal . . 8 fr ! Fél oldal . . . . 4b „ Negyed oldal . . „ Ennél kisebb . . 1 ,, Bélyee külön 30 kr. Egyházunk s a belmissio. Azon sokféle bajt, mely evangelikus egyházunk testén rákfeneként rágódik, legutóbb a belmissio sokszor hangoztatott művével vélik orvosolhatni s magam is nem egyszer oly szernek mondottam, melylyel egyházunknak sok sebét lehet gyógyítani. S lia a protestáns külföldnek a belmissio által elért bámulatra méltó sikereit veszszük tekintetbe, úgy kétségkívül jogosan várhatjuk, hogy e szer beválik minálunk is. Természetes azonban, hőgy csak ott használhat, a hol olyanok a bajok, melyeket a behnissioval orvosolni lehet és csak oly esetben, a mikor kellő óvatossággal s mértékkel használják. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a belmissio oly egyetemes orvosság, a mely minden körülmények között gyógyitó hatással birna. Egy részről ép ezen körülmény, hogy sokan csodaszernek tekintve, ettől várnak mindent, más részről, hogy összetévesztik a cura pastoralis-szal s a lelkészkedésnek netán - egyéb kötelességeivel és cselekvésével, bizonyítja, hogy nincsenek tisztában a belmissio fogalmával s működésével. Nem lesz tehát felesleges egy pár szóval meghatározni a belmissio körét s különösen azon viszonyt feltüntetni, mely közötte s a cura pastoralis között van. Miként a neve is rnutatj a, a belmissio működése alatt olyasmit kell érteni, a mit a külmissio alatt értünk, azon külömbséggel, hogy az egyiket olyan emberekkel szemben végezzük, a kik az egyház kebelébe tartoznak, vagy legalább keresztyének, a másikat olyanokkal szemben, a kik nem tagjai a ker. egyháznak s nem részesülnek a keresztyénség áldásaiban. Közelebbről meghatározva az utóbbit, a külmissio alatt akeresztyén szeretet azon munkáját értjük, mely a más vallásuakat, kivált a pogányokat felkeresi s őket szellemi sötétségökből kivezetve, az evangelium tiszta világossága által boldogitni akarja. E működésnek indoka tehát a ker. szeretet, mely tökéletlennek s boldogtalannak tudja magát, a míg hallja, látja s tudja, hogy sokan vannak, a kiknek szivében ugyan ezen szeretet nem lakozik ; eszköze az evangelium, a mely oktat, megtérésre indít, megvigasztal s erősít a hitnek csepjei által s ere dménye keresztyén élet, élő krisztusi hit s önzetlen Isten s felebarátok iránti szeretet. A belmissio alatt értjük akeresztyén szeretet azon munkáját, mely valamely ker. felekezeten belül azok érdekében fáradozik, a kik csak névleg tagjai az illető felekezetnek, hogy hiányos hit és erkölcsi életöket megjavítsa s élő egyháztagokká neveli és felemeli azokat, a kik erkölcsi s anyagi nyomorúságban és elhagyatottságban sinlődnek. Indoka tehát szintén a m i n d e n k i t boldogítani akaró szeretet, a mely látva maga körül a sokféle nyomort és bűnt s tudva, hogy ennek legfőképpen oka a hitetlenség, arra törekszik, hogy hitet ébreszszen s ez által egy új életnek alapját vesse meg; eszköze ugyancsak az evangelium, mely minden hívőnek üdvösség s eredménye keresztyén szeretet, a mely akkor boldog, midőn másokat boldogít s boldogoknak lát. Mindkettőnél egy a czél, egy az indító ok és egy az eszköz, de különböző a működési kör, mások a személyek, kikkel szemben a szeretet érvényesül s más a miveltségök ; minek természetes következménye, hogy az eszköz alkalmazásában is eltérésnek kell lennie s más lesz az igehirdetés a Chinában lakó buddisták s bráhmánok között s