Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Külföld - Egy pár szó a stettini missióról

386 lett kútforrásaim voltak a Zelenka-féle „Igénytelen javaslatok" cimü könyv, a Kladzáni esetet illetőleg az ottani lelkész, a sókuti esetet illetőleg a magam szomorú tapasztalata, amely leirva még januáriusban jelent meg e becses lap hasábjain „A püspöki jó akarat mire a paphoz ér" cím alatt s a melyet eddig meg nem czáfolt még senki. Es igy szilárd alapon állva, az igazságot constatálva, figyelmeztettem tehát ő Méltóságát a papi fizetések rendezésénél bekövetkezhető veszélyre. E nyilt levelemre Zemán e. jegyző úr tollából egy czikk jelent meg „Az érem másik oldala. (Visszhang Kovácsi Gyula lelkész úr levelére)" cim alatt, amelyben „sáros-zempléni dialektusban" figyelmezteti ő Méltóságát: ne higyjen szavamnak, mert én csak gyanúsítom esperességi felsőségemet és félre akarom vezetni püspökömet; s megkritizálva beadványomat, azt eluta?ítandónak tartja. Ez a tény állása mostanáig. Végig olvasva Zemán úr czikket és megfontolva minden egyes szavát, beláthatja mindenki, hogy itt egyetlen állitásom sincsen megcsáfolva és így, hogy ő Méltóságát félrevezetni egyáltalán nem akartam, nem akarhattam. Ami beadványom megkritizálását illeti, miből áll ez? Kigúnyolja, lepiszkolja, megrugdossa, körülkiabálja — de okos argumentummal megdönteni egy pontját se képes. De sőt épen maga e czikk is, egészében is úgy, mint részleteiben, valamint az a felfogás a papi fizetés rendezését illetőleg, és végre, hogy íme még Zemán úrnak is befolyása van a papi fizetések rendezésében, amennyiben 5 egyházba már Öt is magával vitte az esp. felügyelő úr : ujabb és igen fontos argumentumok arra nézve, hogy ő Méltósága figyelme a papi fizetések rendezésére tereitessék. Ami a czikket illeti általánosságában — ez Zemán úrnak szegénységi bizonyítványa. Ami a czikket illeti részleteiben, megrostálva az egészet, a rostában nem marad semmi, ami egyházi lapba lenne méltó: a rosta alatt azonban marad annál nagyobb rakás durvaság, személyeskedés, rágalmazás, piszkolódás. Támadás akar ez lenni nyilt levelemre, és így védelmezni kellene nyilt levelemet. De árgumentumot benne nem találok és igy nincs, mi ellen védelmezzem. Ami pedig a durvaságokat illeti, e térre nem követhetem Zemán urat, mert én mint pap, pásztor is vagyok ugyan — de nem disznó pásztor. De épen ezért nagyon fáj, hogy dacára mind ennek, még is közelebb is kell e czikkel foglalkoznom. Csúnya rágalmazásai kényszerítenek erre. Hiszen úgy vagyok benne föltüntetve, mint aki már egyebet sem érdemel, csak hogy maga a püspök úr ő Méltósága fogjon botot én reám és kiverjen innen, mint valami ebet. Én pap vagyok, rég óta tengődöm már szegény egyházban, tovább is szeretnék menni. Én apa vagyok, három fiú apja, kiknek jövőjét munkálnom kell. E mellett szüleim ís élnek, drága jó szüleim, akiknek bizony nagyon fájna, hogy ily nyomorult fiók miatt, mint a milyenek Zeman úr föltüntet, szakították el szájuktól azt a keservesen megszerzett tanítói keserű falatot, és hogy ilyennek a neveltetése miatt kellett oly sokáig rongyokban járniok. Nem engedhetem tehát magamat rágalmazásával elevenen eltemettetni. Szülőim, gyermekeim, állásom és magam miatt is kénytelen vagyok közelebb is e czikkel foglalkozni. És miután egy embert bemocskolni sokkal könnyebb, mint róla a mocskot lemosni — ha feleletem egy kicsit hosszabb lesz — elnézést és türelmet kérek. (Folytatása következik.) Kovácsi Gyula, Cv. lelkész. 23C3©g-eüitiriti. Egy pár szó a stettini missióról. Irta : Wiek (Folyt.) A kis ágyacskák fölött egy-egy szent Írásbeli helyet tartalmazó táblácska függ. Az intézet házi, konyhai és éléskamarai berendezése nagyszerű, még egy kis vonat is van mely nem személyeket, hanem ételeket szállít. Mikor ott voltunk épen disznóölés volt. Azt hiszem, nem kell mondani, hogy nagyszerű étvágyat kaptunk, a mit máskülönben a házi gazdánk észre is vett az ebéd alkalmával. Miután a templomban a leánykák énekét végig hallgattuk, elhagytuk az intézetet s meglátogattuk a vakok menházát. Itt már szomorú kép tárult szemünk elé. Ha még csak vakok lettek volna, de némelyiknek, oly eltorzult arcza volt, hogy az embernek sírt a lelke, ha rátekintett. A gyöngéd és tapintatos bánásmód azonban elfeledteti e szerencsétlenekkel, hogy a mostoha sors fátyolt borított szemük világára. Általában jól érzik magukat és mosolyognak s otthon úgy ismernek minden zeget-zugot, hogy sosem történik semmi bajuk, pedig meglehetős bátran szaladgálnak a hóban; a fát azonban még a szánkával is kikerülik. Itt három férfi és egy nő tanitó működik. Előadást tartottak s mi megbámultuk. Az irás és olvasás igen tisztességesen ment, a számtanban és mértanban ott honosabbak voltak mint mi theologusok s azt hiszem, legalább ez volt a közvélemény — hogy deákkorunkban sem tudtunk annyit, mint azok ott 10—12 éves borukban. Összetett hármas szabályt, kamatszámítást még pedig complikáltat pár pillanat alatt kidolgoztak fejben s igen igen ritkán tévedtek, pedig 100,000-ekről volt szó. Jó, hogy minket nem kérdeztek, mert máskülönben el kellett volna danolni egy ismertetes deáknótát. A vakok számára készített térképen olyan szépen megmutogattak mindent s a földrajzban különös otthonosságot tanúsítottak és egyáltalában nem maradtak el a világtól, mert tudomásuk van minden történelmi nevezetességről s a Japán-chinai háborút is érintették. Kitűnő paedagogiai tapintattal birnak az ott működő tanítók. Specialis készítményű tárgyakról tanulják az állattant s leírják és az alakon mutatják a lovat egész kifogástalanul. A ház belső berendezését ismerik, sőt még a szélmalomról is kifogástalan leírást adnak. Van tanrendszerüknek megfelelő Muzeumok, énektermük és dolgozószobájuk, a hol kefét, kötelet, gyékényt és ehez hasonlót készítenek. Raktárjuk meglehetős terjedelmű és a megrendelések napirenden vannak. Azok, kik már több éve az intézetben vannak és az életben szükséges elméleti ismeretet elsajátították — a dolgozó szobában munkálkodnak és idővel, midőn az intézet igazgatója látja, hogy saját kezével megkeresi mindennapi kenyerét, ha akarja, oda hagyja az intézetet és esetleg meg is házasodik s mint önnálló iparos működik. A dolgozó szobábani felügyelő szintén vak