Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - A pozsonyi ev. egyház és iskola megalakulása (Markusovszky S.)

fâiilâ, A pozsonyi ev. egyház és iskola megalakulása. (Mutatvány „A pozsonyi óg. hitv. evang. Lyceum története" CZÍÜJŰ megírás alatt levő munkából.) A pozsonyi evangelikus egyházközség hazánk protestáns egyházgyülekezeteinek nem a legrégibbjei közül való. Keletkezése inkább oly időszakra esik, midőn a protestantismus fényes napja hazánk egén már leszállani kezdett. Az uj hit már régen elterjedt volt a haza minden zúgában : ennek hivéül vallotta magát a hon népességének zöme és a főúri családok legnagyobb része; szerte a hazában mindenütt — még Pozsony városa legközvetlenebb szomszédságában is — számtalan meg számtalan protestáns egyházgyülekezet keletkezett és virágzott; mégis arról, hogy a magyar protestantismus ezen fénykorában Pozsony városában már rendezett protestáns egyházgyülekezett létezett volna, biztos adataink nincsenek. Mindamellet alig gondolhatni, hogy Luther tanai csak kilencz decennium után jutottak volna el Pozsony városába, holott ennek lakói nyelvközösségben, állandó érintkezésben és összeköttetésben állottak a reformatio hazájának népeivel. A rendelkezésünkre álló adatok hézagosságuk mellett is arra engednek következtetni, hogy a wittenbergi vártemplom ajtaján elhangzott kalapácsütések visszhangja már igen korán elhatott volt Pozsony városa falai közé. Régi feljegyzések arról emlékeznek meg, hogy már 1527-ben Luther tételei a városi tanács parancsára kiszegeztettek és Andrae Jakab városi tanácsos által a népnek megmagyaráztattak. I. Ferdinand idejében a reformatio Pozsonyban már oly előhaladást tett, hogy ennek továbbterjedése és elfojtása végett a városi tanácshoz érkezett számos királyi leirat intézkedett. 1564-ben Oláh Miklós esztergomi érsek lelkészeivel a szószékről hivatja fel a város lakosságát, hogy a kiknél bármilyen uj könyvek vannak, azokat haladéktalanul az egyházból való kiközösítés büntetés terhe alatt a lelkészeknek szolgáltassák be. Pozsony lakói e szokatlan es hallatlan könyvvizsgálat miatt bizonyos Pfynezing Kristófot küldenek Miksa császár és magyar királyhoz panasztétel végett és egy alázatos feliratban arra kérik a királyt, hogy ezen, a személyes joggal és a közszabadsággal ellenkező parancs végrehajtását tiltsa meg. Kérelmüknek volt is foganatja, mert az érseki intézkedés nem hajtatott végre. Miksa császárnak és magyar királynak a protestantismus terjedésére kedvező uralkodása jelentékenyen segítette elő a reformatio terjedését Pozsonyban. 1564-ben szeptember havában Pozsony városa lakói engedélyt kapnak arra, hogy az Ur vacsoráját két szín alatt vehessék fel, mely rendelet a város lakói között leírhatatlan örömet és lelkesedést keltett. Adataink — bár homályosan — arról is tesznek említést, hogy már 1565 táján Pozsonyban protestáns egyházgyülekezet létezett, mely istentiszteletét a váraljai Dunaparton a Kamper-féle ház udvarán tartotta. E gyülekezet azonban nem sokáig állhatott fenn. A nem sokára bekövetkezett zivataros idők s a katholikus klérusnak és az államhatalomnak a protestantismus kiirtására tett embertelen intézkedései e kisded gyülekezetet is mint gyönge növényszálat kitépték, elsodorták. Rövid életéről csak a közvetlen utódok birtak tudomással és ezek tudósításai nyomán értesült létezéséről az utókor is. Ilyen tudósítás Daninger Kristóf pozsonyi polgárnak kéziratban ma is meglévő következő napló feljegyzése : Anno 1608 ist das freye exercitium religionis zum zweiten mal in Pressburg auf Erlaubniss kön. Maj. eingerichtet worden." Igen természetes, hogy a török uralom terjedése elől Pozsony városába menekült országos kormány és a hasonló ok miatt itt letelepedett esztergomi érsekség székhelyén, nemkülönben a bécsi udvar közvetlen közelségében — a protestantismusnak mindmegannyi hatalmas és ádáz ellenségei közepette — felette bajos és nehéz volt egy protestáns gyülekezetnek a megalakulása és fenállása. A Luther tanaihoz ragaszkodó nagyszámú pozsonyi hivek jó ideig a szomszédos Récse, Szent-György és Nagy-Lévárd helységekbe jártak istentiszteletre. E helyeken Luther tanai Kollonics Sigfried magyar sarkantyús vitéznek, II. Mátyás király hadi tanácsosának, Léva városa kapitányának és az említett helységek urának védelme alatt akadály nélkül terjedhettek. A Bocskay István által kivivott és a bécsi békekötés okmányaiban királyi pecsét által megerősített vallásszabadság állandóságába és megdönthetetlenségébe helyezett remény Luther tanainak Pozsonyban lévő nagyszámú hiveit és követőit egyházgyülekezetté egyesítette. Nagyon elősegítette a régi törekvést azon körülmény is, hogy Kollonics Sigfried udvari papját, Reisz Andrást, ki 1590 ótaRécsén működött volt, már korábban Pozsonyba helyezte át, hogy itt az országgyűlésekre nagy számmal megjelent protestáns rendeknek hirdesse az Isten igéjét, melynek meghallgatására a pozsonyi hivek is mindig nagy számmal jelentek meg. Ugyanazért, midőn a pozsonyi hivek a vallásszabadságot biztosító törvény oltalmában bízva egyházgyülekezetté alakultak, Reisz Andrást kérték fel lelkészüknek. Reisz késznek is nyilatkozott kérelmüknek eleget is tenni, ha pártfogójától, Kollonics Sigfriedtől erre engedélyt kap. Erre a pozsonyi hivek Kollonicshoz fordultak s midőn egyfelől neki azért hálát mondtak, hogy udvari papját Pozsonyba helyezte át, hol ők is halhatták tőle Isten igéjét, másfelől most arra kérik, hogy Reisz Andrást engedje át nekik gyülekezetük lel készéül. Kollonics hajlott a pozsonyiak kérésére; papját átengedte nekik és Reisz András 1606 október hó 8-án elfoglalta állását mint a pozsonyi evangelikus gyülekezet első lelkésze. A kisded gyülekezet mindjárt kezdetben rohamos fejlődésnek indult, úgy, hogy lelki gondozását egy lelkész már nem győzte; egy másodikról kellett gondoskodni, ki az előbbivel együtt végezze a szükséges lelkészi teendőket. Továbbá, hogy az ifjú nemzedék a protestáns hit igazságaiban neveltessék és oktattassék : iskola felállításáról is kellett gondos-