Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - A pozsonyi ev. egyház és iskola megalakulása (Markusovszky S.)

74 kodni, mely, mint az egyház veteményes kertje az ifjúság helyes nevelése és oktatása által Isten országát sikeresen terjesz-ze és ezzel a köz- és magánjólétet előmozdítsa. És a hivek hitbuzgósága és áldozatkészsége egyiktől sem rettent vissza, mert erősen élt bennök az a hit és meggyőződés, hogy az egyház és iskola édes testvérek, kiknek élete és létele kölcsönösen van feltételezve, az egyiknek működése a másiknak hozzájárulása és segítsége nélkül nem boldogulhat. Mivel azonban akkor a hazában sem a lelkészi teendők ellátásában, sem a protestáns hit igazságainak tanítására alkalmas egyének nem voltak : a külföldről kellett a szükséges erők megszerzéséről gondoskodni. A gyülekezet élén a legtekintélyesebb patriczius családok állottak, zömét pedig a város legvagyonosabb és legtekintélyesebb polgárai képezték. Ê hitbuzgó hivek az egyházat oly gondos odaadással ápolták, hogy ez néhány rövid év alatt országos hirű és nagytekintélyű egyházzá lett. A hagyomány következő patriczius családok neveit említi : Armbruster, Auer, Cellarius, Eisenreich, Haiti, Karner, Kögl, Maurach, Marth, Partinger, Schödel, Schremser, Seibelich, Szegner, Szeletzky, Tutzentaller. Több mint ötven éven át ezek intézték a fiatal egyház ügyeit, üis mivel ugyanezek voltak a város ügyeinek vezetői és intézői, ők alkották nagy részben a városi tanácsot és viselték a legfőbb városi tisztségeket : könnyen érthető, hogy az evangelikus egyháznak minden ügyei a városi tanácsban és a városi közgyűléseken tárgyaltattak és intéztettek el; az egyház lelkésze és tanítói a város közönsége által hivattak meg állásaikra és díjazásuknak jelentékeny részét is a várostól húzták. Már augusztus hó 26 án a város küldöttje mindkét helyről kedvező válaszszal tért vissza. Heilbrunner válaszában azt írja, hogy ő a pozsonyiak érdekében közbenjárt a herczegnél és kieszközölte, hogy a pozsonyiak kérelmét meghallgatta. Csak azt az egyet kérdezi a herczeg, vájjon a bécsi békének a vallásügyre vonatkozó pontjait megerősítette-e már a király és nem kell-e attól tartani, hogy a jövendőben m.ijd támadások intéztetnek ezen béke ellen, mely esetben a Pozsonyba küldött tudós férfiak nagy veszélyben forognának. Továbbá irja Heilbrunner, hogy az iskola rendezésére és vezetésére Ki lg er Dávid magi.

«ter a lauingeni iskola professora vállalkozik, azonban úgy kötelességeinek mint javadalmazásának közelebbi megjelölését kéri. A pozsonyiak erre még ugyanezen hó 29. napján válaszolnak. Előadják, hogy biztos tudomásuk van ugyan arról, hogy a római klérus a békekötés feltételeiben a vallásügyre vonatkozó határozatokat minden módon felforgatni és meghiúsítani akarja, de a királyi felség fenn akarja azokat tartani és ugyanarra törekszenek az országos rendek is. Reménylik tehát, hogy a fenforgó akadályok legyőzése után az óhajtott béke létre fog jönni és a várva várt idegeneknek új hazájokban mitől sem kell tártaniok. Figyelmeztetik azonban őket, hogy mivel majd nekik itt oly helyen kell működniök, hol az evangelikus hit igazságának folyvást erős ellenfelei lesznek, mindenképen szükséges lesz, hogy kik majd a protestáns egyház és iskola ügyeinek élére állanak, a dolog állapotához képest buzgósággal, bölcsességgel és szelídséggel szálljanak szembe az igazság ellen intézett rágalmaknak és hogy a rájuk bizott növendékeket az evangeliomi hit szent igazságaiban tanítsák, oktassák és erősítsék. A mi az iskola rektorának teendőit illeti, kötelessége lesz a legfőbb osztályt, a prima classist minden tantárgyban oktatni, a többi osztályokban, hol más kollegák fognak tanítani, az oktatást vezetni, mely czélból mindig az ő tanácsa lesz meghallgatandó. Egy kántor, ki mindig a legalsóbb osztályt fogja vezetni, már hivatalba van állítva. Az iskola megnyitása iránt a szomszéd városokban, általában mindenütt nagy a várakozás. A rektor javadalmazása lesz : évenként 200 rhénes forint készpénzben, 16 akó jó bor, szabad lakás és fűtés; a tanulóktól fizetett tandíjnak egy bizonyos része, mely szintén tekintélyes összeg, mert a vidéki tanulók a tandíj kétszeresét fizetik, Azonkivül a temetésektől is kapni fog egy bizonyos részt. Végül tudatják a pozsonyiak, hogy szándékuk egy particularis iskolát felállítani, mely, a mennyire csak lehetséges, a lauingeni gymnasium mintájára lenne berendezve. Ez okból a megválasztandó rektor az őrgrófság hires iskoláiban az oktatást és fegyelmet figyelje meg behatóan, hogy tapasztalatait majdan itt érvényesíthesse. Heilbrunner 1606 szeptember hó 19-ikén értesítette a pozsonyiakat, hogy Ki lg er Dávid mester hajlandó a megszabott feltételek mellett a pozsonyi iskola rektorságát elfogadni. Erre a pozsonyiak ugyanazon év október 17-én válaszukban Heilbrunner tudósítását köszönettel veszik és reménylik, hogy majd akadni fog oly férfiú is, ki a diakónus tisztét elvállalja. Szeretnék, lia mindkettő, még mielőtt a Duna vize beállana, Pozsonyban lenne. Idrközben a pozsonyi hivek, mivel az alatt a békealkudozások végére értek és a béke megköttetett, iskolájukat az alsó osztályokban megnyitották, oda alkalmas oktatókat állítottak és egy tantervet is készítettek, míg az iskola rektora megérkezik, kinek a tanítás minden ágában való intézkedési és eldöntési jogát fentartották. A szükséges előintézkedések megtétele után 1606 október 13 ikán Besserer Konrád János városi tanácsos Lauingenbe indult, hogy Kilger Dávid mesternek, mint rektornak és az időközben diakónusul 7 . / ajánlkozott Tettelbach Ádám mesternek a meghivó levelet megvigye és mindkettőt minél előbb Pozsonyba elhozza. Egyúttal megbízást kap, hogy úgy a pfalzi őrgrófnak, mint Heilbrunnernek a pozsonyi hivek iránt tanúsított jóindulatukért és szives készségükért hálát mondjon. A meghivó levéllel együtt megküldték Kilgernek az instructiót is, melyet a rectornak tiszte teljesítésében szem előtt kell tartania. (Folyt, köv.) Markusovszky Sámuel, lyceurai tanár.