Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - A pozsonyi ev. egyház és iskola megalakulása (Markusovszky S.)

74 kodni, mely, mint az egyház veteményes kertje az ifjúság helyes nevelése és oktatása által Isten or­szágát sikeresen terjesz-ze és ezzel a köz- és magán­jólétet előmozdítsa. És a hivek hitbuzgósága és áldozatkészsége egyiktől sem rettent vissza, mert erősen élt bennök az a hit és meggyőződés, hogy az egyház és iskola édes testvérek, kiknek élete és létele kölcsönösen van feltételezve, az egyiknek mű­ködése a másiknak hozzájárulása és segítsége nélkül nem boldogulhat. Mivel azonban akkor a hazában sem a lelkészi teendők ellátásában, sem a protestáns hit igazságainak tanítására alkalmas egyének nem voltak : a külföldről kellett a szükséges erők meg­szerzéséről gondoskodni. A gyülekezet élén a legtekintélyesebb patriczius családok állottak, zömét pedig a város legvagyono­sabb és legtekintélyesebb polgárai képezték. Ê hit­buzgó hivek az egyházat oly gondos odaadással ápolták, hogy ez néhány rövid év alatt országos hirű és nagytekintélyű egyházzá lett. A hagyomány következő patriczius családok neveit említi : Arm­bruster, Auer, Cellarius, Eisenreich, Haiti, Karner, Kögl, Maurach, Marth, Partinger, Schödel, Schremser, Seibelich, Szegner, Szeletzky, Tutzentaller. Több mint ötven éven át ezek intézték a fiatal egyház ügyeit, üis mivel ugyanezek voltak a város ügyeinek vezetői és intézői, ők alkották nagy részben a városi tanácsot és viselték a legfőbb városi tisztségeket : könnyen érthető, hogy az evangelikus egyháznak minden ügyei a városi tanácsban és a városi köz­gyűléseken tárgyaltattak és intéztettek el; az egyház lelkésze és tanítói a város közönsége által hivattak meg állásaikra és díjazásuknak jelentékeny részét is a várostól húzták. Már augusztus hó 26 án a város küldöttje mind­két helyről kedvező válaszszal tért vissza. Heilbrunner válaszában azt írja, hogy ő a pozsonyiak érdekében közbenjárt a herczegnél és kieszközölte, hogy a pozsonyiak kérelmét meghallgatta. Csak azt az egyet kérdezi a herczeg, vájjon a bécsi békének a vallás­ügyre vonatkozó pontjait megerősítette-e már a király és nem kell-e attól tartani, hogy a jövendőben m.ijd támadások intéztetnek ezen béke ellen, mely esetben a Pozsonyba küldött tudós férfiak nagy veszélyben forognának. Továbbá irja Heilbrunner, hogy az iskola rendezésére és vezetésére Ki lg er Dávid magi. «ter a lauingeni iskola professora vállalkozik, azonban úgy kötelességeinek mint javadalmazásának közelebbi megjelölését kéri. A pozsonyiak erre még ugyanezen hó 29. napján válaszolnak. Előadják, hogy biztos tudomásuk van ugyan arról, hogy a római klérus a békekötés feltételeiben a vallásügyre vonatkozó határozatokat minden módon felforgatni és meg­hiúsítani akarja, de a királyi felség fenn akarja azokat tartani és ugyanarra törekszenek az országos rendek is. Reménylik tehát, hogy a fenforgó aka­dályok legyőzése után az óhajtott béke létre fog jönni és a várva várt idegeneknek új hazájokban mitől sem kell tártaniok. Figyelmeztetik azonban őket, hogy mivel majd nekik itt oly helyen kell működniök, hol az evangelikus hit igazságának foly­vást erős ellenfelei lesznek, mindenképen szükséges lesz, hogy kik majd a protestáns egyház és iskola ügyeinek élére állanak, a dolog állapotához képest buzgósággal, bölcsességgel és szelídséggel szálljanak szembe az igazság ellen intézett rágalmaknak és hogy a rájuk bizott növendékeket az evangeliomi hit szent igazságaiban tanítsák, oktassák és erősítsék. A mi az iskola rektorának teendőit illeti, köte­lessége lesz a legfőbb osztályt, a prima classist minden tantárgyban oktatni, a többi osztályokban, hol más kollegák fognak tanítani, az oktatást vezetni, mely czélból mindig az ő tanácsa lesz meghall­gatandó. Egy kántor, ki mindig a legalsóbb osztályt fogja vezetni, már hivatalba van állítva. Az iskola megnyitása iránt a szomszéd városokban, általában mindenütt nagy a várakozás. A rektor javadal­mazása lesz : évenként 200 rhénes forint készpénzben, 16 akó jó bor, szabad lakás és fűtés; a tanulóktól fizetett tandíjnak egy bizonyos része, mely szintén tekintélyes összeg, mert a vidéki tanulók a tandíj kétszeresét fizetik, Azonkivül a temetésektől is kapni fog egy bizonyos részt. Végül tudatják a pozsonyiak, hogy szándékuk egy particularis iskolát felállítani, mely, a mennyire csak lehetséges, a lauingeni gymnasium mintájára lenne berendezve. Ez okból a megválasztandó rektor az őrgrófság hires iskoláiban az oktatást és fegyelmet figyelje meg behatóan, hogy tapasztalatait majdan itt érvényesíthesse. Heilbrunner 1606 szeptember hó 19-ikén érte­sítette a pozsonyiakat, hogy Ki lg er Dávid mester hajlandó a megszabott feltételek mellett a pozsonyi iskola rektorságát elfogadni. Erre a pozsonyiak ugyanazon év október 17-én válaszukban Heilbrunner tudósítását köszönettel veszik és reménylik, hogy majd akadni fog oly férfiú is, ki a diakónus tisztét elvállalja. Szeretnék, lia mindkettő, még mielőtt a Duna vize beállana, Pozsonyban lenne. Idrközben a pozsonyi hivek, mivel az alatt a békealkudozások végére értek és a béke megköttetett, iskolájukat az alsó osztályokban megnyitották, oda alkalmas oktatókat állítottak és egy tantervet is készítettek, míg az iskola rektora megérkezik, kinek a tanítás minden ágában való intézkedési és eldöntési jogát fentartották. A szükséges előintézkedések megtétele után 1606 október 13 ikán Besserer Konrád János városi tanácsos Lauingenbe indult, hogy Kilger Dávid mester­nek, mint rektornak és az időközben diakónusul 7 . / ajánlkozott Tettelbach Ádám mesternek a meg­hivó levelet megvigye és mindkettőt minél előbb Pozsonyba elhozza. Egyúttal megbízást kap, hogy úgy a pfalzi őrgrófnak, mint Heilbrunnernek a pozsonyi hivek iránt tanúsított jóindulatukért és szives készségükért hálát mondjon. A meghivó levéllel együtt megküldték Kilgernek az instructiót is, melyet a rectornak tiszte teljesítésében szem előtt kell tartania. (Folyt, köv.) Markusovszky Sámuel, lyceurai tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents