Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben

72 9. Az egyházmegyei elnökségek az egyházkerületi elnökségnél a közgyűlést megelőzőleg Írásban bejelentik a meghivó levéllel ellátott képviselőknek, szintúgy a jegyzőkönyvi kivonat mellett kiküldötteknek neveit, kiküldetésük sorrendje szerint. 10. A közgyűlések imával kezdetnek meg és imával fejeztetnek be. 11. A rendes évi közgyűlésnek tárgysorozata főbb vonásokban: a) az elnökség jelentése; b) választások (zs. t. 114. §. 1. m. p. 294. §.), a gyűlésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldendő, s időleges bizottságok megalakítása; c) a mult évi kerületi és az esetleg időközileg tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve; d) a mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyve és az egyetemes közgyűlésen tanácskozás alá kerülő tárgyaknak megvitatása ; e) érkezett leiratok és átiratok ; f) bizottságok jegyzőkönyvei s jelentései, névszerint a főiskolai, népiskolai, pénzügyi és gyámoldai bizottságoké, a számvevőszéké, a gyámintézeté, a törvényszéké, az állandó választmány s kérvényi bizottságé ; g) tisztviselők és megbízottak jelentései, névszerint a levéltárosé, jelentés a missióról, tűzkár elleni biztosítási ügynöké s a kerületi ügyészé; h) felebbezések; i) kérvények; k) indítványok. Ezen szakasz b) pontja alatt az egyh. alkotmány 114. §-ának p) pontja értelmében foganatosított választás az egyházkerületnek a következő évi rendes közgyűléséig tartandó egyetemes rendes és rendkívüli gyűlésekre érvényes. 12. A sorrendet a közgyűlés megváltoztathatja, valamint a 7. és 8. pontban megállapított időnél később beérkezett beadványok is tárgyalhatók, ha az ez iránt tett sürgősségi indítvány a közgyűlés többsége által elfogadtatott. 13. A megbízottak, kiküldöttek, tisztviselők és az egyházkerületi bizottságok jelentéseikben, jegyzőkönyveikben megokolt határozati javaslatot tartoznak tenni az általuk beterjesztett azon ügyekről, melyek a közgyűlésnek érdemleges határozat - hozatalát igénylik. 14. Ugyanezen czélból az érkezett leiratok és átiratok (11. e), a mennyiben nem tartoznak valamely bizottságnak vagy szakközegnek ügyköréhez, az egyházkerületi egyházi főjegyzőnek a közgyűlés előtt 2 héttel kiadandók. 15. A bizottsági jegyzőkönyvek egyes pontjainak, sőt egész jegyzőkönyveknek, jelentéseknek előadását, ha ezek iránt határozat nem hozandó, időkímélés tekintetéből mellőzni lehet, a bizottsági elnök, illetve előadó indítványára. 16. Az elnökség vezeti a tanácskozást. 17. A tanácskozás egy tárgy felett megkezdetvén, ettől eltérve más tárgyról szólani nem szabad. 18. Azonban szót kérhetnek bármikor, a kik a) napirendet indítványoznak, b) az ügyrendre hivatkoznak, c) személyes támadásra akarnak válaszolni, d) szavaik félreértését helyre igazítani akarják. 19. Az elnökség engedelme nélkül ugyan azon egy tárgyhoz egyszernél több ízben szólni senkinek se szabad. 20. A szólásra jelentkezőket az elnökség által azzal megbízott jegyző hívja fel szólásra, jelentkezésük sorrendje szerint. 21. Az elnökségnek joga van szólót beszédében megállítani, sot a tárgytól eltérés vagy általában a tanácskozás szabályainak meg nem tartása esetében figyelmeztetni. 22. A ki kétszeri figyelmeztetés után sem tér a tárgyra, attól az elnök a szót megvonja. 23. Ha a szóló a gyűlés méltóságával össze nem férő vagy botránykoztató kifejezéseket használ, az elnökség Őt rendre utasítja és ha ugyanazon beszéd folyamában ismét azon hibába esik a szóló, az elnökség tőle megvonja a szót. 24. Ha szólásra immár senki sem jelentkezik, az elnökség a vitát befejezettnek nyilvánítja. 25. A szavazás, illetve határozat kimondása előtt az indítványozó, a bizottsági előadó zárszóval élhet. 26. A határozatot az elnökség az egyházi alkotmánynak 115. és 116. §§-aira való tekintettel a szavazásra jogosult nyilatkozók többsége, esetleg szavazás alapján mondja ki. 27. A szavazást az elnökség bármikor elrendelheti, tíz tagnak írásbeli kívánatára pedig elrendelni köteles. 28. A kérdés szavazásra lehetőleg akkép teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. 29. Fejenkinti szavazásnál az egyházmegyei képviselők és kiküldöttek az általuk képviselt egyházmegyék betűsora szerint, majdan az iskolai képviselők, aztán a kiküldött 2 népiskolai tanitó, végül az egyházkerületi tisztviselők — az egyház alkotmány 116. §. alatti megszorítással — szavaznak. 30. A közgyűlésben számukra tekintet nélkül a jelenlevő s szavazásra jogosultak határoznak. 31. Szavazategyenlőség esetében a tárgyalást vezető elnök, szavazata dönt. 32. A vita, illetőleg a szavazás befejezése után a tárgyalást vezető elnök a határozatot kimondja. 33. A kimondott határozathoz többé hozzá szólni nem lehet. 34. Azon közgyűlési tag, ki a határozatba bele nem nyugszik, felebbezést jelenthet be, eltérő véleményét az iratokhoz csatolhatja, felebbezését 8 nap letelte előtt az elnökséguél beadhatja. Kund Samu.