Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben

• 71 egyes egyházaknak és feltűnő keveset az espereseknek és püspököknek. Ebben rejlik a veszély csirája s azért történik meg, hogy az egyes egyházak annyiszor az önkény útjára lépnek. A hierarchiának nem vagyok ugyan barátja, de annak sem, hogy az esperes és püspök első sorben levélexpeditor legyen. Mig a hitbuzgóság lángja magasan lobogott, míg az egyháziasság és az egyháziak iránt való szeretet majd minden egyháztagnak jellemvonása volt, addig az a nagy szabadság, melylyel egyházaink birnak, csak áldott gyümölcsöket hozott. A viszonyok gyökeresen megváltoztak. A hitbuzgóság fáklyája ma csak pislogva füstölög, az egyház és az egyháziak iránt való szeretet fehér holló lett, azért a szabadságot sokan nem tudják megbecsülni. A gyülekezetek élén, igaz, ott áll a lelkész és a felügyelő. A legtöbb felügyelő azonban távol lakik gyülekezetétől s csak évenként egyszer jelenhetik meg ott. Falusi lelkészekre igen hátrányos, hogy Sionunk legfőbb őreit, a szabadság védőit s a szabadosság ellenségeit az intelligens egyháztagokat, a városok absorbeálják. A magára hagyatott, hatalom és vagyon nélküli szegény falusi lelkész, mivel a nép fizeti és a nép választja, kénytelen megalkudni a viszonyokkal, sőt nem egyszer enged az igazságból is, hogy helyzetét tarthatatlanná ne tegye. Bizony a lelkészek sokkal bátrabban és határozottabban védelmére kelhetnének az igazságnak és a szabadságnak, ha nem a nép választaná, ha nem a nép fizetné őket. Az úgynevezett szabad választásra vonatkozólag csak egy rövid megjeg}zést akarok tenni, csak egy illúziót akarok a maga reális értékére leszállítani. A szabad választási rendszer híveinek legerősebb érve az : hogy a bizalom lévén a fődolog, a választás szabadságát korlátozni nem szabad. Teljes tisztelettel adózom ennek a szép, ennek az ideális felfogásnak, de tessék elhinni nekem gyerek-embernek, hogy az a sokszor hangoztatott „bizalom" ritka madár a mi egyházunkban, tessék elhinni, hogy ma, a materialismus korszakában, midőn az Isten iránti bizalom is gyenge lábon áll, a lelkészek iránti bizalom még ritkább. Száz pap közül talán tiz ha birja. Ismerek lelkészt, ki a bizalommal életre-halálra érvel a régi rendszer mellett, pedig hivei mákszemnyi bizalomra se méltatják. A mai papválasztásokat csak a legnagyobb idealismus nagyító szemüvegén lehet „bizalmi" választásoknak tekinteni. A tapasztalat szemüvegén keresztül szabadosoknak találjuk a választásokat. Ahhoz, hogy ne a nép fizesse a lelkészt, legalább óriási államsegély kellene, vagy a római kath. püspöki javak lefoglalása. Egyelőre, hogy a szabadosság minél kevesebbszey ismétlődhessék, jó volna behozni s kötelezővé tenni az esperesi látogatásokat.*) Minden esperes látogassa meg évenként úgy az anya-, mint a leánygyülekezeteket. A legtöbb gyülekezetben van olyan *) A zsinati törvény 94. § ában el van rendelve ; csak foganatosítani kell! Szerk. seb, melyet orvosolni kellene, de a lelkész nem mer hozzányúlni, mert félti a népszerűségét. Teszem, egy elkeriilhetlen, de a gyülekezetre szerfelett terhes építkezés elrendelése is kényes a lelkészre nézve. Éti nem veszem rossz néven a lelkésznek, a ki népszerűségét minden áron fenn akarja tartani, mert tudom, hogy az evang. lelkész a népszerűség vállain emelkedhetik. Ezen konkrét kitérések után visszatérek az általánosságok terére. Tudom, hogy sokan vannak, kik' velem együtt vérző szívvel szemlélik, mily sokszor követnek el egyházunkban a szabadság leple alatt aljas szabadosságokat. Fejtegetésem végeredményben oda konkludál : több tiszteletet a dogmáknak, több jogot az egyházi felsőbbségnek; különböztessük meg a szabadosságot a szabadságtól; jegyezzük meg, hogy csak a törvények korlátján belül diszlik a szabadság fája; haladjunk, de ne a szabadosság tágas országútján. Ladányi. G- O-O o Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben. (Kilenczedik közlemény.) VI. Az egyházkerület szervezeti s ügyviteli szabályzata. 1. Az egyházkerület a zsinati törvények, valamint az egyetemes közgyűlés határozatainak korlátain beliil önállólag kormányozza ügyeit. 2. Az egyházkerületi közigazgatás közegei : az egyházkerületi közgyűlés, az egyházkerületi elnökség; alárendelt közegei pedig az egyházkerületi közgyűlés által szervezett bizottságok és az egyházkerületi közgyűlés által választott tisztviselők. A. A közgyűlés. 3. Az egyházkerület minden cvben egy rendes közgyűlést tart, — rendszerint az egyetemes közgyűlést megelőzőleg 8 —10 héttel. 4. Rendkívüli közgyűlés csak a zsinati törvény 118. és 127. §§-ban felsorolt esetekben tartható és csak azon ügyeket tárgyalhatja, melyeknek czéljából összehivatott. 5. A rendes évi közgyűlésnek helyét az előző évi egyházkerületi közgyűlés, a rendkívüli közgyűlésekét az egyházkerületi elnökség tűzi ki. 6. A közgyűlésen felveendő tárgyaknak sorrendjét az elnökség állítja össze, és a közgyűlés megnyitása után, illetve az előértekezleten bemutatja. 7. A közgyűlési tárgysorozat megállapíthatása és az ügyek előkészíthetése végett az egyházmegyék elnökségei, az egyházkerületi bizottságok és tisztviselők jelentéseiket a közgyűlés előtt két héttel az elnökséghez beadni kötelesek. 8. Kérvények, önálló indítványok, felebbezések is ezen időpontig adandók be az illetékes egyházmegyei elnökség útján.