Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Mit várhat az ev. egyház a néppárttól?

Tizenharmadik évfolyam. 8. sz. Pozsony, 1895. évi Február 23-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. I Előfizetési ár : Egész évre . . 12 len. félévre ... (J „ negyedévre. . 3 „ Egy szám ára : 24 flr. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 11 flr. többször közölve 10 .flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: Mi várhat az evangelikus egyház a néppárttól? (Kund Samu.) — Belmissiói feladatok. III. — Az utolsó órában. (Farkas Géza ) — Szabályrendeletek és utasítások a dunántuli egyházkerületben. Nyolczadik közlemény. (Kund Samu.) — Nekrolog. — Vegyesek. várhát az evangelikus ej Távol van bár tőlem, hogy az evangelikus egyház ügyét a haza közügyétől elválasztani akarjam, mind a mellett a kérdést azon keretben, melyet a czim kijelel, mint az evangelikus egyházat közvetlenül érdeklő kérdést e lapok terén taglalni, azt hiszem szabad és szükséges. A néppárt ugyan politikai pártnak vallja magát, és a katholikus jelzőt, melyet neki kezdetben szántak, Székesfehérvártól Budapestig utaztában elhagyta; tényleg azonban ezen uj szerzet nagyon exclusiv felekezeti irányt jelel ki magának, mely a kölcsönösség és visszonosság elvén méltányosan kiegyeztethető érdekek megoltalmazására a legkevésbbé alkalmas társulás. Mert ugyan oly elemek, kik a budapesti róm. kath. nagy népgyűlésen saját főpapjuk jelszavára „psx" akkép válaszoltak : „fax", és a társadalmi kérdéseket, a hazai közügyeket, kizárólagos felekezeti szellem szempontjából kívánják intézni, képezik a néppártnak legtevékenyebb tényezőit. Ugyanazon elvek, melyeket a róm. kath. nagy népgyűlésen a legridegebb felekezetiesség hangoztatott, képezik a néppárti programmnak legelső, tehát leglényegesebbeknek vallott pontjait. A programmnak emiitett pontjai a napilapok szerint im ezek: 1. Követeljük a kötelező polgári házasság és állami anyakönyvvezetésről szóló törvények revízióját. 2. Küzdeni fogunk oly rendeletek és törvényjavaslatok ellen, melyek a kereszténység szellemével ellenkeznek, avagy a törvényesen bevett vallásfelekezetek közt ez ország érdekében visszaállitandó békés egyetértést veszélyeztetnék. A vallásfelekezetek jogait és szabadságát tiszteletben tartjuk és megóvni kivánjuk, de viszont a kath. egyházat illető jogokat és szabadságot is követeljük. 4. Védelmezni fogjuk a népoktatási törvények által, ugy a katholikusok, mint a felekezetek számára biztositott' közoktatási szabadságot és követeljük annak kiterjesztését a tanügy minden fokozatára. Állhatatos következetességgel tesz tehát a programúi merev megkülönböztetést egyrészt a kath. egyház, illetve a katholikusok, másrészt a vallásfelekezetek közt. Egyháznak csak is a katholikus egyházat vallván, minden többi egyház csak vallásfelekezet. A róm. kath. egyház álláspontja ez, mely. maga mellett más egyházat nem ismer el. A 48-ki törvény nagy elvének megtagadása ez. A többi egyházaknak kicsinylése az. És valójában kevés tiszteletet tanusit szentesitett egyházi törvényeink iránt. A 48-ki törvény tökéletes viszonosságot és egyenjogúságot állapit meg a törvényesen bevett egyházak közt. Ez rövid, de határozott elvi kijelentés és olyan magas czél, mely felé alkotmányos törvényhozásunk és kormányzatunk azóta szakadatlanul és kitartással törekszik. De a néppárt programmja nem biztat, hogy e czélt megközelíteni segíti, sőt inkább gátnak áll oda az előrehaladó áramlat elé. „A vallásfelekezetek jogait és szabadságát tiszteletben tartjuk és megóvni kivánjuk." Emlités sincs azoknak kiterjesztéséről a tökéletes egyenlőség és viszonosság határáig! „viszont a kath. egyházat megillető jogokat és szabadságot is követeljük." De hogy ezen jogok és szabadság, melyet az országos roppant javadalmakkal és még mindig előjogokkal biró róm. kath. egyház e hazában élvez, miben állanak és hogy mit kell még követelnie a viszonosság és egyenlőség határán innen és tul, ezen lényeges pontra nézve a programm bővebb tájékozást nem nyújt. Képzelheti magának az ember a dolgot, — hogy néhány közel eső példát ragadjak meg! — ilyenképen: A róm. kath. egyház haszonélvezetében levő roppant országos vagyon és alapítványok iránt megilleti az egyházat a kétségtelen jog, hogy tovább is háboritlanul élvezhesse, és megilleti a szabadság, hogy az alkotmányos ellenőrzés alól kivétetvén, az egyház kezelésébe bocsáttassanak át.