Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Irodalom - „Evangelikus egyházi szemle”

37 8. Az esperes a lelkészi hivatal betöltésére kitűzött határidőnek letelte előtt legalább 3 héttel az illető egyházközségben személyesen vagy akadályoztatása esetén megbizottja lelkészjelölő közgyűlést tart és a többségnek nyiltan kifejezett óhajtása szerint két egyénnek jelöltségét megállapítja. E két jelölt nevét az esperes a közgyűlési jegy zőkönyv hiteles kivonatával felterjeszti a pűspökhez, ki ha a kijelölés rendben történt és a jelöltek ellen törvényes kifogás esete nem forog fenn, az egyházközség jelöltjeihez a maga részéről szinte két egyént jelelhet ki, s az esperes által utasitja az egyházközséget a jelöltek közül egynek rendes lelkészül megválasztására. 9. Az esperes az egyházközség meghallgatásával kitűzi a választás napját. Intézkedik, hogy ez a megelőző vasárnapon a templomban kihirdetve s agy a leány-, mint a fiókegyházközségekben is közhírré legyen téve. Egyszersmind egybeállíttatja a Zs. T. 34. §-a alapján a szavazatképes egyházközségi választók névsorát. 10. A kitűzött időben és helyen az esperes a választó közgyűlést buzgó ima után megnyitván, felolvastatja s esetleg kiigazittatja a szavazatképes választók névsorát. Ezután előterjeszti a püspöki hivatalnak a lelkészjelöltséget kiegészítő s megerősítő levelét, a kijelölt egyének neveivel együtt, és felhívja a közgyűlést a választásra. 11. Ha a választó közönség egy jelölt körül sorakozott, a választás közfelkiáltással megy véghez. Tiz választónak kívánatára azonban az elnökség elrendeli a névszerinti nyilt szavazást, melynél a szavazatok, a szavazók neveinek feljegyzése mellett pontosan jegyeztetnek; és pedig két példányban, melyeknek vezetését a pártoknak két-két bizalmi férfia ellenőrzi. A szavazásnál a választók szavazatának általános többsége a döntő. Ha az első szavazásnál egy jelölt sem nyert általános többséget, a két legtöbb szavazatott nyert jelölt között azonnal uj szavazás rendeltetik el. Az elnök nem szavaz. Szavazatok egyenlősége esetén sorshúzás dönt a két jelölt között. Alaki kifogások a választás ellen azonnal bejelentendők és a jegyzőkönyvbe veendők. 12. A megválasztott lelkész számára a közgyűlésből kiállított és legalább 12 egyházközségi tag által aláirt hiványt átveszi az esperes. Es ha a fentebbi 7. §-ra vonatkozással kifogástalannak találja, aláírásával elfogadhatónak nyilvánítja s a megválasztottnak kézbesiti. 13. Ha a megválasztott elfogadási nyilatkozatával a hiványt aláírja, ezt a választó közgyűlésről felvett jegyzŐKÖnyvvel együtt az esperes megerősítés végett felterjeszti a püspöki hivatalhoz. 14. A megerősített hivány visszaérkezése után a megválasztottal és a választó egyházközséggel egyetértőleg megállapított napon az esperes vagy megbízottja az uj lelkészt hivatalába a szokott módon ünnepélyesen beiktatja. 15. A megválasztott lelkész a kézbesitéstől számított 21 nap alatt hivatalosan nyilatkozik az egyházközségnél a hivány elfogadása iránt. Ellenkező esetben a választás elveszti érvényét. 16. Ha a megválasztott a hiványt nem fogadja el, uj jelölésnek van helye. 17. Ha a megválasztott lelkész a hiványt elfogadta, de azután elfogadási nyilatkozatát visszavonja, köteles a választási költségeket az egyházközségnek megtéríteni s ezen felül az egyházkerületi gyámoldába 100 koronát fizetni. 18. A megválasztott lelkésznek joga a számára hiványilag biztosított javadalmazáshoz a hivány megerősítésétől veszi kezdetét. Ugyan ekkor végződik joga az előbbi állásával járó díjazáshoz. A lelkész a hivány megerősítési díj, a szállítási beiktatási dijak egészben megtéritésével tartozik, ha egy éven belül, — kétharmadát téríti meg, ha egy éven túl, — egy harmadát, ha két év múlva, de három év letelte előtt fogad el uj hiványt. 20. Az egyházközség viseli az elhunyt lelkész tisztességes eltemetésének költségeit. 21. A nyugalomba vonult lelkész, valamint a lelkészi özvegy is a személyt terhelő egyházi adótól mentesek, magánbirtokukra azonban az adómentesség nem terjed ki. 22. A lelkészi hivataltól megvált és a tanárin kivül más pályára lépett egyének elvesztik a jogot a lelkészi teendők végezésére. A kerületi gyűlésen pedig oklevelök érvénytelennek nyilvánittatik. iiliHlll. „Evangélikus egyházi szemle" czímen Szeberényi Lajos Zs. békés-csabai leikésztársunk havi folyóiratot inditott meg, melynek 1. januári száma közkézen forog már s igy minden figyelmes olvasó megalkothatta véleményét s ezen lapnak meg kötelessége is megjelölni álláspontját ez uj testvérrel szemben. — Mint minden elfogulatlan egyháztag ugy e lap szerkesztője is csak örül egy uj irodalmi vállalat keletkezésén mert hisz ez az egyház szellemi életének gazdagodását, élénkülését jelenti s nagy önhittség volna azt képzelni, hogy egy szerkesztő, ha még oly ügyes volna is vagy egy lap, ha még oly kiváló erők tömörülnének is körülötte, mihelyt egységes iránynyal bir, minden nézetet érvényre juttatni, minden szükséget kielégíteni képes legyen. — Mihelyt valaki szükségét érzi, hogy saját egyáltalán nem-, vagy csak kevéssé képviselt eszméinek, elveinek érvényesítése érdekében közlönyt biztosítson, vagy a szerinte veszélyes irányzatú irodalmi működéssel szembeszálljon : nemcsak fel van jogosítva, de erkölcsi kötelessége is elfoglalni azt a teret, melyet tehetsége, képzettsége mellett áldásthozólag művelhet s elveinek diadaláért síkra szállani tartozik. — Szívesen elismerem, hogy a tisztelt szerkesztőtárs