Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
1895-01-05 / 01. szám
Tizenhar madik évfolyam. 1. sz. Pozsony, 1895. évi Január 5-ép. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár : Egész évre . . 12 kn. félévre . ... — (> „ negyedévre. 3 „ Egy szám ára : 24 flr. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : T TR ö Z T Y ÉNSZK FEEENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom : Nézzünk széjjel. (Trsztyénszky.) — A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület segélyző intézetének alapszabályai. (Bányakerületi. Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben, (Kund Samu.) — Nekrolog. — Belföld. — Vegyesek Pályázat. k. — Nézzünk széjjel. Borús szemhatáron tiinik fel előttünk az 1895. évnek első reggele s aggódó szívvel várjuk a jövőt. Hazánk s evang. egyházunk sorsa választó ponthoz jutott s ez zavarja nyugalmunkat. Igaz, mindkettő nehezebb időket is e'rt már s megerősödve került ki az idők zivatarából ; most is biztosra fogjuk, hogy az Ur nem hagyja el az ő^ népét, nem. drága áron megváltott örökségét s diadalra fogja vezetui szent ügyünket; de a jelennek vesztesége aggaszt, fáj. Nem akarunk sötét képet rajzolni, hogy csüggeszszünk : igaz képet akarunk nyújtani, hogy emeljünk s az erőket tömörítsük. Hazánk politikai helyzetével nem foglalkozunk, nem feladatunk s csak azon a határvonalon állunk meg, melyen hazáuk politikai élete egyházunk életével érintkezik. Az egyházpolitikai törvényjavaslatok határozottan mélyen fogják érinteni egyházi életünket. Ügy a három már szentesített s így törvénynyé lett, mint a kettő még szentesítendő meg fogja tőlünk a pásztoroktól követelni, hogy résen álljunk, őrködő állásunkat egy pillanatra se hagyjuk el, hit- és életerősítő munkánkban állhatatosan és buzgón járjunk el. S ne feledjük, hogy a római egyház, melynek hatalmán, már hozatalával is, tagadhatatlan, csorbát ejt a hazai uj törvény, ép a törvényben magában fog keresni s bizonynyal találni is módokat, .mert ebben Kóma ügyes, hatalmának megszilárdítására, kiterjesztésére, A szektákat alkotó szükségérzet, vagy újdonság óhajtása tág teret nyer a törvények oltalma alatt, amazt kielégíteni, emezt az életigazság örök erejével ártalmatlanná tenni, szintén első sorban a pásztorok teendője. Társadalmi életünkben is, városainkban az iparos, mezőgazdasággal foglalkozó vidékeinken a munkás | nép között a szoczializmus sőt anarcbismus kezd hódítani. Ennek pedig, igaz, a külföldről becsem- j pészve, de már a meghonosulás fokán, a vallás nem kedves életelv, az egyház sokszor gyűlölt intézvény. j / A kik ellentétbe állították az éggel a földet, a keresztyénnel az embert, a tőkével a munkát, ugyanazok szembeállítják a szabadsággal az egyházat is. Mi ev. protestánsok, kik Isten fiainak szabadságára emelkedtünk, birunk annyi tárgyilagossággal, hogy az elől, a mi e mozgalomban jogosult, el nem zárkózunk. S a mint egy részről nem helyeseljük, hogy a tőke kiszivattyúzza a munkát ; úgy más részről a társadalmi rend felforgatását sem pártolhatjuk soha. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy lia a Krisztus evangyélioma áthatja a sziveket s bennök mozgató erővé lesz, akkor a gazdag, Isten kegyadományainak letéteményeséül tudva magát, szeretetben közölni fogja javait atyafiával, hogy az szükséget ne lásson, le fog hajolni szenvedő testvéréhez, hogy. azt magához emelje ; a szegény pedig, de a Krisztusban meggazdagodott, Isten országában birni fog tudni magával és vágyaival, kevéssel fog tudni megelégedni s őt szerető keresztyén társát viszontszeretve nemcsak ellenséges indulatot nem táplál iránta, hanem örül jólétének, mert meggyőződött róla, hogy amint növekszik testvérének jóléte, úgy gyarapodik az ő boldogsága is. A közgazdasági forrást, melyből társadalmi bajaink folynak, mi be nem tömhetjük, de az Úr hiveinek szivébe beojthatjuk az Urnák azt a lelkületét, mely alázattal tudja viselni sorsát s az Úrban vetett bizalommal tud munkálkodni jobblétén. A társadalmi ellentétek nagyon kiélesedtek már; élőket nem veheti el más, mint Krisztusnak szeretete, melyet az ő szolgáinak kell hirdetniök s életökkel tanusítaniok, hogy a gazdag szegénynyé, a szegény gazdaggá legyen az Úrban és az Úrért. Általában arra kell törekednünk, hogy vallásunkat az, élet minden körülményei között érvényre emeljük. Oh, ha mi Urunk szellemében s az ő erejével meggyógyítjuk a vérző sebet, fölemeljük a csüggedőt, segélyt hozunk a szükségben, megaczélozzuk a munkaerőt, élénkítjük a munkakedvet, az üdvözítői életeszmény dicskörébe emeljük az élet becsét : nincs az a földi erő, mely vele versenyez-
