Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Esp. felügyelői megnyitó beszéd (Andorka Gyula)

Tizenharmadik évfolyam. 30. sz. Pozsony, 1895. évi Julius 27-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kn. félévre ... (í „ negyedévre. . 3 „ Egy szám ára: 24 flr. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: Esp. felügyelői megnyitó beszéd. (Audorka Gyula.) — Unio. (Dixi.) Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Esp. felügyelői megnyitó beszéd. (A som gyi ev. egyházmegyének Porrog-Szent Királyon jul. 17-én tartott közgyűlésén.) N a g y t i s z t e 1 e t ii é s Tekintetes Egyházmegyei közgyűlés! Midőn a jelenlegi rendes évi közgyűlésünkön megjelent egyházi és világi kiil dötteket s a hallgatóságot van szerencsém üdvözölni, engedje meg az egyházmegyei közgyűlés, hogy figyelmét evangelikus egyházunkat legközelebbről érdeklő eseményekre s fontosabb teendőkre felhívjam. Míg nemzetünk legfőbb érdeklődését s a törvényhozás tevékenységét két év óta az ügynevezett egyházpolitikai reformok vették igénybe, addig mi evangélikusok hazafias és polgári kötelességeink teljesítésén kivül saját egyházunk ügyeinek rendezésére is megtettük a tőlünk telhetőt. Es habár a törvényhozás elé került egyházpolitikai reformok horderejét teljesen méltányoltuk, habár tudatával birtunk annak, hogy ezen reformok a mi egyházunkra is nagy fontosságú kihatással lesznek, mégis mi ezen reformjavaslatokat, melyek legnagyobb része már királyi szentesítéssel is ellátva van s életbeléptetésük küszöbén állanak, a hazát szerető, törvényt tisztelő s az alkotmányos szabadsághoz ragaszkodó polgárok érzületével fogadtuk, s habár közöttünk voltak is eltérő nézetek a reformok czélszerüsége vagy czélszerütlensége felett, mégis hitsorsosaink között gyűlölséget vagy ellenségeskedést nem szült s az eltérő nézeten levő hitrokonok tiszteletben tartották egymás meggyőződését s a meggyőződés szabadságát korlátolni vagy a hazafiságot egymástól elvitatni meg se kisérelték. Ezen az ó-kori rómaiakat jellemző erény, a polgári és hazafias erényeknek ezen nyilvánulása, kifolyása evangelikus egyházunk elveinek s önkormányzatunkból kifejlődött közszellemünknek. A mi egyházunk megadja Istennek a mi Istené s a királynak a mi a királyé a midőn tanítja, hogy Istenünket lélekben és igazságban imádjuk, törvényes egyházi és világi felsőbbségeink iránt tisztelettel viseltessünk s egyiránt igaz keresztényiek és hazafiak legyünk. A mi egyházunk a Krisztus egyháza, azé a Krisztusé, ki nemcsak hirdetője, de megtestesítője is volt a legmagasztosabb erényeknek és példája az alázatosságnak, de a ki az igazságért, magasztos elveiért, az emberiség megváltásáért nyugalommal szenvedte el a keresztfa halálát. Tehát a mi evangelinmi egyházunk, mint egyház, nem helyezkedhetett ellentétbe az alkotmányos alapon álló törvényhozással s nem vezéreltetett a hatalmi gőg által, hogy a magyar államot lábai alá tiporja; a mi egyházunk és ennek hivei nem vártak utasítást külföldről, az evangelikus egyház nem vegyült a politikai és polgári küzdelmekbe, papjaink az Isten házát, a szószéket nem használták fel kortes czélokra, nem lázítottak a törvény és felsőbbség ellen, hanem minden egyes hitrokonunk mint állampolgár szabadon és meggyőződéséhez hiven teljesítette kötelességét s gyakorolta polgári jogait ! Ennek köszönhetjük, hogy a politikai izgalmak daczára is a béke s testvéri szeretet a hazafias szellemű hitrokonok között meg nem zavartatott, s hogy egyházi életünk terén majdnem minden ponton örvendetes haladást tapasztalhatunk. Ezen haladás s az evangelikus hitbuzgóság nem csak a zsinati törvényeinkben, nemcsak az azóta megindult szervezési törekvésekben, hanem az egyházi községek beléletében is nyilatkozik. Különösen a mi a saját egyházmegyénkhez tartozó egyház-községeket illeti, oly jelenségekkel találkozunk, melyeket C3ak a valódi keresztény és evangelikus hitbuzgóság szülhet. De ezekkel bővebben nem foglalkozom, ezekkel elnöktársam az esperes úr fog részletesen jelentésében foglalkozni. Örömmel jelezem, hogy híveink, egyházközségeink a más hiten levőkkel békés egyetértésben éltek, a mi nagy érdeme ágy saját, mint a többi egv házak papjainak.