Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - A pozsonyi ág. h. ev. Lyceum történetéből (dr. Lehr V.)

eképen ; „Meglehet, hogy a fiatal lelkész tehetségesebb sok, nálamnál korosabb lelkésznél ; azonban az sem baj, mert ha meg is történik, hogy egy kevésbbé tehetséges öregebb jelölt, korlátoltabb választási rendszer mellett, jobb állomásba kerül, akkor annak legalább annyi érdeme leend, hogy évek hosszú során át fáradozott, jogos reményekkel ringatta magát és mint olyan is, megérdemelte már az előléptetést; de a méltányosságtól és pietástól el is tekintve, az öregséggel járó tapasztalatokat és mélyebb megfontolási tehetséget épen a pásztorkodásnál magasabbra kell becsülni, mint egy fiatal lángészt !" . . .*) Még annyiban is jobb és méltányosabb, lia egy tehetetlen öreg lelkész jut jobb állomásba, mint egy tehetetlen fiatal lelkész; mert az öreg lelkésznél mégis van valami, mint említém, mit latba lehet vetni — és ez a valami is súlyosabb, mint egy fiatal lángész ; de micsoda kárpótlásunk van akkor, midőn a sok fiatal, protektiós gyermekek és a vőlegényhajhá<zóknak jelöltjei, a szerény, jellemes és nemes törekvésű jelölteket kiszorítják!? A rangfokozatos előléptetés mellett a tehetséges fiatal lelkész mindig biztos, hogy legalább fokonként előre léphet ; de a szabad választás mellett csak akkor biztos benne, ha oly partiéra szánja el magát, melylyel egyszersmind a jobb állomás is adva van. Sass János úr által említett híres papok legtöbbnyire nem fiatal korukban jutnak jobb állomásba és ha mégis, akkor az épen nem a szabad választásnak, hanem vagy a fatumnak, vagy ritka esetben, valami magasabb körű befolyásnak köszönhető. Végtére a tisztelt szerző azt írja: „A választási visszaéléseket meg kell szüntetni; de nem rendszabályok, hanem apostoli pásztorkodással!" Szép; de akkor nem is kellene imádkozni : „Keressétek először az Isten országát" ; mert az ez esetben már teljesen a földön volna! Azt hiszem azonban, míg a betűnek még nagyobb befolyása vau a szellemnél ; az önérdeknek' nagyobb befolyása van a keresztényi szeretetnél, addig az evangélium mellett még mindig szükséges lesz a törvény; azért: „Fiat justitia et pereat mundus" ; mert jól tudom, hogy oly igazságossággal, a mely humanitáson alapszik, a világ soha tönkre nem mehet! Spannágel József ág. h. ev. lelkész. ïâltliL A pozsonyi ág. hitv. ev. Lyceum történetéből. (Vége). Az adatokból arra következtetni, hogy a tanulók már akkor is össze jöttek a czélból, hogy magukat a magyar nyelvben gyakorolják, minek hasznát a tanári kar *) Sass Jánosnak hivatkozását arra, hogy Jézus 30 éves korában bölcsebb volt a világ összes bölcseinél fölöslegesnek tartom, mert a ki Jézus Istenségében hiszen, az természetesnek tartja azt ! Különben a legnagyobb psychologie k, mint Carus és Struvé azt állítják, hogy a kiváló tehetségek leginkább későn fejlődnek és sokáig, azaz 70 — 80 éves korukig. Guter Verstand, der brauchet ganz besonders Zeit; selten ist gut, was in der Eile wird bereit! is fölismerte és mindenképen segítségére is volt az ügynek. Első főérdeme van ebben Bilnitza Pálnak, a magyar és tót gyülekezet áldott emlékű lelkészének, ki nemcsak hogy a maga jószántából díjtalanul tanítgatta és vezette a fiatalságot, hanem mindvégig, három évtizeden által a társaságnak úgy buzgó szószólója és tanácsolój*, valamint áldozatkész pártfogója is maradt, mint a jegyzőkönyvnek számos adata bizonyítja. 0 1805. februáris 5-ikéu tényleg meg is kezdette a magyar nyelv tanítását, mely kevésbé rendszeres oktatás, mint inkább csak útmutatás volt. Hogy ezt a következő 1805—6-iki tanévben folytatta-e, erről nincsen adatunk, de azért az elhintett mag nem hullott terméketlen talajra; Bilnitza tanításain felbuzdulva 1806. szeptember 1-én az uj tanév kezdetével néhány lelkes ifjú kis társaságba egyesült arra a czélra, hogy „a Magyar nyelvet az tanuló Magyar ifjak gyökeressen megtaníthassák 's azt tsekély tehetségek szerint pallérozhassák."*) Az eszme megpendítője s a társaság tényleges megalapítója Bernt ha 1er György, győri fiu, akkoriban harmadéves primanus, kit társai mint „közöttük legjobb magyarsággal birót, ez Elölülői hivaltalra" emeltek. Első tagjai a társaságnak, kiknek neveit bizonyára érdemes az utókorra hagyni : Fábri Károly győri, Rátz Dávid felpéczigyőri, Vánkos József tapolczafői-veszprémi, Vidos Imre mihályfalvi-vasmegyei, Zsigmon dv Sámuel pilisi-pesti fiúk, harmadéves; Büky Ferencz alsószakonyi fiu, másodéves; Győri Mihály felpéczigyőri, Gáspár Imre csalomjai-honti és Platt y Lajos sziráki-nógrádi fiúk, elsőéves primanusok. Ez az a kis lelkes csapat, kit igaz honszeretet buzgósága indított arra, hogy elsőül mivelje intézetünkön nemzeti nyelvünket. Sajnos, hogy az adatok hiányossága miatt a társaság első állapotáról és működéséről csak vázlatos képet alkothatunk magunknak, minthogy az alaptörvények, a munkák e korból elvesztek, jegyzőkönyvet pedig csak a húszas években kezdtek irni. Összes adataink e korból: Bernthal er Györgynek 1807. szeptember hó 1-én kelt és Győrből irt levele a társasághoz (a lyceum ifjúsági önképzőkörének levéltárában) ; egyes jegyzések a Jeszenák János-féle convictus naplójában (a lyceum levéltárában) ; néhány czélzás és vonatkozás a Magyar Társaság későbbi jegyzőkönyveiben (1829 bevezetése, bőjtmáshó 5 és 6 ; 1830—31. bevezetése); Homokay Pál czikke a Tudományos Gyűjtemény" 1825. évf. V. kötetében : „Nemzeti nyelvünk' állapotja az Evangélikusok Pozsonyi oskolájában" és P a p p József könyvecskéje : Öröm-Ünnep. Pest, 1824. Ezen adatok szerint a Társaság első szervezete következő volt. A Társaság a „Professor Uraknak engedelmek mellett" és „vezérlések alatt" alakult' a magyar nyelv gyökeresebb megtanulására és mívelésére. Miudjárt kezdettől fogva „közakarattal szerzett törvények" szabályozták működését, melynek *) Bernthaler György levele 1807 szept. 1.