Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - Történeti adatok a dunántúli ev. püspökök és ker. felügyelők sorrendjéhez (Payr S.)

'184 ébresztett s fentartott követők müveivel áldást osztókig befolytak a német népéletnek emelésére. Nem kívánjuk azt, bogy nálunk a belső missio oly gazdagon jutalmazó gyümölcsöket bozzon, hiszen minálunk, úgy látszik, még általában a vetés alá való ugarolásnak és szántásnak ideje sem érkezett meg; itt-ott mutatkoznak ugyan a kezdetnek némi kecsegtető jelei, de még általában ez a példa nem vonz. Mi csak arra kérjük a kegyelemnek Istenét, hogy az „egy" szükségts dolognak birtokában indítsa meg nálunk a kezdetet. Egyelőre annyit; jövőre, ha az Ur akarja, részletesebben fogunk foglalkozni a belső missiónak körével. Addig is Isten velünk. ïiltlâ, Történeti adatok a dunántuli ev. püspökök és kerületi felügyelők sorrendjéhez. (Folytatás.) II. A dunántuli kerületi felügyelők sorrendjében is mutat egyházi névtárunk néhány téves adatot. A világiaknak egyházkormányzatunkban való szereplése egyidejű a reformáczióval. Egyházközségeknek úgy, mint esperességeknek és kerületeknek is nemesi kiváltsággal, országos méltósággal és tekintélyes birtokkal rendelkező védurakra volt szüksége az üldöztetések korában. Ezen patronusok a vidéken és szab. kir. városokban a tanács és polgármester inkább több, mint .kevesebb joggal birtak annál, a mennyit egyházunk alkotmánya megenged. Ilyen patrónusai voltak Dunántulnak a Nádasdy grófok : T a m á s, a reformáló (1498 —1562),

Fer encz, a hitvitázó (1555—1604), Pál, a kegyei imakönyviró (f 1637) és eleinte még Fer encz, a hitehagyó is (1625 — 1671). Ez utóbbi 1643-ban Katalin napján a csepregi felső templomban ünnepélyesen jelentette ki áttérését s tanítóját, Kis Bertalan püspököt elűzte Sárvárról. Szinte a sárvári udvarból és Kis Bertalan iskolájából kd-ült ki az uradalmi tiszttartónak fia, Vitnyédy István (1612 — 1670), híres dunántuli prókátor és országgyűlési követ. Nádasdynak érdektársa a Wesselényi-féle összeesküvésben, de vele egészen ellentétes jellem ; nem is hivta azt bizalmas leveleiben másként, mint chamaeleonuak. Eszével rendkívül nagy befolyást és tekintélyes vagyont szerzett magának. Gróf Zrinyi Miklósnak, a költőnek lelkesült híve és bizalmasa. Ábrándozó volt egész a vakmerőségig és a milyen forrón szerette hazáját, oly lelkesült híve és védője volt az ágostai hitvallásnak. Iskolákat szervezett és segélyzett, tanulókat taníttatott a maga költségén itthon és külföldön és a hozzá fordult egyházaknak készséges szószólója volt mindenütt. Vezérszerepet vivő család volt az ev. Dunántulnak egyházi életében az Ostffy-ház is eleitől fogva. Az 0 s 1 nemzetség már a reformáczió előtt is kitűnt az Ur háza iránt való szerelmével. Az első Osl alapította a csornai konventet és többen viseltek közülök magas papi méltóságot, mint például a kanizsai ágból való János, esztergomi érsek. A XVI. század óta pedig az evangeliomi tannak szenteli e ház egész lángbuzgalmát. Asszonyfán Csatári plébános még e század dereka előtt ér szomorú véget. Első jelesebb képviselői az ev. Ostffyaknak : László, a hasonnevű soproni főispán unokája s I. Ferdinánd követe (1539), ennek fia J akab, kit 1552-ben Nádasdy Tamás körében találunk. A főispán másik fiától, Ft-rencztől származott unokák között Mihály válik ki, kinek szereplése már átnyúlik a 17. századba (1604). Ennek fia, Tamás, buzgó lutheránus létére 1639. Draskovich György, győri püspöktől árendába kapta az asszonyfai és csöngei dézsmát.*) Ezen Tamásnak Nádasdy Orsolyával való házasságából született két derék fiú: László, ki 1666 körül Fisztrovits püspökkel levelez a legnagyobb tisztelet és szeretet hangján és Miklós, a ki a hitehagyó Fekete István és a Tököly-felkelésben való részessége miatt vesztette el asszonyfai várát és lőn bujdosóvá. A Nádasdy hűtlenségével dunántuli egyházunkat ért veszteséget volt hivatva pótolni a 17. század elején nagygyá lett Tel eke si Török család is. Státora, János, az utolsó Enyingi Töröknek, Istvánnak özvegyét, Gersei Pethő Margitot vévén nőül, nagy uradalmakat nyert vele Vas, Sopron, Veszprém és Győr megyékben. U maga a vasmegyei Szécsényben lakott, hol tekintélyes egyházunk volt a 17. században.**) Az apához méltók voltak evangeliomi buzgalmukban a fiuk is: István és Imre. De még jobban kivált az unoka, ifjabb Telek esi Török István (1666-1722), ki már Sopronmegyében Egyeden székel. Gondos házi nevelésben részesült. Herczeg Esterházy Pál és gróf Erdődy Sándor, kath. mágnások udvarában, hol joggyakorlaton volt, érlelődik meg sziláid protestáns öntudata. Ifjúságában Tökölyvei harczol, de ott van Budavár visszavételénél is. Mint férfiú II. Rákóczy Ferencz liive, a confoederalt statusok 24 senatorának egyike és egy lovas csapat ezredese. A szécsényi országgyűlésen az evangélikusoknak kedvező határozatok az ő befolyása alatt terjesztetnek ki a dunántuli részekre is. Táborozásai alatt mindenkor evang. pap és káplán van vele. A szatmári békekötés után is egyre szorongatott egyházaknak és lelkészeknek a jól tevésben meg nem fáradó jóltevője és leereszkedő bizalmas barátja, az 1721. évi pesti vallásügyi bizottmánynak tagja s itt a dunántuli érdekek képviselője. Halotti szónoka is azt mondja: „rara avis in terra." Tetemei a vadosfai templom sírboltjában nyugosz*) Ezen és a Csatárira vonatkozó adatot Hut ter Z?. csöngei lk. közölte velem a kenyeri plébánia és az asszonyfai kastély levéltárából. **) Lásd Kis Bertalan visitationalis jkönyvét.