Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
Tematikus tartalom - Belföld - Az óturai események
153 az élo szóval való előadás ügyességének megszerzésére is. E czélra szolgáltak a conciones, disputationes, actus oratorii et scenici, épen oly módon, mint azokat Sturm János iskolai rendszerében contemplálta volt. A szini előadások megtarthatása végett iskolánk állandó épületében egy szini terem rendeztetett b a. Berendezésének fényéről bizonyságot tesznek az e korból fenmaradt feljegyzések, melyek szerint a színpadot hétszer lehetett átváltoztatni (in diesem gymnasio befindet sich ein stattlicher Comoedisaal, der absonderlich wegen des kiinstl. Theatri sehr wohl zu sehen sey, indem selbiges 7-mal könne verändert werden (Reinmundo Eimando p. 21) ; továbbá egy, 1663-ról keltezett leltár, mely Szegner András inspector rendeletére készült és egyenként felsorolja mindazon szinpadi öltözeteket és egyéb kellékeket, melyek Thomae Illés conrectornak gondozás végett átadattak. A megtartott sziui előadásokról csak gyér adataink vannak. Igy az iskola épületének felavatási ünnepén Szegner András inspector adatott elő egy comoediát, melyet Reblin J. collega scholae irt. Ugyancsak ő írt nemsokára egy másik comoediát is I. Leopold dicsőítésére, mely közmegelégedéssel és ámulattal adatott elő. A tanintézet élén a rector állott, ki a felső osztályban majdnem minden tantárgyat tanitott, ezenkívül a többi osztályokban is felügyelt a tanitás menetére, általában ő igazgatta az egész intézetet a városi tanács által kiadott iskolai rendtartás szerint. Állása életfogytiglan tartó volt. Helyettesitője volt a conrector, ki a második osztály (secunda) oktatta. Az ő kötelessége volt még az alumnusokra felügyelni, a számukra begyült adományokat kiosztani. Ugyan ő rendezte a szónoki és szini előadásokat is. A többi osztályok tanítói a docentes vagy praeceptores voltak. (Folyt, kov.) Markusovszky Sámuel, lyceumi tanár. BtlfÜlQ. Az ó-turai események. Ha fáj is a seb, ki kell azt alaposan mosni. Ha nem is kedves valamely ügygyei való foglalkozás, még sem szabad azt akár látszatos békességszeretetből, akár közönyösségből figyelmen kivül hagyni. Nem hiszem, hogy volna hazai evang. egyházunkban csak egy ember is, a kit az ó-turai események fájdalmasan ne érintettek volna s ha különböző indokokból származott is a fájdalom, de annak általánossága jogosultságáról tett tanubizonj'ságot. Hogy részünkről a tájékoztatás lehetőleg alapos legyeD, mindenek előtt szükségesnek látjuk közölni a következő rendeletet : 55. elnöki sz. Vágujhelyi járás főszolgabírája. Főtisztelendő Leska János, nyitramegyei esperes úrnak Brezován, Főtisztelendő Boór Lajos, ev. lelkész és esperességi jegyző úrnak Krajnán, Tekintetes Mudroíi Pál, nyitramegyei esperességi Felügyelő úrnak Turócz-Szent-Márton. A napi lapoküól és magán uton is értesültem arról, hogy a mult hó 19-én Brezován tartott esperességi gyűlés határozata folytán a f. hó 25-ik é3 következő napjain olyatén egyházi szinezetü gyűlés hivatott össze, melyen a nyitrai, trencséni, árvái, turóczi és liptói esperességek egyházi és világi képviselői a magyarországi ág. evang. egyházi kerületek uj beosztásának megváltoztatása, esetleg az elősorolt Öt esperességnek a magyarországi ág. evang. egyház kötelékéből való kiválása iránt tanácskoznának és ily irányú határozatot hoznának. Tekintve, hogy ezen felsőbb hatósági engedély nélkül összehívott gyűlés czélja s összehívásának és szándékolt megtartásának módja, úgy az országos köztörvényekbe, mint az ng. evang. egyházi törvénybe is ütközik, az evang. egyház alkotmányát támadná, sőt magát 0 Felsége a király, legfelsőbb kegyurunk felügyeleti jogát is sértené, az ilyetén törvénytelen és megengedhetlen gyűlés megtartása ellen már eleve tiltakozom s kijelentem, hogy annak megtartását hivatalos kötelességemnél fogva és szükség esetén fegyveres karhata'om alkalmazása által is megakadályozni, a netáni törvényszegőket pedig az illetékes büntető bíróság elé állítani fogom. Ezek előrebocsátása után hivatalosan felhívom Főtisztelendő esperes (esperességi jegvzo, tek. esperességi felügyelő) urat, hogy egyházi tiszti minőségében az iránt intézkedjék, hogy a tervezett ó-turai gyűlés betiltása az összehívott esperességek s azok érdekelt képviselőinek sürgősen tudomására hozassék. — Vágujhelyen, 1895. április 15 én. — Rexa Sándor, jár. főszolgabíró. Ezen főszolgabírói rendelet közölve lett úgy a czímzettekkel, mint az értekezletre meghívottakkal s ennek daczára m !gis az öt esperesség közgyűléseiből kiküldött képviselős megjelentek O-Turán mindamellett, hogy a főszolgabírói rendeletet az alispáni hivatal, mint másodfokú hatóság is helyben hagyta. Ha pusztán csak egyházi érdekű lett volna az összegyülekezés, azt hiszszük, a rendelet vétele után az értekezlet megtartásának szándékával fel kellett volna hagyni s ha a rendelettel csakugyan, akár a honpolgárok szabad gyülekezési alkotmányos joga, akár az egyház autonomiája séitetett volna meg, eiég ok volt az orvoslásnak illetékes uton és módon való keresésére s czéltévesztett dolog volt erőszakolni oly gyűlést, melynek útjába a vi ági hatóság karhatalommal fenyegető akadályt gördített. Hogy politikai tekintetben mit vétett a rendelettel a főszolgabíró, azt kutatni mi ránk nem tartozik. Annyit azonban be kell ismernünk, hogy már tekintélyének megóvása érdekében is, ha egyszer a rendeletet kiadta, annak érvényt kellett szereznie. Evangelikus ember tartozik anynyira tisztelni a hatóságot, hogy intézkedésének ellene nem szegül és ezt az Augustanának 16. czikkéből az ott összegyülekezett urak igen jól tudják. Ránk nézve fontosabb az, a mit a mult számban Farkas Gejza úr is állított, hogy az egyháznak zsinati törvénynyel biztosított önkormányzati jogán csorba ejtetett. Kutassuk a kérdést rideg valóságában. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház zsinatilag megállapított és királyi szentesítést nyert alkotmánya biztosítja az egyházi testületeknek gyüiéstartási szabadságát az egyházi szervezet minden fokozatán. Ámde zsinati törvényeink olyan gyűlésről, melyet egy esperesség Összehívására más esperességek közösen tartanának, nem tud semmit. Elismerjük, hogy értekezletet egyesek is összehivatnak, de hogy ez az értekezlet egészen sajátszerű akart