Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - Az óturai események

153 az élo szóval való előadás ügyességének megszerzé­sére is. E czélra szolgáltak a conciones, disputatio­nes, actus oratorii et scenici, épen oly módon, mint azokat Sturm János iskolai rendszerében contem­plálta volt. A szini előadások megtarthatása végett iskolánk állandó épületében egy szini terem rendez­tetett b a. Berendezésének fényéről bizonyságot tesz­nek az e korból fenmaradt feljegyzések, melyek szerint a színpadot hétszer lehetett átváltoztatni (in diesem gymnasio befindet sich ein stattlicher Comoedi­saal, der absonderlich wegen des kiinstl. Theatri sehr wohl zu sehen sey, indem selbiges 7-mal könne verändert werden (Reinmundo Eimando p. 21) ; továbbá egy, 1663-ról keltezett leltár, mely Szegner András inspector rendeletére készült és egyenként felsorolja mindazon szinpadi öltözeteket és egyéb kellékeket, melyek Thomae Illés conrectornak gondozás végett átadattak. A megtartott sziui előadásokról csak gyér adataink vannak. Igy az iskola épületének felavatási ünnepén Szegner András inspector adatott elő egy comoediát, melyet Reblin J. collega scholae irt. Ugyancsak ő írt nemsokára egy másik comoediát is I. Leopold dicsőítésére, mely közmegelégedéssel és ámulattal adatott elő. A tanintézet élén a rector állott, ki a felső osz­tályban majdnem minden tantárgyat tanitott, ezenkí­vül a többi osztályokban is felügyelt a tanitás mene­tére, általában ő igazgatta az egész intézetet a városi tanács által kiadott iskolai rendtartás szerint. Állása életfogytiglan tartó volt. Helyettesitője volt a con­rector, ki a második osztály (secunda) oktatta. Az ő kötelessége volt még az alumnusokra felügyelni, a számukra begyült adományokat kiosztani. Ugyan ő rendezte a szónoki és szini előadásokat is. A többi osztályok tanítói a docentes vagy praeceptores voltak. (Folyt, kov.) Markusovszky Sámuel, lyceumi tanár. BtlfÜlQ. Az ó-turai események. Ha fáj is a seb, ki kell azt alaposan mosni. Ha nem is kedves valamely ügygyei való foglalkozás, még sem szabad azt akár látszatos békességszeretetből, akár kö­zönyösségből figyelmen kivül hagyni. Nem hiszem, hogy volna hazai evang. egyházunkban csak egy ember is, a kit az ó-turai események fájdal­masan ne érintettek volna s ha különböző indokokból származott is a fájdalom, de annak általánossága jogosult­ságáról tett tanubizonj'ságot. Hogy részünkről a tájékoz­tatás lehetőleg alapos legyeD, mindenek előtt szükségesnek látjuk közölni a következő rendeletet : 55. elnöki sz. Vágujhelyi járás főszolgabírája. Főtisz­telendő Leska János, nyitramegyei esperes úrnak Brezován, Főtisztelendő Boór Lajos, ev. lelkész és esperességi jegyző úrnak Krajnán, Tekintetes Mudroíi Pál, nyitramegyei esperességi Felügyelő úrnak Turócz-Szent-Márton. A napi lapoküól és magán uton is értesültem arról, hogy a mult hó 19-én Brezován tartott esperességi gyűlés határozata folytán a f. hó 25-ik é3 következő napjain olyatén egyházi szinezetü gyűlés hivatott össze, melyen a nyitrai, trencséni, árvái, turóczi és liptói esperességek egyházi és világi kép­viselői a magyarországi ág. evang. egyházi kerületek uj beosztásának megváltoztatása, esetleg az elősorolt Öt espe­rességnek a magyarországi ág. evang. egyház kötelékéből való kiválása iránt tanácskoznának és ily irányú határo­zatot hoznának. Tekintve, hogy ezen felsőbb hatósági engedély nélkül összehívott gyűlés czélja s összehívásának és szándékolt megtartásának módja, úgy az országos köztörvényekbe, mint az ng. evang. egyházi törvénybe is ütközik, az evang. egyház alkotmányát támadná, sőt magát 0 Felsége a király, legfelsőbb kegyurunk felügyeleti jogát is sértené, az ilyetén törvénytelen és megengedhetlen gyűlés megtartása ellen már eleve tiltakozom s kijelentem, hogy annak megtartását hivatalos kötelességemnél fogva és szükség esetén fegyveres karhata'om alkalmazása által is megakadályozni, a netáni törvényszegőket pedig az illetékes büntető bíróság elé állítani fogom. Ezek előrebocsátása után hivatalosan felhívom Fő­tisztelendő esperes (esperességi jegvzo, tek. esperességi fel­ügyelő) urat, hogy egyházi tiszti minőségében az iránt intézkedjék, hogy a tervezett ó-turai gyűlés betiltása az összehívott esperességek s azok érdekelt képviselőinek sür­gősen tudomására hozassék. — Vágujhelyen, 1895. április 15 én. — Rexa Sándor, jár. főszolgabíró. Ezen főszolgabírói rendelet közölve lett úgy a czím­zettekkel, mint az értekezletre meghívottakkal s ennek daczára m !gis az öt esperesség közgyűléseiből kiküldött képviselős megjelentek O-Turán mindamellett, hogy a fő­szolgabírói rendeletet az alispáni hivatal, mint másodfokú hatóság is helyben hagyta. Ha pusztán csak egyházi érdekű lett volna az össze­gyülekezés, azt hiszszük, a rendelet vétele után az érte­kezlet megtartásának szándékával fel kellett volna hagyni s ha a rendelettel csakugyan, akár a honpolgárok szabad gyülekezési alkotmányos joga, akár az egyház autonomiája séitetett volna meg, eiég ok volt az orvoslásnak illetékes uton és módon való keresésére s czéltévesztett dolog volt erőszakolni oly gyűlést, melynek útjába a vi ági hatóság karhatalommal fenyegető akadályt gördített. Hogy politikai tekintetben mit vétett a rendelettel a főszolgabíró, azt kutatni mi ránk nem tartozik. Annyit azonban be kell ismernünk, hogy már tekintélyének meg­óvása érdekében is, ha egyszer a rendeletet kiadta, annak érvényt kellett szereznie. Evangelikus ember tartozik any­nyira tisztelni a hatóságot, hogy intézkedésének ellene nem szegül és ezt az Augustanának 16. czikkéből az ott összegyülekezett urak igen jól tudják. Ránk nézve fontosabb az, a mit a mult számban Farkas Gejza úr is állított, hogy az egyháznak zsinati törvénynyel biztosított önkormányzati jogán csorba ejtetett. Kutassuk a kérdést rideg valóságában. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház zsinatilag meg­állapított és királyi szentesítést nyert alkotmánya bizto­sítja az egyházi testületeknek gyüiéstartási szabadságát az egyházi szervezet minden fokozatán. Ámde zsinati tör­vényeink olyan gyűlésről, melyet egy esperesség Össze­hívására más esperességek közösen tartanának, nem tud semmit. Elismerjük, hogy értekezletet egyesek is össze­hivatnak, de hogy ez az értekezlet egészen sajátszerű akart

Next

/
Thumbnails
Contents