Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A mozgolódó secták

145 márki lyceumi tanár személyében. Halála a boldogultnak sokoldalú képességei s a teljesített szolgálat kiilönfélesége folytán mély, mondhatni betö thetetlen ürt támasztott az intézet körében. Palcsó István gyermek és ifjuévei ama dicső refoim- és renaissance korszakba, a 30-as és 40-es évek idejébe nyúlnak vissza, midőn az isteni gondviselés pazar kézzel támssztotta közéletünkben a lángelméket, kiknek vezérlete alatt nemzetünk 2—o évtized alatt többet haladt, miut más időben 3 század alatt. Az ezen lángszellemek által inspirált korszak légkörében nevelkedett a gyermek, ébredt öntudatra az ifjú s ezen korszak örökségeként szállott át reá azon nagy idők nemes idealizmusa s őrzé meg véglehelletéig lelkének talizmányát, a tudomány és a munka szeretetét. Mert élete a tudomány és munka között oszlott meg, ezen jellemvonásban rejlett nevelői hatásának titka s ha véletlenül hivatásánál fogva nem is kellett volna „ex professo" tudománynyal foglalkoznia: méltán megillette volna őt a „litterary gentleman" díszes elnevezés, melylyel az angol közvélemény tiszteli meg a tudományos társadalom kitűnőségeit. Mint a régi gárda emberének a tudományos foglalkozás neki életszükség volt s nem a kenyérkereset prózai szüksége. Fenkölt gondolkodása, nemes idealizmusa, a görög nyelv és irodalom s általában a görög világ alapos ismerete különösen képesiték őt arra, hogy a görög nyelv tanitása, melynek eredményes vagy eredménytelen volta annyira foglalkoztatja épen napjainkban a tanügyi köröket — a tárgy iránt érzékkel biró tanítványoknál sikertelen ne maradjon. Tanitása nem a száraz grammatizálás útvesztőjébe tévedt el, vagy vált a reáliák túltengése által színtelenné és fárasztóvá, hanem feltárta tanítványai előtt a görög világot a maga teljes színpompájában. A tudomány által megedzett elme varázsának Ígérete köté le önkénytelenül a hallgatók figyelmét, ha a lelkesedés inspiratiójával elevenité meg a görög szellemi vagy művészi világ egy-egy nagy alakját a tanítványok szeme előtt s ezen megelevenités révén bevezeté őket a görög gondolatvilágba, eszmekörbe. A szellemes, értelmes előadási mód, a kifejezésbeli erő, az ábrázoJt jellemek plastikai kidomboritása megérteté az ifjakkal, miben rejlik a görög világnak az emberiség mivelődésére nézve világtörténeti jelentősége s minő feladatot tűzött maga elé a hellén szellem, t. i. hogy az emberi életet költői és művészi alkotások által szellemileg áthassa és emelje, a gyakorlati és reális világot az eszmeiség színvonalára emelje. A művészet az egész életnek ideális jelleget adott, a költészet feltárta a lélek mélyén szunyadó gazdag érzelem világot ; szóval a művészet volt az egész görög világnak Charakteristika jellemvonása. Ily szellemben kezelte a lelkes tanár tárgyát s igyekezett tanítványaival a görög világot megértetni. Reá nézve a görög világ volt azon kimerithetlen kincsbánya, melyből minden órán ujabb és ujabb kincseket hozott napfényre, a tudomány azon üde forrás, melyből a lelkét megifjitó italt mérité. Tanitása élvezetes volt, mert „pectus est, quod disertum facit" s a szó mely ajkáról ömlött alá, útját a szíven vette keresztül. S e nemes életre s boldog családapára mint villám a felhőtlen égből sújtott le váratlanul a sors keze. Ezért volt halálának tragikuma oly meglendítő, o!y kínos fájdalmat keltő. April 21 én látszólag teljes jó egészségben — mert beteg egész életében úgyszólván sohasem volt, legfeljebb néha gyengélkedett — a lyceumi pártfogósági közgyűlésre ment. Ott egy kérdésben két ízben felszólalt ; látszott, hogy a szőnyegen forgó tárgy alterálja. A gyűlésről d. u. 1 órakor már betegen haza ment s 4 órakor balva volt. Hirtelen szívszélhűdés érte. S igy úgyszólván működése színhelyén érte az erős physikumrnal megáldott férfiút a halál. Elesett a harczmezőn. A 48 —49ki honvéd tüzért „száz csatán, ezer veszély köz " megkímélte a halál : a véleményszabadság bátor harczosa, a férfias meggyőződés szilárd jellemű mintaképe és tiszteletet gerjesztő alakja hirtelen ledőlt, mint a tölgy, melyen villám fut keresztül." Bár hivatalos működésében a kartársak s tanítványok őszinte tisztelete és szeretete, s a családi életben példás boldogság környezé : e megrendítő csapás mégis azon hitet kelté bennük, hogy az élet tragoedia azoknak, kiknek a végzet érző szivet adott. Minden erejét és idejét kizárólag hivatásának, az iskolának és a tudománynak szentelé; ő volt a lyceum nagybecsű, több mint 40,000 kötetet számláló könyvtárának őre, a tápintézet gondnoka, az iskola krónikása, kihez minden, az iskola jelenét és múltját illető kérdésekben fordulhattunk, ki az iskola több mint 300 éves múltját feltáró monográfiának megírása által nevét lyceumunk történetében megörökítette. E nagybecsű mű nemcsak monográfia, hanem első részében egyúttal furrásszerű adalék a hazai prot. közoktatás történetéhez a reformatio óta. April 24 én kisértük örök nyugvó helyére az egész városi közönség és a vidékről besereglett nagy számú tisztelői megható részvéte mellett. A megyebeli középiskolák (Lőcse, Igló, Podolin) és az eperjesi collégium elküldték képviselőiket. A templomban Línberger István lelkész és Zvarinyi Sándor lyc. igazgató méltatták az elhunyt érdemeit: a sírnál Schwartner Róbert városi tisztviselő a késmárki 48—49-ki honvédek, Gr rósz Ernő a kartársak és Szeőke Dezső VIII. oszt. t. a tanuló ifjúság nevében búcsúztak el a drága halott hamvaitól. Mikép a fáklya fénye, mielőtt tüze végkép elhamvadna, még egyszer fellobog, ugy világított lelkének nemes tüze zavartalan fényében, midőn hattyúdalát elmondta s elnémult örökre. Palcsó István szü!et-tt Késmárkon 1826. A gymn osztályok és a theológiai tanfolyam bevégezte után 1848 ig nevelő volt. Ekkor, midőn „a haza veszélyben volt", beállott honvédtüzérnek s végig küzdé a szabadságharczot. A harcz elnémulta után ismét nevelő volt a Mocsáry családnál Heves megyében. Azután a jénai egyetemre ment, s itt kapta a meghívást a késmárki lyceumhoz 1852-ben s ez intézetnél működött élete végéig mint a görög nyelv és irodalom tanára. Áldott legyen emlékezete! VotisJcy Károly. a Sí. FÜL !L A mozgolódó sekták. A mióta az egyházpolitikai harczok éveit számlálgatjuk, úgy az egyházi mint a világi lapokban d ind gyakrakban találkozunk hírekkel, melyek a nálunk még nagyobbrészt ismeretlen, de külföldön, hol a vallásszabadság vagy a vallás szabad gyakorlata törvénybe