Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Irodalom - Húsvétkor (költ. Sántha K.)

Tizenharmadik évfolyam. 15. sz. Pozsony, 1895. évi Április 13-án. EVAN

GELIKUS EGYHÁZ ES KOLA. r A Előfizetési ár : Egész évre . 12 kn. félévre 6 » negyedévre . . 3 „ Egy szám ára : 24 flr. V J /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : T^SZTYÉKTSZZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom : Húsvétkor. Vers. (Sántha Károly.) — Ilusvét napján. (Sass János.) — A curia riadója. (F. G.) — Szabályrendeletek és utasítások dunántuli egyházkerületben. Tizenötödik közlemény. — Tárcza. Vége. — Nekrolog. — Vegyesek. — Hirdetés. Húsvétkor. ÜBdunk, Isten, szívből áldunk, H^Nem rémít már, nem, halálunk ; .j. ' . Nem sötét a sírnak éje, Napként süt hitünk beléje. Ha eltűnik árnyék-éltünk, Megnyerjük., a mit reméltünk, Szebb hazánkat, jobb hazánkat, Hol minket gond s gyász nem bánthat. Ott nem szenved az igazság, Ott nem örül a gonoszság, Ott minden könnyet, mely itt hull, Eltörül szemünkről az Úr. E földön minden hiúság, Örömeink hulló rózsák, A boldogság is csak álom — Nincs állandó e világon. Szentséges, örök Istenség, A kit imád a mindenség: Csak úgy nyugszik meg a lelkünk, Ha mi benned s Te élsz bennünk. Ott a fényes hajlékokban A szivünk szabadon dobban ; Bün nem kisért, seb nem sajog, Leszünk, mint boldog angyalok ! A kikért itten könnyezünk, Ott kedvesinkre ismerünk, S míg itt szivünk bútól reped, Ott üdvözít a szeretet. Atyánk, míg a végóra üt, S ránk a szebb élet napja süt ; E bujdosásnak útjait Világosítsa meg a hit! A hit te benned, Istenünk, S abban, a kit küldtél nekünk. Ha O vele élünk, halunk, Mint ő, mi és feltámadunk ! Sántha Károly. Húsvét napján, Óh Istenem ! súlyos kő nyom, ki forditja el rólam ? Körültekintek életem viszonyain, körülményein s mindenünnen borús képek, lehangoló jelenségek tűnnek szemeim elé. Mintha a természet vad erői szétszaggatták volna mindazon törvényeket, melyek a nagy mindenség szerkezetét összetartják, vagy mintha az angyalok végkép eltűntek volna légkörünkből s helyettük undok szörnyetegek, ijesztő kisértetek, vad vigyorgással, féktelen hatalommal vennének kürül bennünket. Megszűnt az eszmék isteni uralma, elköltözött az emberi szivekből a szeretet mennyei érzete, helyettük kaján önzés vert tanyát az emberiségben s diadalittas mámorban tobzódva uralkodik féktelen önkénynyel megvetve minden rendfentartó törvényt. Magasztos az emberiség arczulatja, midőn egy-egy eszme varázsa által áthatva veszélyt nem ismerő szenvedélylyel, fenkölt lélekkel, minden kincseinek feláldozásával harczol az eszme megváló-