Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben

97 szűkkeblű felfogása alatt. Annak a ne'pnek, a mely a candidatusnak fuvarszámra menő czókmókját, ifjú éveit, terjedelmes alakját — szóval minden mást mérlegel — csak lelki tehetségeit, jellemét, buzgóságát, szóval éppen azt az egyet, a mit kellene, ch arismái t nem! Az a bizonyos megnyugvás, a melylyel a szabad választás pártolói a Prometeusokat vigasztalják — nem más mint fatalismus, mert hogy úgy mond a szabad választás kiuövéseibe, RZftZ cl helyben maradásba úgy kell belenyugodni mint a gondviselés látogatásaiba. — A fatalismust. az ágost. hitvallás nem tanitja — a református kátékból is kihagyták már. — Jézus, mikor megakarták kövezni, nem nyugodott meg, hanem élt eszélyességével és eltiint a zajongók közül. Az ifjú hadvezérekre való hivatkozás épp oly tévesztett dolog, mint a fenti példa a Prometeusról s éppen úgy szól az előléptetés mellett, mint amaz. Vagy ki látott hadvezért előleges katonai ismeretek nélkül, a kinek ne lett volna a milyen olyan katonai iskolája. De lett legyen hajdan bármikép, a katonai tudományok magasabb érdekéből ma a hadvezér is közkatonaságon kezdi s innen vergődik fel a legfőbb polczra. Lehetnek kivételek, de a kivételek miatt azt a tételt, hogv ültessünk fel a tábornoki hadvezéri polczra X, Y-t mert fiatal, nem fogja sürgetni senki, s nincsen bölcs fejedelem, a ki ifjú szemeitje kedvéért érdemes és arra való vitézét mellőzné a magasabb katonai állás betöltésénél. Es ha mégis, akkor annak az ifjúnak előzőleg valami vitézi tettet kellett véghezvinnie, de hogy valakit üstökénél fogva valamikor közkatonából hadvezérré tettek volna, erre én példát nem tudok ! De ne szóljunk erről többet — folytatni lehetne ezt a végtelenségig. A papi előléptetés kérdésénél ne helyezkedjünk arra a bizonyos protestáns elvre — a melynek egyébiránt, a mint fentebb kimutattuk, legkevésbé sem lenne ártalmára a papválasztás szabályozása, hanem helyezkedjünk az egyház egyetemességének és a mi a protestantismusnál is magasabb, a szeretet elvére. A kereszténységnek nagy előnye és sajátságos vonása, hogy tud az időkhöz alkalmazkodni. Az ős egyházban niegkisérlették a birtok közösséget. Nem vált be. Csakhamar felhagytak vele, hanem a jótékonyság evang. egyházunkban, mint a legelőkelőbb kötelességek egyike — gyakoroltatik. A szabadság — a melyre elhivattunk, eszmény s utána törekednünk szép és nemes feladat. Ámde Pál ap. arra is tanit, hogy bár „minden szabad, de nem minden hasznos, nem is minden illik." S habár a gazdag embernek minden étek rendelkezésére áll, mégis ha gyomra nincsen rendben, vagy szive rendetlenül ver, talán éppen a teljes szabadság következtében, melyet az élvezetek mezején kihasznált — az orvos diétát rendel. A kik a feltétlen szabad választás hivei, azok egyet feledni látszanak. Es ez, hogy a lelkésztől a gyülekezet elvárja, hogy nős, családos legyen. S a kinek családja, gyermekei vannak, annak, legyen az pap, nem pap, kötelessége, hogy szükségletei növekedésével anyagi helyzetének javításáról gondoskodjék. Mi természetesebb, mint hogy a lelkész nagyobb működési tért — értsd nagyobb egyházat keres, a hol tapasztalatait, tudományát, lelkipásztori hűségét annyi anyagi haszonnal viszonozzák, hogy a család tiszteséges ellátására s a gyermekek nevelésére elég legyen, hisz ez utóbbi által ismét csak oly tőkét gyűjt, a mely magára a protestantismusra hárúl vissza. Nem vagyunk mi telhetetlen papzsákok s meg is elégszünk a jelenvalókkal, ha eledelünk és ruházatunk vagyon. De a mig családos lelkészek lesznek s ezekben meg lesz a szülői kötelességérzet (vagy a lelkész erről is mondjon le?), addig meglesz csekélyebb javadalmu lelkészeinkben a vágy is a megérdemlett előléptetés után. Az egyházon áll, hogy annak kárát ne vallja. Farkas Gejza. Szabályrendeletek ii utasítások a dunántúli egyházkerületben. (Tizenkettedik közlemény.) E. A tisztelet-, pecsét-, napidíjakról. 101. Az egyházkerület püspökének évenkint . . . korona tiszteletdíjat biztosit. 102. A püspök egyházi ügyben tett minden utazásakor felszámithatja a fuvardíjakat, a vasúti vitelbért (I. oszt. szerint) és napidíjat, még pedig, ha útját egy nap alatt bevégezheti, 6 koronát, ellenben, ha útja egy napnál tovább tart, 10 koronát; egyházkerületi gyiilés alkalmával 14 —14 koronát, egyetemes gyűlés alkalmával és az egyházkerületen kiviil teendő hivatalos utazásainál 20—20 koronát naponkint. 103. A pecsétdíj az egyházkerület pecsétjével megerősítendő s egyesek számára kiadott minden okiratért 6 korona, kivévén a hivatalból kiadandókat, a. lelkészek és tanítók által kiskorú árváik vagy özvegyeik által személyi ügyökben kért kiadványokat. 104. A tiltott fokú házasságoknál az engedély kieszközléséért 20 korona jár a püspöknek. '105. Lelkészhiványok megerositéseért első osztályú egyházközségtől 30, másodosztályutói 20, harmadosztályutói 10 korona jár. 106. A felavatások egyházi cselekvényéért a püspöknek stólája 12 korona. 107. A lelkészi vizsgáért, az erről kiállítandó bizonyítványért és felavatásért, ha a vizsga s felavatás a rendes alkalomkor történik (40. 41.) minden lelkészjelölt fizet 10 koronát.