Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - A kishonti egyházmegye rendkívüli közgyűlése

M A kishonti ág. hitv. ev. egyházmegye rendkívüli közgyűlése. Rendkívüli időben, — rendkívüli tárgyban, s rendkívüli érdeklődés mellett folyt le február hó 12.-én — Rimaszombatban, — a kishonti egyházmegyei elnökség által egybehívott közgyűlés. Csak egyetlen tárgya volt, de ez magában elég volt arra, hogy az egész egyházmegyét lángba borítsa, s a legválságosabb helyzetbe sodorja. . . E tárgy a klenóczi papválasztás ügye. Ismertetve volt ez ügy az „Ev. Egyh. és Isk.

K m. é. 46. számában közöltetvén ott az egyházmegyei elnökség ama határozata is, melylyel Bodiczky Mihály pongyeloki lelkész a jelöltek sorából kizáratott. — Jeleztetett az is, hogy ezen elnökségi határozat a klenóczi egyház 1003 választója közül 316 által valamint Bodiczky Mihály által is, a tiszai egyházkerület elnökségénél megfelebbeztetett. E felebbezést, illetve az egész ügyet az egyházkerületi elnökség az egyházmegyei közgyűlés elé utalta, mint a mely „a régi gyakorlat szerint első sorban van jogosítva az egyházmegyei elnökség határozata és e felebbezés felett birálólag nyilatkozni." Az egyházkerületi elnökség eme határozata következtében hivatott egybe az egyházmegyei közgyü

!és. Az egyházmegye ezzel válságos helyzetbe jutott, — mert előre lehetett tudni, hogy nem annyira a klenóczi egyház maga, mint a kebelében s annak körén kívül levő izgatók, a Bodiczky párt rajongó pánsláv kortesei, mindent el fognak követni, hogy az egyházmegyei elnökség határozata ellenében többséget szerezzenek. Másrészről az egyházmegyei elnökséget, törvényes, igazságos — s egyszersmind hazafias eljárásában — támogató és megvédő hazafias magyar párt, minden erejét összeszedi, hogy lelkes, bátor vezéreit s a személyünkkel összeforrt igaz ügyet ne csak megvédje, hanem a küzdtéren győzelemre vigye. Szóval e rendkívüli egyházmegyei közgyűlés összehívása harczi kürt volt, melyre a két párt táborba szállt; — elkészité haditervét, számba vette embereit, — s harczra készen állt. Mindenki tudta, hogy a harcz kikerülhetetlen, és annak kimenetele nagyfontosságú; mindenki érezte, hogy attól az egyházmegye jövője függ. Ily körülmények között jött el a közgyűlés napja ; melynek reggeli 8 órájára a gyönyörűen megújított templomba hívta a harangszó, a gyűlésre egybesereglett egyh. képviselőket — hol buzgó ének, Kapi Gyula helyi kántor jeles orgonajátéka után Kemény Lajos egyházmegyei főjegyző imádkozott a szt. Lélek segédelmeért. A rövid istentisztelet végeztével a főgymnasium torna csarnoka felé — mint a közgyűlés helyére — sietett mindenki. A torna csarnokban érdekes izgalmas kép tárult a belépő elé. Lázas izgalomtól kipirult arczok, . . . szenvedély tüzében csillogó szemek, reménykedő mosolytól piros és szorongó félelemtől halvány ajkak . . . ideges nyugtalanság, arczfintorok jelzik, hogy a légkör telve van gyúanyaggal, — s csak egy kis szikra kell, ... s Vaillant nélkül is robbanás lesz a házban. Az izgalmas kép mintegy szelídebb vonást nyert, mikor az elnökség — jegyzők, alesperes ügyész elfoglalta helyét. Feszült érdeklődéssel fordult oda minden szem, várva a gyűlés megnyitását, Kubinyi Aladár egyházmegyei felügyelő szívélyesen üdvözölvén a megjelent képviselőket, röviden jelzi, miért hivatott egybe a közgyűlés. A tárgy ismerős lévén nem vázolja, az ügydarabot a közgyűlés asztalára teszi le. E közgyűlés az elnökség egy ténye felett fog birálólag nyilatkozni, mely a kerületi elnökség által ide utaltatott. Kijelenti, hogy a felelőség alól, melylyel minden tényeiért felelős az elnökség, magát kivonni nem akarja; kijelenti az elnökség nevében, hogy ha százszor előfordúlna, mindég azt a határozatot hozná, mert ez a törvény ; kijelenti, hogy kegyelmet, elnézést nem kérnek ^igazságos elbírálás alá bocsátják a tényt, de egyszersmind bizalmi kérdéssé teszik, ... s ha elitéltetnének e tényükért, le fogják vonni a következtetést. E rövid férfias kijelentéssel zárva beszédét a nagy többség részéről felhangzott éljenzés kíséretében a gyűlést megnyitotta, mire a képviselők igazolása után a közgyűlés megalakúltnak jelentettett ki. A hitelesítő bizottság megválasztása után kipattant az első villám szikra, mely csinos kis vihart szült. Bodiczky Mihály pongyeloki lelkész, ez ügyben nagyon is közelről érdekelt fél, Kubinyi Andor főszolgabírót hivatalával való visszaélés vádjával támadta meg, állítván, hogy többekre hivatalos pressiót gyakorolt. Bodiczky-t támogatta Markovics Pál rákói lelkész, szenvedélyes hangon vagdalván a levegőeget. Kubinyi főszolgabíró férfiasan utasította vissza az ellene emelt vádat, s a Bodiczky és pártja részéről véghezvitt házalással vágott vissza. Mint jól talált oroszlán, ordított fel erre, (szebb kifejezést fájdalom ! nem is használhatunk) a vipera had, — s midőn a főszolgabírót Kubinyi Gréza orsz. képviselő is védelmébe vette, Markovics nem birta fékezni indulatát, s oly éktelen lármát csapott, hogy Kubinyi Aladár elnök, hatalmas figyelmeztetéssel rendreutasítást helyezett kilátásba számára. Az elnöki szó hatott, s a felcsapott hullám visszatért medrébe, de Kubinyi főszolgabíró ellen a panasz benyújtását jelentették be a támadók. Ezzel a csinos vihar elzúgott, s beállt a jótékony csend, mely az elnökség jelentése alatt mindvégig feszült figyelemről, ez pedig a jelentés igaz, tárgyilagos voltáról, az elnökség tekintélyéről s az ellenséges érzületek mellett is megadott tiszteletről tett bizonyságot. Az elnökség jelentése — történeti sorrendben — tárgyilagosan, az okiratokra hivatkozással adja elő a klenóczi papválasztás ügyében tett eljárást, s a tárgyalás menetére azon ajánló előterjesztést teszi, hogy az illetékességi kérdés felvetésének mellőzésével, melylyel az érdemleges döntés elől két uton menekülhetne a közgyűlés, t. i. a zsinati törvény 18. §.-ára való hivatkozással az egyházkerülethez, hova fellebezve is van felterjesztése, vagy a törvény 329. §-ának e) és g) pontjai alapján a törvényszékhez utasítása által — döntsön a közgyűlés érdemlegesen, még pedig úgy, hogy olvastassanak fel az összes ügyiratok sorrendben, s a vita mellőzésével tétessék fel névszerinti szavazásra a következő kérdés: „az egyházmegyei elnökségnek a klenóczi lelkészválasztás során, m. é. 752. sz. a. hozott határozatát, az ellene beadott fellebbezésekkel szemben fentartva, elfogadja-e a közgyűlés saját határozatának — igen — vagy nem?" Végül zárja az elnökség jelentését azcn határozott