Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Dunáninneni új kerületi gyűlés

423 összeg elbírálására vonatkozólag, másodszor az egyes esperességek számára nézve, mert azt természetesnek fogja találni mindenki, hogy pl. a nógrádi esperesség 46 egyházzal inkább tarthat igényt ezen segélyre, mint más. A püspök úr felvilágosító szavai után az ügy a tanügyi bizottságnak adatik ki javaslattétel végett. A Németh-féle ösztöndíjra vonatkozólag Günther M. V. pénztáros úr jelenti, hogy ezen alap javára közel 1000 frt folyt be s így a kerület abban a helyzetben van, hogy ezentúl vagy több tanulót részesíthet ebben a segélyben, vagy a régi számban nagyobb segélyt adhat. Ajánlja, hogy egy theologus s egy lyceumi tanuló ezentúl 40—40 frttal (edd

ig 27)segélyeztessék a fenmaradó 19 frt pedig a tőkéhez csatoltassék, — hogy ez így megnövekedve, nagyobb jövedelmet hozzon, minthogy most egy másik, a selmeczbányai főgymnasium is a kerületbe tartozik s ezt is részesíteni kell majd ebben az ösztöndíjban. A két elnök a tanügyi bizottságnak kéri átadni ezen ügyet javaslattétel végett, Haendl hozzájárul ezen propositióhoz, de kéri a selmeczbányai lyceum tekintetbevételét is. A gyűlés a javaslatot elfogadja s felszólítja a bizottságot, hogy a legközelebbi kerületi gyűlésen jelentést tegyen a kiosztás módozataira vonatkozólag. Elfogadja Vladár lelkész úr javaslatát, hogy a dunáninneni kerület bocsátkozzék tárgyalásba a bányai kerülettel, hogy a Németh-féle alapból egy, a dunáninneni kerület tőkéjének megfelelő Összeget szolgáltasson át, miután a selmeczbányai lyceum kebeléből kivált. A kerület megváltozván uj pénzügyi bizottság választandó a régi helyébe, melynek működése megszűnt. A bizottság a kerületi elnökségekből s a pozsonyi urakból lett megalkotva, jegyzőjévé dr. Samarjay Emil úr választatott. A szűkebb s állandó felülvizsgáló bizottság Láng Lajos elnöksége alatt alakult meg, A pénztárra vonatkozólag a legutóbbi kerületi gyűlés azt határozta, hogy ez vitessék át Liptó-Szent-Miklósra ; ezen határozat ellen azonban három esperesség felebbezett s a püspök úr bevárta az egyetemes gyűlés határozatát, mely uj szabályrendeletek kidolgozására szólítja fel a kerületet. Időközben azonban a kerület alakja megváltozott s megváltoztak a viszonyok is, melyek ebben az ügyben egy uj határozatot tesznek szükségessé. Schneller István theol. igazgató véleménye szerint a legutóbbi gyűlés az uj pénz- és levéltárosokat egész jog- és formaszerüen választotta. Ezen választás ellen a kisebbség felebbezést nem nyújtott be, tehát a választás ma is érvényes. Igy tehát fel kellene szólítani ezen urakat, hogy jöjjeni-k ide foglalják el hivatalukat s csak ha erre hajlandóknak nem mutatkoznának, lehetne helyükbe ujakat választani. Ezen nézettel ellenkező véleményben van Pongracz úr. Szerinte mindaddig, míg az uj szabályrendelet életbe nem lép, fennáll a régi praxis. Azok az urak, kik TuróczSzent-Mártonban lettek megválasztva, eddig semmiféle lépést sem tettek, hogy hivatalukat elfoglalják s így azok kezelik a pénz- és levéltárt, a kik eddig kezelték. Püspök úr szóló felvilágosítására előadja, hogy a pénztár nem lehetvén egy pillanatra sem pénztáros nélkül, ő megkérte az eddigi kezolőket, hogy vezessék a jövőben. Ezen urak kérésének eleget tettek s végezték hivatalukat mind a mai napig. A fáradozásukért járó tiszteletdíjat nem utalványozhatta ki, nem lévén erre felhatalmazva. Kérie azonban most az engedélyt erre. Schleiffer lelkész úr tudomásul akarja venni az egyetemes gyűlés határozatát s neki ezért köszönetet szavazni. Schönwiesner, hogy be kell várni, míg az egyetemes gyűlés a kerületet határozata alól feloldja, mert addig nem szólhat hozzá. Ritter azt akarja kimondatni, hogy a pénztár s levéltár maradjon Pozsonyban s hogy a kerület maga rendezze ezen ügyét. Ezzel szemben nyilatkozik Láng Lajos, mert az egyetemes gyűlés határozatát föltételhez kötötte. Mig e föltétel be nem következik, határozatot nem hoz, tehát a provisorium fenntartandó s az urak eljárása helyeslőleg tudomásul vétetik. Trsztyénszky kéri a tiszteletdijak kiadását, Ezen hozzászólások után Günther M. V, kijelenti, hogy a pénztárt ezentúl is díjtalanul kész kezelni s csak a könyvelő dijának kiutalváoyoztatását kéri, kijelentése helyeslőleg tudomásul vétetik s kimondatik, hogy a provisorium fentartatik mindaddig mig a pénzügyi bizottság jelentését beterjeszti, a kezelőknek pedig a tiszteletdíj kiutalványozandó, A Reischel alapítványt kezelő bizottság jelentése tudomásul vétetik s elfogad tátik Trsztyénszky indítványa, hogy az uj esperességekbelí özvegyek és papok csak a jövő év első napjától vehessék igénybe ezen segélyt. A régiek élvezete háboritlan maradjon. Haendl hozzájárul ezen indítványhoz s kéri a végrendelet idevágó pontozatainak intézkedését a három idecsatolt esperessé ggel is megismertetni. Az özvegy és árvasegélyző intézet jelentésének s a felmentvényi dijak jegyzékének meghallgatása után, következett a levéltáros jelentése, melyet a gyűlés helyeslőleg tudomásul vesz. A theol akadémia tanárainak folyamodványánál, hogy sanyarú helyzetük javíttassák, Schneller igazgató ur kéri ezen pont evidentiában tartását, minthogy az egyetemes gyűlés a űzetés felemelését kilátásba helyezte. Haendl indítványára a pénzügyi bizottság figyelmébe ajánltatik ezen ügy, Különféle kisebb alapítványokról szóló jelentések meghallgatása után püspök a gyűlésnek tudomására hozza, hogy az ő nevéről nevezett alapítványra egy Liptó Szt. miklósi nyomda részvényét adja; helyeslőleg s köszönetnyilvánítás mellett tudomásul vétetik. Ezután püspök ur meleg szavakkal emlékszik meg br. Steigerről ki külföldi ember létére magyarhoni protestáns egyházunknál tetemes alapítványokat tett. Emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg a gyűlés. Több kisebb jelentés meghallgatása után a gyűlés elhatározza, hogy a jegyzőkönyvet 600 példányban fogja kinyomatni, miután pedig előrehaladott már az idő, elnök a gyűlést bezárja s kéri a tagokat, szíveskedjenek délutáni 4 órakor minél nagyobb számban megjelenni. A délutáni, gyéren látogatott gyűlés tárgyai részint ujak, részint olyanok voltak, melyek a turócz-szt.-mártoni gyűlésen nem tárgyaltathattak. Első sorban püspök úr jelenti, hogy özv. Kvacsala Jánosné szül. Konecsni Julianna egy 1000 frtos alapítványt tett a Turócz-Szent-Mártonban felállítandó tót gymnasiumra azon megjegyzéssel, ha ez a gymnasium fel neoa állíttatnék, a kamatok 10 éven át a tőkéhez csatolandók, 1904-ben pedig egyszerre a trencséni esperesnek rendelkezésére bocsátandók, ki az 1000 frton felüli összeget a trencséni esperességi pénztárban fogja Ihelyezni s külön alapként kezelve, ennek kamatait egy