Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Belföld - Dunáninneni új kerületi gyűlés
424 katechetának juttatni, ki a szórványokban lakó gyermekeket oktatja. Az 1000 frt kamatai pedig trencsénmegyei szegény népiskolai tanulók segélyezésére fognak fordíttatni. A gyűlés az alapítványt köszönettel tudomásul veszi, az alapító levelet pedig a jegyzőkönyvbe iktatja. Következik a pozsonyi lyceum segélyezésére vonatkozó folyamodvány, mely a pénzügyi bizottságnak adatik ki, egyszersmind felolvastatik az egyetemes gyűlés határozata, melylyel a lyceumot az állam segélyére ajánlja. Következett Bobrovniczky felügyelő úr felebbezése, melylyel a liptói esperességi gyűlés megtartása ellen tiltakozik, illetőleg ennek határozatait törvényteleneknek nyilvánítani s megsemmisíteni kéri. A felebbezési bizottság a felügyelő kérésének helyt enged, eljárását helyesli az esperesét pedig rosszalja. A gyűlés Pongrácz indítványára kimondja, hogy a liptói esperesség határozatai törvénytelenek, tehát megsemmisíti. A nyitrai esperess ;g kérdését a püspökhöz, nyilatkozzék, miért mondta ő, hogy a dunáninneni kerületben nincsen minden a maga rendjén s mik ennek okai, a gyűlés teljesen mellőzi, illetőleg ad acta teszi, úgy szintén dr. Stefanovics kérését is, hogy a ker. gyűlés állást foglaljon a három déli esperesség ellen a kerületek arányosításában tanúsított magatartásáért. A pozsonymegyei lelkészek kérdése, mily eljárás követendő a polgári házasság életbeléptetésekor, azon megjegyzéssel utasíttatik el, hogy e felett a papi értekezlet fog határozni. Ringbauer Gusztáv rajkai lelkész, ill. a mosonyi esperesség indítványát, hogy a kerület tegyen lépéseket a supplicatio beszüntetésére, mely a fiatal emberre gyakran dehonestáló, a tanügyi bizottsághoz teszi át. Következett a pozsonymegyei esperesség indítványa egy hivatalos közlöny kiadása érdekében, melyre minden egyházközség előfizetni tartoznék (2 frt) s mely a miniszteri leiratokat, főpásztori leveleket, tudósításokat, pályázatokat s hirdetéseket tartalmazza. Az indítványt annak beterjesztője Ritter esperes okolja meg s mellette van Schőnwiesner, ki meleg szavakban pártolja. Bodiczky egy ilyen közlöny megjelenését igen szükségesnek, de financziális szempontokból nem pártolhatja. Hering a kérdés legolcsóbb megoldását úgy véli eszközöltethetni, ha minden esperes tart magának bectographot ás így sokszorosítja a leiratokat. Ugyanazon a véleményen van Pongrácz György és Bándi is, kik egy hivatalos közlöny kiadását csak úgy tartják lehetségesnek, ha ezt az egyetemes egyház tenné meg. Schneller felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy egy uj hivatalos közlöny kiadása teljes felesleges volna, a mennyiben van itt Pozsonyban az egyháznak egy organuma, t. i. Trsztyénszky esperes úr lapja, az „Egyház és Iskola." Meg van győződve, hogy ennek szerkesztője szívesen nyitna tért a közleményeknek, csak meg lenne a lelkész urak részéről a kellő érdeklődés. Trsztyénszky esperes úr ki is jelenti, hogy ő kész közleni mindent, csak küldjék be. Haendl Vilmos azonban még így sem látja teljesen megoldva a kérdést, mert így is csak a lap előfizetői értesülnének, nem pedig mindazok, a kiknek érdekében állana az. Az ügyet a tan- és pénzügyi bizottsághoz utasítják véleményezés végett. Következik a fehérkomáromi esperesség indítványa, hogy a kerület közgyűléseit a jövőben Pozsonyban tartsa meg. Haendl s Trsztyénszky esperesek azon nézetüknek adnak kifejezést, hogy ne mondjon ki a gyűlés ily merev határozatot, hanem módosítsa azt olykép, hogy a gyűlések rendszerint Pozsonyban fognak tartatni, mert megeshetik, hogy különféle okokból kivánatos a gyűlést máshol is megtartani. A gyűlés a határozatot ily értelemben hozza meg. A losonczi állami főgymnasium s tanítóképző intézetben a vallásoktató segélyezésére vonatkozó folyamodvány a pénzügyi bizottságnak adatik ki. A következő ügy a felső almási egyházközség felebbezése volt a nagyhonti esperesség azon határozata ellen, melylyel az esperes eljárását helyben hagyja, ki a nevezett egyházban megüresedett lelkészi állomásra pályázók közül egy bizonyos Laczják Mihály prencsfalusi lelkészt a pályázatból kizárt. A felebbező bizottság a folyamodványt elutasítani kívánja s Simonides is ily értelemben n}'ilatkozik s teljesen helyesli, hogy olyan egyének, kik egész esperességeket inficiálhatnának, kizáratnak a pályázatból. Hering, Haendl esperes eljárását nem tartja egészen törvényesnek, mert a felebbezésben az van mondva, hogy az egyházközség beadja a folyamodványt az esperes úrnak azon kéréssel, hogy az összes okmányokkal felszerelve terjessze a kerületi gyűlés elé. Itt pedig semmiféle okmány nincs. Haendl felelve ezen nyilatkozatra, előadja, hogy neki semmiféle okmány nem adatott át s hogy ő a folyamodványt oly alakban tartotta kötelességének beterjeszteni, a melyben neki átnyújtották. Különben megokolja eljárását "s előadja a tényállást. Néhány év előtt megüresedett a prencsfalusi lelkészi állomás; a zsinati törvények értelmében az elhalt lelkész káplánjának egy bizonyos Barkónak, az egyházat el kellett volna hagyni, ez azonban azt nem tette, nem pedig Laczják Mihály, ki szomszéd falu lelkésze volt, bujtogatása következtében, ki azonkívül is még pánszláv agitálása által rászolgált arra, hogy a honti esperesség kebelébe be ne fogadja. 0 a népnek tudtul adta, hogy Laczjákot a candidatióból kizárja, a hivek egy része azonban felügyelőjükkel élükön mégis candidálták s az esperességi gyűléshez feiebbeztek az esperes eljárása ellen. Az esperességi gyűlés azonban az eljárást helyeselte, mire a consortium be sem várva a jelentést, ide felebbezett. Kéri a felebbezés elutasítását, mert iiyen embert esperességükbe befogadni nem fognak soha. Püspök úr előadja, hogy a felső-almásiak egy küldöttsége járt nála, kérve őt, hasson oda, hogy intézzék el ügyüket, s hasson oda, hogy minél hamarább kapjanak lelkészt. Kéri a gyűlést, intézkedjék ez ügyben. Szontagh Pál előadja, hogy azok után, a miket a fehér-komáromi esperes úr mondott, teljesen igazat adott volna neki, most azonban, hogy ismeri az egész tényállást, más véleményen van. Ismeri az okokat, melyek sok papválasztásnál közbe játszanak s a visszaéléseket meg kell szüntetni. Az esperes úr határozottan kinyilatkoztatta, hogy ezen embert a candidatióból kizárja, ezt a község tudta s mégis ezen végzést adta be. Esperes úr az esperességi gyűlés elé terjesztette, mely teljesen igazat adott neki, mire a község ide járult kimondva, hogy ő csak ezt az embert akarja s mást nem. Szerinte kötelessége a gyűlésnek az esperes úrnak igazat adni s az illető urat a candidatióból kizárni, s így a felebbezést elvetni, mihez a gyűlés hozzá is járul.