Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Fehér komáromi esperesség

405 felett történik a szavazás, azután a felett, mely által legtöbb indítvány vagy módosítás esik el. Ha valamely összeg megszavazásáról van szó, első sorban a legnagyobb összeg bocsátandó szavazás alá, s azután lemenő sorban mindig a legközelebb álló összeg. Szavazás előtt a kérdések sorrendjéhez és a kérdéseknek miként leendő feltevéséhez mindenkinek joga van egyszer hozzászólani és szükség esetén ily kérdésben a gyűlés többsége határoz. Szavazás közben beszédet tartani, vagy szavazatot indokolni nem szabad. Az elnökség a szavazás eredményéhez képest hirdeti ki a határozatot. 10. §. Oly kérdéseknek tárgyalása után, melyekben fejenként történik a szavazás (Zs. t. 88. §-a.) a határozat rendszerint a felszólalók többségének véleménye szerint mondatik ki. Ha azonban az elnökség bármelyik tagja vagy a közgyűlésnek öt tagja kívánja, szavazásnak van helye. A szavazás névszerint történik és pedig akként, hogy a jegyzők egyike a szavazásra első sorban azokat hívja fel neveiknél fogva, kik hivatalból, azután azokat, kik választás alapján tagjai a közgyűlésnek. A névszerinti szavazásnál a határozathozatalhoz a szavazók többsége kívántatik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnökség szavazata dönt. Ha azonban az elnökök szavazata is megoszlik, az indítvány elejtettnek tekintendő. 11. §. Oly kérdésekben, melyekben a Zs. t. 88. §. a. 2-ik pontja szerint egyházközségenként történik a szavazás, a szavazatok Írásban nyújtandók be. A mennyiben az egyházközség szavazata nem alapul egyházközségi közgyűlési határozaton, minden egyházközség jelenlévő s szavazatra jogosult tagjai maguk között szavaznak a kérdés felett, s a többség határozata tekintetik az egyházközség szavazatának. Ha bármely egyházközség tagjai közül, a maguk között megejtett szavazásnál, ugyanannyi szavaz az indítvány mellett mint ellene, ezen egyházközségnek szavazata számításba nem vétetik. 12. §. Választás vagy közfelkiáltással, vagy titkos szavazás útján történhetik. Közfelkiáltással csak akkor ejthető meg a választás, ha senki sem kivánja a titkos szavazást. A titkos szavazás választó lapok beadása útján történik s szavazati lapját minden tag a 10. §-ban megállapított sorrendben történő felhivásra — csak személyesen adhatja be. A tisztviselők szótöbbséggel választatnak. Bizottsági tagok szintén szótöbbséggel választatnak. Ha ily tagok választásánál többen kapnak egyenlő szavazatot, és a meg választandók számánál fogva a bizottságnak mindannyian tagjai nem lehetnek, ezek között a sorshúzás dönt. 13. §. Az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvi, ügykezelési és tanácskozási nyelve a magyar, azonban azok, kik a nyelvet nem birják anyanyelvükön szólhatnak. A határozatokról mind azok, kik valamely megbízatásban részesülnek, rendszerint haladéktalanul jkvi kivonaton értesítendők. A jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzők állítják ki és ezek által és az elnökség által Írandók alá. Az egyhm. jkvek két példányban vezetendők, az egyhm. elnökség, a, jegyző és két hitelesítő tag által aláirandók. Az egyik példány az egyházmegyei levéltárba tétetik el, a másik példány megőrzés és kinyomatás végett a föesperesnek adatik ki. 14. §. A közgyűlés a zs. törvények értelmében (Zs. t. 87, §. n. p.) választja minden szükséges állandó bizottságot, és fontosabb tárgyak előkészitésére esetről esetre külön bizottságot választhat. Mind e bizottságok tagjainak számát a közgyűlés esetről esetre határozza meg. A számvizsgáló bizottság az egyházm. közgyűlés által az egyházm. számadás megvizsgálására ad hoc választatik az elnökség előterjesztésére. «-JEà

»Oi

aL-»

— 111 f 11B. A nógrádi egyházmegye rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 10-én Losonczon, nagy érdeklődés mellett. A legutóbb szentesített zsinati törvények, ezek közt a Nógrádot is legközvetlenebbül érintő „arányosítási" törvény, hirdettettek ki. A közgyűlés köteles megnyugvással fogadta az egyházmegye elcsatoltatását kimondó törvényt, ellenben az mely a vagyonról intézkedik, nagy resensust keltett s tiltakozó határozatot provokált. Elhatároztatott, hogy a bányai kerületből kikebelezett másik két egyházmegye együttes erélyes akczióra hivassék fel a megillető vagyonrészlet és ezen egyházmegyék jogainak (főleg a papi segélyzőhöz) csorbítatlan megmentése iránt. Meghatva hallgatta a gyűlés Sárkány püspök búcsúlevelét, s bizalommal fogadta uj püspökének Baltiknak üdvözlő sorait. A dunáninneni kerület szervezkedő gyűlésére követekül Szontagh Pál, Pongrácz György, Sztranyavszky Géza, Veres. Imre, továbbá Vladár Viktor, Simonidesz János, Hol les Danó, Biszkup Béla választattak. Végül néhány sürgős folyó ügy nyert elintézést. — rk. 1. A fehér komáromi evang. egyházmegye 1894. decz. 11-én tartá szervezkedő gyűlését Komáromban, midőn a komáromi ev. egyház is az esperességbe bekebeleztetett. « A gyülekezetek közbizalma által megválasztattak: esperessé nt. Hering Lajos szendi lelkész és egyházmegyei felügyelővé nagys. lozi és egervári Solymossy Ödön, szőnyi nagybirtokos. A beiktatási ünnepélyen emelkedett szellemű beszédek mondattak úgy esperes úr részéről, valamint a lelkészi kar képviseletében Gáncs Jenő, a tanitói testület elnöke Hauptmann János által üdvözöltetve. A gyűlést megtisztelték jelenlétükkel Mgs, és főtisztelendő Pap Gábor reform, püspök úr és Konkolyi Thege Bél a főgondnok