Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Külföld - Római pápa és a többi egyház

406 úr s nemcsak, hogy a ref. egyház nagytermét szeretettel átengedék, hanem mindketten fenkelt lélekkel mondtak üdvözletet testvéregyházunknak, felajánlva erős karjukat segedelmünkre. Nagys. felügyelő urunk a nagynevű elődök nyomdokán fiatal erővel, szilárd hittel, vallásos buzgósággal és öntudatos hazafiság forró érzetével igéri, hogy fogja munkálni az evangyéliom szent ügyet. Átérezve a mult fájó keserveit, reménynyel tekint a jövőbe, hogy közös egyetértéssel az uj törvények keretében mindenki meg fogja tenni kötelességét. Mint vezér beiktatása emlékére letette áldozatát szeretetajándékul. Mint indítvány elfogadtatott és felterjesztetni elhatároztatott, hogy a dunáninneni kerület közgyűlését jövőben Poszonyban és Komáromban tartsa. Kerületi képviselőkül megválssztattak: Payr Sándor, Gáncs Jenő, Dr. Nagy Vilmos, Kirchner Mihály, Dr. Borchert Jenő, Griff'ing Ede, Kemény Károly, Jankó Dániel, Hitírich József, Va 1 k ó Lajos, Hauptmann János, Tiger Adoif, K arcs a y László, Trugly János és Tauz Károly urak. Közli: E. A rozsnyói egyház Gusztáv Adolf ünnepélye. Miként szeretett magyarhoni ág. hitv. egyházunk más hivei is a maguk templomaiban, ugy a rozsnyói nemes egyház díszes templomában is lerótták e gyülekezet buzgó tagjai kegyeletük háláját a protestantismus erős bajnokával, az Isten kiválasztott eszközével szemben. Az ünnepély fontosságának emelése czéljából nt. Terray Gyula főesperes-lelkész az ünnepi istentiszteleten kivül, — a melyen a rozsnyói főgymnasiumi lelkes ifjúság egyes tagjai is szereplően résztvettek, az ünnepelt hős király hattyúdalának eléneklésével, — mintegy az ünnepi istentisztelet kiegészitéseképen felolvasást is tartott a tiszakerületi felső leányiskola nagytermében, melynek lefolyása a következő volt : a felső leányiskola növendékeinek s a szép számmal megjelent díszes közönségnek lelkes éneke után (Erős várunk nékünk az Isten) a segédlelkész bevezető imát mondott, mire Frenyó Irénke felső leány iskolai növendék Tompának „Szövétnek" czimű költeményét adta elő; majd nt. Terray Gyula főesperes lelkész magvas történeti tanulmányban bemutatta az ünnepelt protestáns hithős korának viszonyait, neveltetését, fejlődését egészen odáig, a mikor mint a hit hőse síkra készült szállani a protestantismus védelmének érdekében. — A nagy tetszéssel fogadott felolvasás folytatását f. é. decz. 16-ára helyezte kilátásba a nagytiszteletű felolvasó, a melynek megtartására sikerült a történet szakavatott ismerőjét, nt. Kramarcsik Károlyt, a rozsnyói ev. gymnaziumnak érdemekben megőszült Nestorát megnyerni. — A segédlelkész záró imája s a leányiskola növendékeinek éneke fejezte be a lelket szivet emelő szép ünnepélyt, melynek folytatásához hasonló sikert kivánuns ! Adná az Isten, hogy e felolvasással egyházunknak e kiváló gyülekezetében is a szélesebb körben való belmissiói működés megkezdődött legyen ! ... __ R. 11

F i 1®. A bibliának legdrágább három példánya. Az első a londoni britt Muzeumban van, mely Alkuin és tanítványaitól származó kézirat, melyet Nagy Károlynak 800-ban> koronáztatása alkalmával nyújtottak át. A jelen évszáz harminczas éveiben egy bázeli magánzó tulajdona volt, ki azt a franczia kormánynak 72,000 frkért felajánlotta, mig végre 753 tont sterlingért eladatott. írása ékes, arabeszkekkel díszített; a részek feliratai és Jézus neve aranybetűkkel vannak irva. — A második Párisban a Bibliotèque Nat.-ban van, ez 1527-ben jelent meg, Ximenez bíboros parancsára nyomatott s X. Leo pápának volt ajánlva. A velinpapirra nyomtatott három példány egyikét 1789-ben egy angol 12000 frkért megv^vé, 1840-ben Lajos Fülöp király kapta ajándékba s így került mostani helyére. — A harmadik Belemben egy Lisszabon mellett levő kolostorban van. Ez alkalmasint a 14. századból származik, pergamenre irott 9 kötetből áll. Junot 1807 ben Páriába vitte, felesége Poitugalliától 152,000 frtot kért e műért, mig XVIII. Lajos kegyelemből visszajándékozta azt Portugalliának. A római pápa és a többi egyház. XIII. Leo pápának lelkében, úgy látszik, nagy szabású terv fogamzott meg. Ejszakninerika püspökeihez és érsekeihez intézett encyklikájában, melylyel az adakozási készség fokozását kívánja, többek között igy szól : „Nagylelküségtek annyival kedvesebb és korszerűbb leend, mennyiben szükségleteink folyton növekednek. Bizonyos terveink vannak, melyek szerint valamennyi keresztény felekezet egyesítését előmozdítjuk és siettetjük." Nagyszerű eszme és törekvés, igazán méltó a legnagyobb ker. egyház főpapjához ! csakhogy ép oly hiú ábrándnak fog bizonyulni, mint amily eredménytelen volt az üldözés. Köztudomású dolog, hogy a keleti egyházak főpapjaival is hosszabb idő óta értekezik ő szentsége, ezen egyházaknak Rómával való egyesítése tárgyában s ennek eredménye a f. deczember 6. megjelent apostoli constitutio „Orientalium dignitas e c c 1 es i a r u m", melyben legelőször is megemlékezik a dicsőségteljes keleti egyházakról, valamint azon szeretet és tisztelet tanujeleiről, melyekben a római egyház azokat részesítette, mióta szt. Péter az egész világ felett uralkodó városban a püspöki székre lépett. Ezután az egyházi kollégiumokról szól, melyeket a pápák ugy Rómában, mint a Keleten alapítottak és a melyeket XIII. Leo pápa a keleti egyházak hívei érdekében fejleszteni szándékozik és hangsúlyozza ezután a szükségét annak, hogy a keleti rítusok tanai változatlanul fenntartassanak, mert azok sokféleségében mégis fényesen kifejezésre jutnak a katholikus egyház egysége és dogmái. Ezután felsorolván a constitutio a XIV. Benedek által a keleti rítusok fenntartása érdekében kibocsátott határozatokat és megerősítvén és megmagyarázván azokat, 13 pontot szentesít, a melyeknek tartalma lényegében a következő : Minden latin hittérítő, a ki valamely keleti egyháznak valamelyik hivét arra csábítaná, hogy térjen ki a latin rítushoz, ipso facto a hivatalától való felfüggesztését és hivatalának elvesztését vonja magára. A keletnek oly helyein, a hol a hívőknek nincs saját lelkészök, a hivek az encharistiát akár egyik, akár másik ritus szerint felvehetik, a nélkül, hogy az a vád érhetné őket, hogy azt a ritust, a melyben születtek, elhagyták. A keleten lévő egyházi kollégiumok vezetésére alapított rendek gondoskodni tartoznak arról, hogy a keleti