Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Bács-szerémi egyházi szabályrendeletek

404 Összehívó levél küldendő' mind azoknak, kik a zsinati törvények 85. §-a értelmében tagjai az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházközségek pedig lelkészi hivataluk által értesítendők erről, hogy képviselőiket kiküldhessék. Az összehívó levélben a közgyűlés főbb tárgyai megjelölendők. (Zs. t. 84.) Az összehívó levelek szétküldéséről a főesperes gondoskodik. 2. §. Az egyházközségek a zs. t. 44. §-a, c) pontja alapján az egyházmegyei közgyűlésre kiküldött képviselőiket megbízólevéllel látják el. A megbízatás a legközelebbi rendes egyházmegyei közgyűlés összehívásáig tart. A megbízólevél szövege a következő : Megbízólevél részére, kit az N. egyházközség . ... évi ... . hó ... . napján tartott rendes közgyűlésében a bácsszerémi ág. hitv. ev. egyházmegye folyó 189 ... évi közgyűlésére egyházközségi képviselőnek kiküldött. A megbízólevél a jövő 189 . . évi rendes egyházmegyei közgyűlés összehivásáig érvényes. Kelt .... 18 .... évi .... hó .. . napján (P. H.) egyházközségi felügyelő — lelkész egyházközségi jegyző. 3. §. A közgyűlést megelőző napon az összehívó le vélben meghatározott órában értekezlet tartható, melyen a napirend fontosabb tárgyai és az önálló indítványok bejelentetnek s röviden megismertetnek, anélkül azonban, hogy az értekezlet azok felett határozhatna. 4. §. A közgyűlés választott tagjai tartoznak megbízólevelüket a közgyűlés megnyitása előtt az egyik jegyzőnek átadni. A jegyző a közgyűlés jogosult tagjainak névjegyzékét összeállítja és a közgyűlésnek bemutatja : egyúttal jelentéit tesz arról, hogy a választott tagok igazoló okmányai rendben vannak-e. Ha valamely igazoló okmányra nézve kétely merül íel, az illető tag igazolása felett a közgyűlés — a jegyző előterjesztése és esetleg az illetékes egyházközségi elnökség felvilágosítása után vita kizárása mellett határoz. 5. §. Az elnökség nyitja meg és zárja be az üléseket; vezeti az ülés folyamán az ügyrend értelmében a tanácskozást, teszi fel a szavazásra a kérdést és mondja ki a határozatot. Gondoskodik a tárgyalandó ügyek előkészítéséről és azoknak előadóiról. Az elnökség őrködik a csend, rend, és a tanács kozási szabályok megtartása felett. Ebből kifolyólag a tanácskozási rend érdekében bármikor szólhat; a csend és rendfenfartására ügy az ülés tagjait, mint a hallgatóságot figyelmeztetheti vagy rendre intheti, sőt ha a rend- és csend figyelmeztetései és rendreutasitásai daczára — sem állana helyre, az ülést felfüggesztheti, esetleg bezárhatja a hallgatóság eltávolítását szükség esetén elrendelheti. . 6' §• . Minden közgyűlési tagnak joga van indítványokat tenni. Önálló indítványok legkésőbben a közgyűlést megelőző napon az elnökségnél jelentendők be s a közgyűlésen rendszerint szóval terjeszthetők elő, az elnökség kívánatára azonban az indítványozó tartozik ugy önálló indítványát, valamint a napirenden lévő tárgyra nézve tett módositó indítványát Írásban benyújtani. A közgyűlés a kellő időben benyújtott önálló, vagy a napirenden lévő tárgyra vonatkozó indítványok felett rendszerint azonnal határoz ; joga van azonban bármely indítványt, véleményes javaslattétel végett bizottsághoz utasítani, s ily esetben a javaslat előterjesztésének idejét meghatározni. Bármily tárgy érdemében első sorban az előadó vagy indítványozó szól : azután rendesen egyszer minden közgyűlési tag szólhat. De fontos ügyekben másodszor is szólhat. Zárszó csak az előadót vagy indítványozót s aztán az első ellenindítványttevőt illeti meg. Ha valaki indítványát visszavonja, de a közgyűlés más tagja azt magáévá teszi, az utóbbi az indítványozó jogaiba lép. A felszólalás a jelentkezés sorrendjében és lehetőleg akként történik, hogy az indítvány mellett és ellen felszólalók felváltva következzenek. A felszólalásra jelentkezőket az erre kijelölt jegyző jegyzi és hivja föl. Bármikor szót kérhetnek azok, kik személyes kérdésben, félreértett szavaik helyreigazítása végett a napirendhez vagy az ügyrendhez kívánnak szólni. 8. §. A szólót beszédében megzavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szóló beszédét megszakítani s a szólót a tárgytól eltérés vagy a tanácskozás szabályainak meg nem tartása miatt figyelmeztetni. Ha valaki egy beszédben kétszeri figyelmeztetés daczára ismétli ugyanazt a hibát, attól az elnökség a szót megvonhatja. Ha pedig valaki a gyűlés méltóságával össze nem egyeztethető kifejezést használ, azt az elnökség rendre utasítja s tőle ismétlés esetén a szót megvonja. 9. §. A tanácskozás befejezése után az elnökség teszi fel a kérdést szavazásra. A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. Szavazás alá mindenek előtt napirendre térést követelő indítvány, azután a határozat elnapolását czélzó indítvány bocsátandó. A tárgy érdemében, ha bizottsági javaslat van e felett, különben pedig az önállóan tett indítvány