Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Még egy tanács

355 Már pedig a kinek a saját egyházában renitens avagy szabadoncz tanítója van, az tapasztalhatta, hogy a tanító, faképnél hagyva egyházat és papot, iskolát és tanítást, saját magán dolgaiban hol jobbra, hol balra elvitorláz s csak amúgy félvállról jelenti eltávozását — az esperesnek, — ki előbb mégis csak informátiót kér. Hivatkozással a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1894. évi Január hó 12. kelt 22883/1893. számú rendeletére, mely így szól: „Tapasztaltam, hogy a községi elemi, felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanítónők a szorgalmi idő alatt komolyabb okok nélkül s az illető iskolaszékek, vagy igazgatók tudta és engedélye nélkül igen sokszor napokat, sőt néha hosszabb időt is mulasztanak. Ezen, a tauügyre és az iskolai fegyelemre egyaránt káros visszaélések megszorítása végett, felhivom a bizottságot (t. i. a a vármegyei közigazgatási bizottságot) őrködjék a legszigorúbban a felett, hogy a községi elemi, felső nép és polgári iskolai tanítók és tanítónőknek szabadságolása szorosan a községi iskolaszékek számára az 1868. évi 38. és 1876. évi 28. t.-czikkek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások 46. §. 2. pontja, 47. §. 5. pontja és 49. §. értelmében és az iskolaszékek által kellően mérlegelt, méltánylást érdemlő vagy sürgős szükség eseteiben történjék. — Utasítsa a bizottság egyúttal a községi iskolaszékeket, hogy minden 8 napnál hosszabb időre adott szabadságolást, az arra vonatkozó iskolaszéki határozat csatolása mellett, a bizottságnak tudomás végett bejelentsenek"; következő intézkedéseket vélek az egyházegyetem részéről, a felekezeti tanitók szabadságolása ügyében megteendőknek, melyeket rövidség kedvéért szakaszokba foglalok : 1. Felekezeti tanitó, a tanév megkezdése után, netáni akadályoztatása esetén, az akadály okának szó- vagy Írásban való előterjesztése mellett, fél nappal előbb, az iskolaszéki elnöknél magát bejelenti. — 2. Az iskolaszéki elnök csak 8 napig terjedhető időre adhat távolmaradási engedélyt. Nyolcz napnál hosszabb szabadságolást az iskolaszék ád iilésileg, ezen körülményt azonban az iskolaszéki határozat csatolása mellett, az esperesnek tartozik bejelenteni, kinek jóváhagyása bevárandó. 3. Ha a felekezeti tanító egyszersmind kántor is, szabadságolása esetén, helyettesről tartozik gondoskodni s azt bejelenteni. 4. A nagy szünidő alatti eltávozás, a tartózkodás helyének megjelölésével, az iskolaszéki elnöknél bejelentendő. De ha az illető tanító egy személyben kántor is, szabadságoltatása iránt a 2. és 3. pont mérvadó. 5. Ezen iskolafegyelmi intézkedés, a zsinati törvény 324. §. d) pontja alá helyeztetik. Meg vagyok győződve, hogy ily értelembeni általános intézkedés az iskolai fegyelemre üdvös s igen, de igen sok iskolaszékre nézve hasznos leend, mert a mai világban mindenki a paragraphust keresi. Bulkeszen 1894. Augusztus 31. Kottler Ottó, körlelkész. -—ese^ — (Megjegyzések ft. Farkas Gejza „Tanács" c. cikkéhez) Meleg köszönettel adózom dunáutúli káplánkollegáim nevében nt. Farkas Géjza lelkész urnák azért az érdeklődést tanúsító, életrevaló, bölcs tanácsáért, melyet theol. pályára lépő magyar ajkú ifjaknak e lap hasábjain adott. Azok, a kik most lépnek a theologiába, a tanácsnak nagy hasznát vehetik, de mi, kik már 4—5—6—7—8 év óta káplánoskodnak 40 — 50 — 60 frt évi fizetésért (mely összegecske cígarettázás (!) nélkül sem elégséges évi kiadásaink fedezésére) böics tanácsának nem vehetjük hasznát, mert mi már elkéstünk egy uj nyelvnek elsajátításával. Én azon kollegáim számára akarok egy gyakorlati, egy önmagam által is követendő tanácsot adni, kiknek a deficittel járó s sok-sok esztendeig tartó káplánoskodás elvette lelkesedését, kedvét, kik a szabatos választási rendszer miatt mellőzve, vagy esetleg mint a kifacsart czitrom félredobva vannak. Ilyen kifacsart és félredobott czitromunk is vau Danántúl (és lesz is) szabad (?) választási rendszerünk nagyobb dicsőségére ! Positive tudom, hogy az idén öt dunántuli (rövidebb hosszabb ideig szolgáló) segéd lelkész iratkozott be a budapesti egyetemre. Felismerték az idők jelét s menekülnek ! De kevés káplánnak van arra pénze, hogy Budapesten folytathassa tanulmányait. A kiknek nincsen erre a czélra pénzük s kedvük sincs többé 28—30 évvel hátukon padok közt szorongani, azoknak azt tanácsolom : készüljenek a polgári iskolai tanítói vizsgára. Elkészülhetnek otthon, csak vizsgákra kell jelentkezniök. Nekünk végzett theologusoknak előnyünk is van. A ki tanácsomat komolyan követni akarja: hozassa meg az egyetemi nyomdából a felső nép és polgári iskolai tanitók képesitő-vizsgálatáról kiadott vall. és közoktatásügyi (1893) miniszteri rendeletet. Ara 20 kr. Könnyű elitélni azokat a s. lelkészeket, a kik eldobják a lelkészi palástot, — de mikor kénytelenek vele. Nem teszik örömmel, sőt szívszakadva. Kezemben egy levél, melyet egy lelkészi pályáról lelépő kollegám irt : az a bús melancholia, mely soraiból kirí, szomorúbb a hervadó ősznek bánatos képénél. Csak legalább biztosítva volnánk józanabb választási rendszer által — a kinevezési és szabad választási rendszer kombinálása által — hogy elébb vagy utóbb, de bizonyosan állásra kell jutnunk . . . akkor várnánk türelemmel. Azonban nyakló nélkül való választási rendszerünk miatt eleshetik, kimaradhat a legjobb (ki is maradt már) és első lehet (lett is már) a legutolsó,