Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - A zólyomi egyházmegye

316 tanácskozási, esetleg — a rendes képviselők távollétében — szavazó joggal élő más tagokat is küldhessenek az egyházmegyei közgyűlésekre. A közgyűlés szavazásra jogosult tagjainak igazolása alkalmával, — hogy ezen aktus sok időt igénybe ne vegyen — azon intézkedés történt, miszerint jövőben a lelkészek egyházközségeik által választott képviselők neveit pár nappal a gyűlést megelőzőleg közöljék az egyházmegyei jegyzővel, ki azokot eleve jegyzékbe foglalhassa s a közgyűlésen megjelenőket azután egyszerűen ellenjegyzi. A közgyűlésnek egyik kiváló érdekű pontját képezte a főesperes gondosan és kimerítően összeállított évi jelentése, melynek bevezető része, mint a napirenden levő események kritikája és tanulsága, a mennyiben tudósításom szűk keretébe illeszthető, érdemes, hogy legalább kivonatosan közöltessék. Úgymond : akármelyik terére tekintsünk a társadalmi életnek, mindenütt fontos és nevezetes irányzatokat, készülődéseket és tényeket szemlélünk, a melyek árnyékukat messze előre vetik a jövőbe s izgalmas mozgásba hozzák a kedélyeket. Ősrégi intézmények, melyek a nép életével s erkölcseivel a legbensőbben összeforrtak, düledeznek s helyükbe olyanok lépnek, a melyekről nem tudhatni, beválnak-e s nem lesznek-e inkább romboló, mint építő hatással? Századokon át fennállott kapcsok szakadoznak, osztályok, népek és felekezetek között forr az egyenetlenség — s mindezek mellett fogy a vallásosság, sülyed az erkölcsiség, lazul a béke és szeretet köteléke. Egyházunk helyzete ezen mozgalmak és átalakulásokkal szemben számbeli kisebbsége és anyagi szegénysége miatt eléggé nehéz, de a kedvezőtlen körülmények ne csüggeszszenek, inkább buzdítsanak serény munkálkodás által egyházunk javára fordítani a jelen és jövő fontos eseményeit. Egyházunkat legközelebb érintő átalakulásokat előidéző tényezők között első sorban állanak az egyházpolitikai törvényjavaslatok. Ezek elseje, mintegy alapja a többi még következendőnek a kötelező polgári házasságról szóló törvény. Habár el kell ismernünk, hogy ezt szükségessé tette azon valóban babeü zűrzavar, a mely a házassági és családi jog terén oly békebontó és életrontó hatással létezett; továbbá azon túlkapások, melyeket maguknak e téren némely felekezetek mások törvényes és jogos igényeinek rovására megengedtek, valamint ebből folyólag a honpolgárok az államalkotó családi élet viszonyaiban való egyenlősítésének és egyesítésének követelménye, mégis nem tagadható, hogy ezen és a vele összefüggő törvények az egyházi öntudatot a hitbeli Összetartozóság szellemét a vallásos érzületet s így egyházunk helyzetét emelni nem fogják annál kevésbé, mert a gyermekek vallási neveléséről szóló törvény feladja az 1868. 53. t.-cz. 12. §-át a gyengébb felekezetek eddigi védbástyáját, a vallásszabadságról szóló törvény pedig még inkább meg fogja gyengíteni azon egyházak anyagi erejét, melyek eddig híveik adományaiban lelték fennállásuk alapfeltételét. — Ám történjék akármi, nekünk most mindnyájunknak, világiaknak és lelkészeknek fokozottan és vállvetve részint egyházias buzgólkodás, részint hű lelkipásztorkodás által kell elhárítanunk az egyháztól minden erkölcsi és anyagi kárt s biztosítanunk jövőjét. — Áttérve a zsinat utóbbi alkotásaira, azok között a kerületek arányosításáról szóló törvényre megjegyzi, hogy az — úgy a mint van — nem felel meg sem egyházi, sem politikai érdeknek és a mit tulajdonképen magyarhoni ev. egyházunk érdekében jogosan elérni óhajtott, nem fogja nullifikálni a jogosulatlan nemzetiségi aspirácziókat, mert ezeknek veszélyes tüzét nem lokalizálta, hanem igenis már majdnem minden kerületre kiterjesztette : mégis egyházias és hazafias hódolattal meg fogunk hajolni saját egyházi törvényhozásunk által hozott és ő felsége, mint egyházunk legfőbb felügyelője által szentesítendő ezen törvény előtt, hiven teljesítve ezen, valamint az eddig már megalkotott és szent°sített zsinati törvények minden rendelkezéseit. A jelentésnek egyházmegyénk beléletét feltüntető adatai részint lehangoló, részint felemelő képet tárnak elénk. Lehangoló — mert egyházunk anyagi eszközeinek elégtelenségéről tanúskodik — azon jelenség, hogy felekezeti iskoláinkat részint államiakká, részint községiekké kell átengednünk. Breznobánya, Z.-Radvány, E.-Pelsőcz feladta iskoláit s következnek még mások is. A tanítói hiványok közigazgatási uton megejtett vizsgálatából pedig kitűnt, hogy 11 iskolában a tanítók fizetése a törvényes minimumon alul van. Ezek legtöbbje kénytelen lesz államsegélyért folyamodni. Ezt teszi a beszterczebányai evang. gymnasium is, mely nem rég ünnepélyesen letette emelendő uj épületének alapkövét. Az államsegélyt kérők a jövőben, a mikor a korpótlékokról kell majd gondoskodni, előreláthatólag még növekedni fognak. Pedig egyházközségeinkre helyenként még uj teher is vár, mert a zsinati törvények értelmében rendezendők a papi hiványok is. A fokozott igényeket támasztó kor nyomása alatt a jövőbe tekintő aggodalom némileg enyhül, ha látjuk a hagyományos protestáns áldozatkészség folytonos serénykedését. Kicsiny és szegényes viszonyokkal küzdő egyházmegyénkben az utóbbi év alatt is egyházi és iskolai czélokra hozott rendkívüli áldozatok 7000 frtot haladtak meg; a hivek önkéntes adományai pedig közel 15,000 frtot tettek ki. Az egyházi különféle intézmények is szép haladást mutattak fel. A magtárak 817 hl. gabonával növekedtek. 25 egyh. magtárban van 3039 hl. gabona s ezen felül 24,488 frttal rendelkeznek. Az iskolai takarékperselyekben van 7086 frt, évi növekedés 426 forint. Az egyházmegyei lel kész-tanítói özvegy-árva-segély- és nyugdíj-egylet bevett 5033 frtot, kiadott 4254 frtot; tőkéje 22,579 frt, gyarapodott 251 frttal ; 19 egyént segélyezett 1281 frttal. A lelkész-özvegyeket segélyező Grenczner-féle alap bevétele volt 826 frt, kiadása 520 frt, vagyona 4550 frt; szaporodott 142 frttal ; 6 özvegy papné között kiosztott 204 frtot. A beszterczebányai helyi nyugdíjintézet vagyona 13,816 frt; emelkedett 716 frttal; gyámolított 4 egyént 358 frttal. Az egyházmegyei gyámintézet bevett 313 frtot, tőkéje 106 frt (+ 6 frt). Az egyházmegyei Luther Márton árva-alap vagyona 6580 frt. növekedett 300 frttal. Intézményeink ily fokozatos emelkedése a jövőre biztató kilátással kecsegtet. A főesperes jelentését követte Svehla Gusztáv alesperes tanügyi jelentése, mely a tanítás ügyét elég kedvező színben tüntette fel. Az egyházmegye területén 7328 tanköteles közül tényleg 98% járt iskolába. 55 felekezeti iskolánkban 66 tanító működött, kik közül 23 jeles és 24 jó eredményű vizsgát tett. A magyar nyelv