Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Czikkek - Néptanítók fizetésének rendezése
306 A magyar deniokraczia rövid idő alatt meg fogja érezni ezen viszonyok káros hatását. Tehát nem halaszthatjuk tovább lelkészeink fizetésének rendezését. Ha hiszel Istenben, tiszteld vallásod papjait, ha ezek hivatásuknak megfelelnek. Mert ha máskép teszel, képmutató vagy, hazug vagy. Nincs itt kibúvóra hely ! Elő azzal a protestáns függetlenséggel, fel kell állítani a törvényhozással szemben igazságos és méltányos követeléseinket! Nem szegény az az állam, a mely az országházra 14 milliót költhet ; a mely évenkint állami ménekre százezreket, a főváros emelésére milliókat adhat, — nem szegény az a főváros, mely banquettirozásokra évenkint százezreket költ el. Adjon a magyar állam a két protestáns felekezetnek egyszerre 9 milliót, — ezzel tanügyünk, népoktatásunk és lelkészeink fizetését rendezni fogjuk. Ha a nemzeti hiúság és nagyzás dédelgetésére a magyar társadalom milliókat dob ki, akkor nem lehet a haza szűkmarkú az evangeliumi egyházak iránt, a mely egyházak a magyar állam érdekeivel ellentétben nem állanak, s magyar hazánk számára a polgári szabadságot vivták ki, a szellemi függetlenséget s törvényt tisztelő polgárokat neveltek a múltban s nevelik a jelenben. Ne feledje törvényhozás, társadalom és kormány, hogy a társadalom és állam biztonsága a vallás érzelmén alapszik. „Megverem a pásztort és elszéled a nyáj", mondá az Idvezítő, s ezt ne feledjék az állam vezetői ! De hogy erről törvényhozás, kormány meg ne feledkezzék, arról gondoskodni a mi kötelességünk. Az idő is kedvező erre ! Hazánknak jelenleg szabadelvű kormánya van és elmondhatjuk, hogy alkotmányosságunk visszaállítása óta hazánknak jobb kormánya nem volt. Ministereink mind a munka és tehetség útján jutottak ministeri székeikbe. Teh;'t itt az idő és alkalom egyházunk vezérférfiainak a mi jogos és igazságos kivánalmainkat érvényre juttatni, vagy annak kellő módon kifejezést adni. A spártaiak nem vették körül kőfallal városaikat, mert az erősséget a férfiak karjába helyezték, mi soha se kértünk, nem is fogunk egyházunk részére privilégiumot és fényt kérni, mert a mi erősségünk az evangeliumi hitbuzgóság és a puritán erkölcsök. De igazságot és méltányosságot van jogunk a magyar államtól kérni, és ha azt férfiak módjára kérjük, kérelmünket teljesíteni is fogja a magyar törvényhozás. Andorka Gyula. -»c- <X> > t> A néptanítók fizetésének rendezése tár(Vége.) A községi iskolákra vonatkozólag félreérthetetlen határozottsággal szól a törvény : „Ha az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 35. §-a alapján kivethető pótadó ki van merítve." Megállapítja-e a hitfelekezeti iskolák fentartóira a szegénységet, ha az iskolafiúk szükségleteire megfizetik az 5 0/ 00 8 iskolai adót és ebből nem kerül ki a tanítói fizetés minimuma, nem kerül ki a korpótlék, mert az iskolának egyéb mellőzhetetlen kiadásaira kell a befolyó összeg? Igen, hogy a folyamodványhoz csatolni kell a község határozott költségvetését, illetve a hitközségnek, nemcsak az iskolának szabályszerű költségvetését is. Úgyde a hitközség költségvetése a politikai község költségvetésétől egészen elütő dolog! A hitközség (anyagyülekezet) költségeihez járulnak gyakran távol eső nagyobb kisebb leányegyházak is, melyeknek az anyaegyház iskolájához semmi közük és viszont. A politikai község kiadásaihoz csakis ezen községben lakósok és birtokosok járulnak. Az egyház szolgálataiban részt venni a filialistáknak sokszor nagy kiadásaiba kerül, melyeket semmiféle költségvetésben feltüntetni nem lehet. Szóval a kifejezés „hivatalosan megállapított szegénység" igen ruganyos fogalom, mely a legruganyosabb értelmezésekre adhat alkalmat. Semmivel sem szerencsésebb az utasítás 18. §-ának kifejezése, hogy a minister az „arra utalt" hitközség tanítóinak egészíti ki fizetéseiket. Olyan homályos, nem egészen világos pont továbbá az utasítás 12. §-ában olvasható, mely szerint a közigazgatási bizottság nyilatkozatot tesz, vájjon azon iskolára, melynek államsegély kell, valóban szükség van-e a községbeli összes tanköteles o o gyermekek taníttatása érdekében és netalán fontos állami érdekekből nem lenne-e kivánatos a segélyezendő iskola megszüntetése. Az 1868. évi XXXVIII. t-czikk 44. §-a egészen világosan és határozottan rendeli, a hol iskolával biró egyháznak hivein kivül más hitfelekezethez tartozó legalább 30 tanköteles gyermek is van, kiknek szülői e fenálló felekezeti iskolát használni nem akarják : köteles a község közös népiskolát állítani. Itt az iskola felállításának, fentartásának szükségessége a tanköteles gyermekek taníttatása érdekében félremagyarázhatatlan világossággal van körülirva. Az utasításban használt ruganyos kifejezés ellenben az eljáró közegek szabad mérlegelésére bizta, megállapítani, vájjon szükség van-e a segélyt kérő iskolára, vájjon fontos állami érdekből nem lenne-e kivánatos annak megszüntetése. Az állami fontos érdekről nagyon különböző felfogás fog érvényesülni a szerint, a mint valójában liberális gondolkozású, vagy olyan érzelmű férfiak fognak ily ügyekben eljárni, a kikre a róm. kath. nagy és kis gyűlések kívánják a közigazgatást bizni. Sőt olykor ugyanazon hatóságok egészen egyforma ügyekben ellenkezőkép Ítélnek, döntenek,
