Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Dunáninneni ker. közgyűlés

[ 273 hogy képviselőket küldünk az egyetemes gyűlésre. Ellenkezik-e ez a szimbolikus könyvekkel ? H r o b o n : Nem ; de az egyetemes gyűlés többségének az az eljárása, hogy a fennhatóságot oda helyezi, hova az nem való, ellenkezik a szimbolikus könyvekkel. Az egyetemes gyűlés többsége megtámadja az egyházi tant, ehhez pedig joga nincs ; próbálna valaki csak a római kathoiikus egyházban olyat állítani, mi a tridentini kánonokkal ellenkezik ! Hivatkozik Puchtára a hírneves egyházjogászra, ki művében : „Az egyházi felsőségről" kijelenti, hogy csak annyiban igényelheti az egyház engedelmességét, a mennyiben Isten igéje szerint igazgatja azt, Schleiermacherre, ki a „freie Unterordnung" elvének alapján az ellentállást is megengedi. Főtisztelendő püspök úr felhozza, üogy neki virilis joga van, így az egyetemes gyűlésre el fog menni ? Honnét van e joga ? Az egyháztól. Ha ezt figyelmen kivül hagyja, XIII. Benedekhez hasonlítana, ki a kosztniczi zsinaton letétetvén kijelenté, hogy ott az egyház, a hol ő van, tehát nem Kosztnitzban, hanem Avignonban. A püspök úr egyházunk alkotmányára hivatkozva, kimutatta, hogy nálunk nincs egy kézben összesítve a hatalom. Trsztyénszky reámutatott arra, hogy amennyiben panaszra van ok, konstatálja, hogy a kerületi gyűlés többsége épen úgy bánik a kisebbséggel, a mint vádolja az egyetemes gyűlés többségét, külöaiben pedig, miután a kerületi képviselők ki nem küldetésében törvénysértést lát, mert a törvény úgy fogalmánál fogva mint a zsinati törvény 114. §. p) pontjának fogalmazásában imperativ jellegű, így tehát törvénysértést el nem követhet, csatlakozik a pozsonyvárosi esperességi felügyelő indítványához. Schneller István a theologiai akadémia igazgatója hivatkozik arra, hogy a tót nyelvet nem tudja, az e nyelven szólók érveit figyelembe nem veheti. A hangoztatott elkeseredésnek okát nem látja, mert hisz mig a dunáninneni kerület többségének képviselői az egyetemes gyűlésen türelemmel hallgattatnak ki, addig a kisebbség férfiainak volt okuk, a ki nem hallgatásért panaszkodni. Egyesek tapintatlansága az egész testületnek be nem tudható. Az egyetemes gyűlésre a követeknek kiküldetése jog és kötelesség. A kisebbség e jogáról nem mondhat le s a jog felett való szavazást helytelennek tartja. Nem érti mikép idézhette Hroboíx Schleiermachert. Schleiermacher az ő theologusa. (Nagy zaj : Tudjuk.) Es Scbleiermacher, a köztudatot (Gemeindebewastsein), az egyesnek önkénye ellen érvényre emelte az egyházban. A szabadság vonatkozik az egyházba való belépésre vagy kilépésre. Mig valaki az egyház tagja, tartozik az egyház törvényeit elismerni; mi a magyarhoni ág. h. ev. egyháznak szabad élő tagjai, a törvényt feltétlenül tiszteljük. Csatlakozik Dr. Láng indítványához. Hrobon ismét jelentkezett a szólásra, azonban a püspök azzal a kijelentéssel, hogy a tudomány emberei, a tudósok műveit szabadon magyarázhatják és alkalmazhatják, a szólást megakadályozta. Beniczky Kálmán kijelentette, hogy a kerület csakis része a magyarhoni egyetemes egyháznak, és így teljesítenie kell az egyetemes gyűlés ezen meghagyását ép úgy, mint minden más rendelvényét. A nemzetiségi IkuËÊSàÊÈÉâà ÉÉÉi ... ~ kérdéseknek felhordását nem helyesli, mert akkor ő is tudna egyet-mást felhozni, például : hogy egy-más lelkész istentisztelet után mint osztogatja a „Hlésnik"-ot stb. Minthogy itt egy egyházi hatóság rendeletéről van szó, mely a törvényen alapul, csatlakozik a pozsonyvárosi esperességi felügyelő indítványához. Janoska György legfontosabbnak tartja e kérdésben a törvény magyarázatát. 0 nem tartja imperativ, hanem declarativ jelentőségűnek a törvényt ép úgy, mint az elkeresztelés esetében némelyek a törvénynek declarativ magyarázatot adtak. (3 is ilyennek ismeri a jelen törvényt. Az insultusokra nézve, ha az egyetemes gyűlésen történtek, nem insultusok, akkor tán csak azt tekintenék insultusoknak, ha bottal vagy bunkóval vernének. Az erkölcsi insultu9 sebzőbb, mint az anyagi. Márczius 7-én egy kiváló államférfiú mondotta, hogy polgári szabadság csak ott van, hol a polgárok, mint az nálunk megvolt a megyékben, városokban és községekben jus resistendivel birnak. ' Csak az egyház nem birna ily joggal? Boor indítványát pártolja. Csobrda Pál a püspököt megtámadja, hogy a zsinaton, mint ők várták, nem védelmezte az egyház bástyáit, mely támadással szemben a püspök a zsinati naplókra hivatkozott, mely tanúságot tesz arról, hogy a kerület jelen állapotát védte. D u 1 a Máté: Erőnek erejével követelik tőlünk, hogy igazoljunk, miért nem akarunk menni az egyetemes gyűlésre. Azoknak az uraknak, a kik a múltévben, azért, mert nem akarták elfogadni a kerületi jegyzőséget, s így kimaradtak a kerületi hivatalokból, nincs joguk ezt követelni. Itt kiemeltük az insultusokat, mint a jogtalanságok lánczolatának egy szemét, s midőn ezt cselekszük, ismét azt követelik, hogy mi más panaszunk van az egyetemes gyűlésre? Pedig hát épen e kerületnek feldarabolása hasonló jogtalanság. Stefanovics Milos kimondja, hogy semmi ujat nem fog felhozni. Már Geduly püspök alatt nem küldött képviselőket a kerü et, s ez ellen senki sem szólalt fel. Magán úton hallottam, hogy akkor nem volt törvényünk. Yolt, még pedig kötelező, mert azt magunk hoztuk magunknak. E kérdésben tehát a kerület egyszer igent, másszor nemet mond. A zsinati törvény ezelőtt két évvel hozatott; tavaly küldtünk képviselőket; reánk tehát nem lehet azt mondani, hogy mi a törvényt elvetjük. Mi magyarázzuk a törvényt ; előnyünkre élünk jogunkkal. Tegnap egész sorát adtam elő azon tárgyi okoknak, melyekkel elmaradásunkat igazoltam, s kijelentem, hogy azokra válaszolni, meg sem kisérlették. Azokból egy dolgot ragadtak ki, s midőn az be van bizonyítva, még folyton uj bizonyítványokat követelnek. Miután előadásomra történt hivatkozás, felemlítem, hogy az utolsó egyetemes gyűlésen a gyűlésnek egy tagja velem szemben oly jelenetet idézett elő, hogy az elnök kénytelen volt a gyűlést feloszlatni. A másnapi gyűlésen az elnökség az esetet fel sem említette, sőt Győry, egyetemes főjegyző kijelentette, hogy a dunáninneni kerületi gyűlés küldötteinek nyilatkozatait azoknak múltja szerint kell megítélni. En bátran szembeállítom multamat Győry úr múltjával. Az egyetemes gyűlésen szokásban van, hogy csak egyszer szóljon a szónok ; ép azért nem volt alkalmam kioktatni Győri urat mul"