Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyet. theol. Academia

253 peres jóváhagyása mellett még egy, a törvényes kellékekkel biró jelöltet állíthat, ezen jog nem illetvén meg az esperest azon esetben sem, ha az ő általa jelölt egyének visszaléptek, vagy kimaradtak." Mert ha a jelöltek közül csak egy marad is, nem értem, hogy miért nem lehetne azt az egyet megválasztani, legyen az illető akár a gyülekezet akár az esperes jelöltje. De előfordulhat azon eset is (persze feltéve, hogy nem pályázat útján töltetik be a megüresedett lelkészi állás) hogy a kijelölt egyének egyike sem fogadja el a jelölést és ez esetben természetesen történjék új jelölés a 24. §. alapján. Kifogástalanok a következő három §§-ok. 30. §. „A kijelölt egyének névsora az esperes által a püspökkel tudomás végett közlendő, a ki csak azon esetben tehet kifogást, ha a kijelölt egyének egyike vagy másika a törvényes kellékekkel nem birna." 31. §. „A választás a törvény és ezen szabályrendelet értelmében kellőleg elkészítve lévén, az esperes az egyházmegyei felügyelővel egyetértőleg kitűzi a választás határnapját, lehetőleg mindig vasár- vagy ünnepnapra s egyszersmind intézkedik arról, hogy az az egyházközségben egy héttel előbb a vasárnapi isteni tisztelet alkalmával a templomban kihirdettessék s úgy a leány- valamint a fiók-egyházközségekben is közhírré tétessék." 32. §. „Ezen lelkész-választó közgyűlésen : a) Az esperes, vagy ennek megbízottja és az egyházmegyei felügyelő, vagy ennek helyettese elnököl (Zsin. törv. 68. §.); b) az elnökség jegyzőköny vileg konstatálja, hogy a választó közgyűlés mindenütt szabályszerűen hirdetve lett; c) Átveszi az elnökség a 24. §. b) pontja szerint kinevezett bizottságtól a választásra jogosult egyházközségi tagok névsorát, a mely a szavazás alapjául szolgál ; d) tudomásul veszi az elnökség és a szavazásnál ellenőrzi, hogy az egyházközségnek melyik szavazatra jogosult férfitagja melyik önálló vagy vegyes házasságban élő nőt képvisel, felügyelve egyúttal arra, egy férfi egy nőnél többet ne képviseljen ; e) aláíratja az egyházmegyei jegyző által az egyházmegyei lelkészi hivány-könyvből kiirt és ezen szabályrendelet 24. §. c) pontja értelmében megállapított hiványt; f) felhívja a közgyűlést, nyilatkozzék az iránt, kit akar a szabályszerűen kijelölt egyének közül rendes lelkészül? Ha az elnökség ezen feltett kérdésére a választó közgyűlés csak egy jelölt férfiúnak nevét hangoztatja, azt az egyházközség törvényesen és egyhangúlag megválasztott lelkészének kijelenti. Ha ellenben a választók két vagy több jelölt neve körül csoportosulnának és ha csak tíz szavazásra jogosult a szavazást kivánná, elrendeli az elnökség a szavazást." (Tollhibának veszem az utolsó mondatban előforduló „csak" szócskát, mely helyettesítendő „legalább" szócskával.) A 33. §., mely szerint „A szavazás elrendelése alkalmával az elnökség a választást és a szavazók személyazonosságát igazoló bizalmi férfiakat nevez ki, tekintettel arra, hogy azok között a különböző pártok képviselve legyenek", kibővítendő azzal, hogy a különböző pártok egyenlő számú bizalmi férfiak által legyenek képviselve. 34. §. „A szavazók és azok szavazatainak a jegyzésére az elnökség két jegyzőt nevez ki, a kiknek jegyzéseit a bizalmi férfiak ellenőrzik. Ezen jegyzék két példányban állítandó ki s a jegyző valamint az elnökség által aláirandó és a választási jegyzőkönyvhöz csatolandó." Talán nem volna felesleges, ha a jegyzőkönyvet a bizalmi férfiak is aláírnák. A 35. §-hoz, melynek értelmében „Szavazni csak azoknak lehet, a kik a választók névsorába fel vannak véve, még pedig a férfi tagoknak csak személyesen, a szavazásra jogosult nőtagoknak pedig csak az általuk képviselőjükül bejelentett férfiú által, a ki azonban szintén szavazatképes egyházközségi tag lehet", jó volna egy külön bekezdésben kimondani, hogy a véletlenül kimaradt szavazó nem reklamálhat többé, mivel a szavazók lajstroma a 24. §. b) pontja értelmében két héten át ki van téve és az illető azon idő alatt bőven ráért meggyőződni, hogy neve fel van-e véve a szavazók névsorában. (Folytatás köv.) —or <5-Ç> » o. Siirlli, Egyetemes theol. akadémiánkról. II. A theol. akad. tanárok fizetésének végleges rendezésével szorosan összefügg azoknak nyugdíjügye is. — Nyugdíjalapot teremteni — tudjuk nem könnyű, bár másrészt kétségtelen az is, hogy a nyugdíj kérdésnek méltányos, a tanári fizetésnek megfelelő arányban leendő megoldása hasonlóan elodázhatlan feladat. — E tekintetben áll is már meglehetős alap az egyetemes egyház rendelkezésére, azon 14,000 frt. s kamatai t. i., mely a lyceumi s theol. akadémiai tanári kar között a volt lyceumi tanári közös nyugdíjalap miként való megosztása kérdésének hosszú ideig húzódott, de a mult év folyamán történt végleges tisztázása után theol. tanároknak nyugdíjalapúi átszolgáltatott. — Ez alapon kell tovább építeni s ha az egyetemes egyház az eddigi 12 év mulasztását-pótolni hajlandó, megvagyok győződve, hogy a tanári kar jövőjét e téren is biztusítani képes. — Lelkeä örömmel hallottunk annak idején, mikor arról volt szó, hogy a theol. tanárok is az állami tanárok nyugdíjintézetébe vétessenek fel, Radó Kálmán v. b, t. t. kerületi felü-