Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Szerepcsere (Hurtay György)

227 kutatni, mi az oka a nazarenismusnak, nincs-e benne az igazság- eszméjének egy lobbanata s ha igen nem-e legjobb volna azt mutatni meg a világnak, példákkal fényesen illusztrálva, hogy az az igazság, mely ott csak egy lobbanás, talán csak bolygó fény, nálunk állandóan ragyog. Például, ha a nazarenus nem hazudik, ha szavában rendületlenül meg lehet bizni, más keresztény ember adott szava pedig nem biztos záloga a csalódhatlanságnak, nem természetes-e, hogy a ki igaz emberek után áhitozik, inkább a nazarénusok tábora felé tart, több reménynyel fordul oda, mint mi hozzánk ? És ott van végre a socialismus. Azt mondják a megélhetés lehetetlensége, a nyomor okozza ez elégedetlenséget. Lehet, sőt több, mint valószínű, hogy ez is. De az is bizonyos, hogy e sárkányt fizetés javitással, jövedelem emeléssel legyőzni lehetetlen. Nincs a világon oly elégedetlenség, melyet anyagi javakkal megnyugtatni lehetne. Csak a keresztény eszmék, melyek szerint a boldogság nem anyagi javakban, kényelemben és élvekben, hanem a lelkiismeret nyugalmában rejlik, hogy a ki kötelességeinek megfelel, Istenével, az egész világrenddel s önmagával kibékülten él, ki a gyöngét nem zsarolja, de gyámolítja, felebarátja jogait tiszteli, az minden körülmények közt, nyomorban és szenvedések közt is boldog lehet, hogy ezt a boldogságot, ezt a megelégedést keresni és megtalálni — mert a ki zörget, annak megnyittatik — ez az ember legelső kötelessége; mondom, egyedül csak az eszmék lesznek képesek a socialismus elkeseredett, vérszomjas, kegyeletet nem ismerő vad hatalmait megszeliditeni, bilincsekbe verni s társadalmunk harmonikus nyugalmát helyreállítani. Ez a hivatása a keresztény vallásnak, de főkép a protestáns egyházaknak, melyek az eszméket legalább elméletben s hajdan ugyan gyakorlatban is, legtisztább kifejezésre juttatták. Ehez azonban elkeriilhetlenül szükséges, hogy a protestáns ember a becsületességnek, munkásságnak (vagyonszerzés terét sem zárva ki) emberszeretetnek, egyszóval az isteni törvények szerint való életnek és boldogságnak oly szikláu épült temploma legyen, mely a század korcs eszméinek zivatarai, valamint a régi ellenség erőszakoskodásai s ármánykodásai közt nemcsak rendületlenül álljon, de egyszersmind áldásos meleget áraszszon szét mindenfelé az emberiség paradicsomkertjének felvirágoztatására. Ha ezt a czélt képesek leszünk elérni és ehez nincs szükség a törvények oltalmára, ehez nem kell pénz, nem kell hatalom, egy erő, egy hatalom kell csak hozzá, mit gazdag és szegény, ur és szolga, a hatalmas és az alárendelt egyaránt megszerezhet : h i t, mondom ha papjaink hitteljes buzgalma azt eredményezi, hogy az ő testületük megelégedettség és boldog nyugalom otthona lesz és hogy a prot. egyház a becsületesség és jó erkölcsök hazája leend; ha a protestáns sem mint munkás, sem mint munkaadó felebarátjával szeretetlenül nem bánik, ne féljünk, hogy a protestáns egyház számban kevesedni fog, hogy az ólálkodó farkasok elragadják bárányainkat. Miként a tenger hullámai közt élő gyengébb szervezetek, melyek azok áramlatainak ellenállani nem képesek, ösztönszerűen tapadnak a nyugalom elvét képviselő szikla [falaihoz; ugy tömörülnek az egyesek a protestáns egyházhoz, ha ez is béke, nyugalom, megelégedés világfentartó eszméit, Isten országát valósítja meg, önkénytelenül, legyőzhetlen, természetszerű vonzalommal. Sass János. • G <X> O » Szerep csere, A kinek szeme van a látásra, és füle a hallásra, az sok visszás dolgot láthat és hallhat a mai felfordult világban. Nem tudom, más hogyan van vele, de én visszás dolognak tartom, hogy amíg az ev. egyház felesleges buzgalmat fejt ki a magyar nyelv érdekében ; addig a felvidéki magyar közművelődési egyesület a római kath. egyház szolgálatába szegődik, s ugyancsak forgatja az olvasót. A magyar nyelvnek kétségen kívül előkelő helye és kiváló joga van az evang. egyház beléletében és intézményeiben. Helye van a közgyűlési termekben, az alsó és felsőbb iskolákban, a templomokban és mindenütt. Azt sem lehet joggal kifogásolni, hogy az egyházi jegyzőkönyvek, anyakönyvek magyar nyelven vezettetnek, habár itt az országos törvény az anyanyelv jogát korlátozni nem kívánja. Az meg épen természetes, hogy az ország nyelve, fel és le az egész vonalon hivatalos nyelvnek ki van mondva és elismerve. Ha mi itt meg tudnánk állani, de sok bajtól és súrlódástól megkimélnők magunkat és egyházunkat! Hanem hát sokan vannak, a kik nem akarnak lassan menni, hogy tovább érjenek, hanem rohannak és — nem haladnak. A felesleges igyekezet, mindég kárára van annak az ügynek, a melynek szolgálatába szegődött, igen sokszor vesztét is okozza. Azért adjuk meg a magyar nyelvnek, a mi a magyar nyelvé, és hagyjuk meg az anyanyelvnek, a mi az anyanyelvé. A magyar nyelvnek előkelő helye van a mi egyházunkban, de a legelső hely mindig az anyanyelvé maradjon. Ez oly vívmánya a reformatiónak, a melyet ha elejtünk, ott vagyunk, a hol a róm. katholikus az egy nyelv kultusánál, s híveink a futkározó atyafiak hálójába kerülnek. A mint elitélem és kárhoztatom a nyelvi és nemzetiségi vitákat és versengéseket az egyházon belől ; ép ugy jogosnak tartok minden küzdelmet a társadalmi és politikai téren, és magam is részt veszek benne. Tagja vagyok a felvidéki magyar közművelődési egyesületnek s pénzemmel és tehetségemmel a magyar nyelv és a magyar közművelődés terjesztésén munkálkodom. De hát ugy látszik, mindenki szivesebben seper a szomszéd mint a saját háza előtt.