Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Zsinati törvények életbeléptetése Dunántúl

204 Ily széles munkakört azonban a fentebb olvasható egyházkerületi határozat, a kiküldött bizottságnak nem látszik kijelelni. És igy kérdés támadt, mely máig eldöntetlen, váljon a bizottság munkálatába felveheti-e javaslatul a lelkészi teendőkre s lelkipásztorkodás gyakorlására vonatkozó utasításokat. A dunántuli egyházi rendszernek ezen része tehát függőben maradt — további intézkedésig; de az erre vonatkozó javaslat is egyik bizottsági tag által kidolgozva készen van. Az egyházkerület által kiküldött bizottság f. é. febr. 21. Sopronban tartott gyűlésében két albizottságra oszlott. Az egyik albizottsághoz utaltatott az egy

7házi alkotmányra vonatkozó szabályrendeleteknek (Zs. t. 1 —143 §§.), másikhoz az iskolai s pénzügyre, a háztartásra és a törvénykezésre vonatkozó szabályrendeleteknek kidolgozása. Az első helyen említett albizottság immár két izben ülésezett, és elkészítette a következő javaslatokat: 1) a lelkészválasztás, 2) néptanítók kiküldése a kerületi gyűlésié, 3) az ev. ref. egyházzal a testvéri viszony fentartása (Zs. t. 4 §.), 4) az államhatalom segélyének és eljárásának igénybevétele (Zs. t. 6 — 8 §§.), 5) az egyházkerület szervezeti szabályzata 6) az egyházközség szervezeti szabályzata, 7) eljárás az anyásitásnál, affiliálás s exfiliálásnál, 8) a tanító választásról készen van, és albizottsági tárgyalásra vár az egyházmegye szervezeti szabályzata. A második helyen említett albizottságnak előadójává Poszvék választatott meg, a ki mint tanár, mint fotanodai igazgató, mint egyházkerületi számvevő roppantul el lévén foglalva, munkáját csak a „szünidőben" kezdheti meg. Biztosra vehető azonban, hogy a „szünidőben" el is végezendi. És valószínű, hogy az összbizottság még az egyházkerületi közgyűlés előtt véglegesen megállapítja javaslatait, kivévén a missiói körökre vonatkozó megállapodásokat, melyek hosszabb előkészítést igényelnek. Hiszem, hogy az egyházkerületi közgyűlés a bemutatandó javaslatok sokszorosítását fogja elrendelni és hozzászólás végett az egyházmegyékhez, egyházközségekhez leküldeni. Mert kétségtelen joga volna ugyan az egyházkerületi közgyűlésnek a bizottsági javaslatot azonnal is tárgyalni, ez tán kényelmesebb is volna, de ellenkeznék az egyházkerületben addig követett szokással és a végrehajtásnál szülne kényelmetlenséget. Mert f gyházközségeink és egyházhiveink meghajolnak ugyan a felsőbb egyházi hatóságok és testületek határozatai előtt; de — és ez egyházunk szempontjából nagyon fontos — legnagyobb közmegnyugvással azon határozatok találkoznak, melyekben minthogy a legszélesebb körökben alkotmányosan hozzászólhatott, minél többen leikökből lelkezett saját édes magzatukat ismerik fel és szerettek meg. A mi az albizottságnak már készen levő javaslatait, és ezeknek alapul szolgáló elveket illeti, azt lehet mondani, hogy a bizottság, miként az Írástudó, ki a mennyeknek országára megtaniitatott, előhoz ót és ujat: megtartotta az egyházi rendszerből mindazt, a mi jónak, czélszerűnek bizonyult, és bővítette, módosította azzal, a mit a zsinati törvények igényeltek. A szives olvasó a javaslatokban sok-sok szakaszszal fog találkozni, mely a régi rendszernek szószerinti másolata. Az egyházkerületre, egyházmegyére, egyházközségre vonatkozó szabályzat beosztása imez : A) A közgyűlés (tanácskozási ügyrend), B) Az elnökség (hatásköre, jogai, kötelességei), C) A bizottságok (szervezete, hatásköre), D) A közgyűlés által választott tisztviselők (teendői, jogai, esküje). Megemlítendő, hogy a bizottságok, tisztviselőkre vonatkozó szakaszok közül kihagyatott mind az, a mi az iskolai s a pénzügyre vonatkozik, mert enuek szabályozása a másik albizottság dolga. És a munkálat tulajdonképen csak akkor lesz teljes, ha mind két albizottságnak javaslatai elkészültek majd, és az összbizottság által összeegyeztetvén, egész egészbe öntettek. Áttérve a kész javaslatok többi czimeire, az egyházkerület, egyházmegye, egyházközség szervezeti szabályzatán kivül a lelkészválasztásról, a tanitóválasztásról, a néptanitók küldéséről a kerületi gyűlésre, — mindezekről szóló szabályzatok elkészítését a zsinati törvények rendelik el (sőt még több szabályrendeletét is, mely azonban a másik albizottság munkakörébe tartozik); ellenben az ev. ref. egyházzal a testvéri viszony fentartására, az állani hatalom segélyének és eljárásának igénybevételére, az anyásitásnál, affiliálásnál és exfiliálásnál követendő eljárásra irányuló utasitások elkészítését az albizottság tartotta szükségesnek. Dunántúl az ág. hitv. ev. és lielv. hitv. egyházhivek vegyest laknak egymás mellett, sokszorosan érintkeznek egymással és az egyik ev. egyház hivei igénybe veszik a másik ev. egyház szolgálatát. Hégen szükségét látta a dunántuli két evang. egyházkerület ezen viszonyt szabályzattal rendezni az atyafiságos szeretet szellemében. Igy sziilemlett meg a nagygeresdi egyesség. E szerződés ugyan még mindig hatályban és érvényben van (a mennyiben t. i. ujabb országos törvény, mely felette áll a szerződésnek, egyes pontjait nem módosította); azonban maga a szerződés sok ujabb egyházközségben nincsen meg, sok régebbi egyházközségben a levéltár porlepte iratai közt rejtőzik. Azért püspökünk jónak látta azt a prot. egyházi s iskolai lapban lenyomatni, de ez is már nagyon régen volt ! — Hozzájárul mind eliez, hogy mind két ev. egyház által egyetértéssel szabályzandónak ismervén el a gyenge anya és leányegyházakban, valamint a szórványokban lakó egyliázhivek egyházias életének egyesült erővel való biztosítását, mindenik zsinat a maga egyháza egyetemes konventjét utasította, hogy az ily viszonyok közt élő egyház híveket igyekezzenek a nagykéri és geresdi szerződések figyelembe vételével közös egyházzá egyesíteni vagy jogositva legyen az egyházi funktiókat szükség esetén akármelyik prot. lelkész végezni (az ev. ref. egyház egyetemes konvent jk. 1893. 65. pont). Ennek kifolyásakép az ev. ref. egyház mult évi egyetemes konventje a zsinat határozatát és utasítását az egyes egyházkerületek figyelmébe