Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyet. rendkívüli gyűlés

173 már, hogy mit válaszolt nekem az e becses lapok 92-ik évfolyamának 414. lapján „Theologiai akadémiánk kibővítése" czim alatt megjelent czikkemre s azért most én kérdezem tőle: hiszi-e, hogy az ily „folytonos személy változások s a kezdő fiatal emberek paedagogiai kísérletezése (mert hisz itt is gyakorlat tesz mesterré)/' — előnyére válnék a nevelés és oktatás ügyének? S vájjon nekünk melyiket kell fontosabbnak tartanunk, melyik téren kell inkább óvakodnunk az ily kisérletezés veszélyétől : a vallási vagy a világi oktatás terén? — — — Ismétlem tehát, a mit az említett czikkemben mondtam: ha jó protestáns érzelmű tanárokat akarunk alkalmazni középiskoláinkban, akkor theologiáinkat egyesítve a fővárosba, az egyetem mellé kell áthelyeznünk, hogy theologusainknak alkalmat nyújthassunk philosophiai tárgyak hallgatására. Igaz, hogy theologusainknak jogukban áll, tanulmányaiknak befejezte után, az egyetem philosophiai facultására beiratkozni. De mit mutat az eredmény ? Azt, hogy erre nagyon kevesen szánják el magukat s ezek is többnyire azért, mert a lelkészi pályán nem kedvezett nekik a szerencse. Mig ellenben, ha az egyetem szomszédságukban lett volna, midőn theologiai tanulmányaikat végezték, nem hiszem, hogy legalább a látogatás kötelezettségének eleget ne tettek volna s most ha tanári állás kínálkoznék nekik, csak a vizsgákat kellene letenniök. Ismerek volt theologustársaim közül nem egyet, ki a tanári oklevél megszerzésén fáradozik ; pedig ha idejében lelkészi álláshoz jutott volna, soha sem jutott volna eszébe e czélból egy lépést is tenni 5 mig másrészt, ha theologiai tanulmányait egyetemi városban végezte volna, már rég kezében volna a tanári oklevél. Magam is gondoltam hasonlóra, midőn a theologiai vizsgákat letettem ; de törekvésem meghiusult ezer akadály miatt. Hogy az a bpesti theologus hány év alatt szerzi meg mindkét oklevelet, azt bizzuk az ő szorgalmára és képességére. Hogy az órák az egyetemen és theologián kombinálhatók-e úgy, hogy egyiket a másikért ne kelljen elmulasztani? Azt hiszem igen. Tudtommal a bpesti ref. theologusok közül többen hallgatnak philosophiai tárgyat az egyetemen. Arra törekedjünk tehát a protestáns tanárképzés érdekében, hogy legyen a fővárosban theologiánk. S azt hiszem, hogy az az egy fővárosi theologia elég is volna az egész magyarországi ev. egyháznak. Minimus. liirlil. Rendkívüli egyetemes gyűlés II. napja Május 24. (Folytatás.) — Az előbbeni napon tartott közgyűlést befejező sajnálatos s evangyéüomi egyházunk körében semmivel sem menthető esemény következtében annak hirtelen történt feloszlatása miatt: az Újhelyi Attila ügyében szükséges határozat hozatala is elmaradt. A különben is izgatott hangulatot fokozta tehát még a mult napról a jelen napra átnyúlt ügy, melyben a közgyűlés úgy határozott, hogy az egyet, felügyelő urnák ez ügyben követett eljárása helyeslő tudomásul vétetik s neki az ügyiratok további, az egyházalkotmányban előirt intézkedések megtétele végett kiadatnak. Evangyéliomi egyházunk három középiskolája államsegélyért való folyamodásának elintézése kerül napirendre. Az i g 1 ó i főgymnasium szerződési engedélyt szükségelt, a budapesti, megkötendő szerződésének pontozatait mutatta be, melyeket jóváhagyatni óhajtott, a soproni pedig már a teljesen megkötött szerződést jóváhagyó tudomásvétel végett nyújtja be. Miután mind a három középiskolánk a segélyt nélkülözhetlen szükségesnek mutatta ki, szerződéseikben biztosítva látta a közgyűlés ugy az intézetek felekezeti jellegét, mint az önkormányzati jogokat : kérelmökhöz képest ügyeik elintéztettek. Csecsetka Sámuel, mint az egyetemes törvényszéknek még a mult évben megválasztott, de a közgyűlésben most először megjelent bírája, letette a törvény által előirt esküt. Most tehát másodnapon, annyi izgalom után tárgyalás alá vétetett a rendkívüli egyetemes közgyűlés összehivatásának főtárgyát képező, higgadtságot és tárgyilagos elintézést követelő ügy: — a kerületek arányosítása. Az egyetemes bizottságnak e tárgyban alkotott s közkézen forgó javaslata felolvasottnak vétetett, mire az egyes, e tárgyban tartott kerületi gyűlések határozatai olvastattak fel, melyek lényegükben a következők : A dunáninneni egyházkerü'et, minthogy az arányosítást szükségtelennek, jelen, az egyházra nézve oly nyomasztó időben kárt hozónak, egyházunk beléletét alapjából fölzavarónak és csupán politikai indító okokból származónak tekinti: elvben elveti, s kivált az egyet, bizottság törvényjavaslata s annak kivitele ellen óvást emel olyformán, hogy ha netalán a felsőbb egyházi hatóság e javaslatot áterőszakolni akarná, magára nézve levonja a legszélsőbb határig menő következtetéseket. A dunántuli ker. az egyetemes bizottság törvényjavaslatát nem tartja sem az arányosítás szükségleteire nézve, sem az egyenlő jog és teher elosztás igényeit véve, sem az egyház békéje és egysége megóvására kielégítőnek, s kívánja, hogy a javaslat adassék vissza ugyanazon bizottságnak, hogy százados viszonyaink tekintetbe vételével javaslatát dolgozza át újra ugy, hogy az uj beosztás a hitbuzgó élet emelését, az egyetértést és békességet az egyházban, és a jó szellemet biztosítsa. A bányai ker. az egyetemes bizottság javaslatát mellőzi. Maga uj beosztást javasol, nevezetesen, hogy a dunántuli és tiszai kerületek megmaradnának jelenlegi állapotukban, a jelenlegi dunáninneni ker.-hez csatoltatnának a bányai kerületből: Bars, Hont, Nógrád és zólyomi esperességek s a többi alkatrészei a bányai ker.-nek alkotnák az uj, még elnevezendő kerületet. Egyúttal e kerület figyelmezteti az egyet, gyűlést azon körülményre, hogy a selmeczi kerületi intézet, melynek föntartása és gondozása eddig a bányai kerületet terhelte, miután ennek kebeléből kiválik, a kötelezettség sem maradhat többé a bányai kerület vállain.