Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - A bánsági esperesség

A tiszai ker. az egyetemes bizottság javaslatát elfogadja ugyan, de ha az egyetemes gyűlés többsége más javaslatok mellett csoportosulna: küldötteinek teljes sza­badságot enged meggyőződésök szerint eljárni. A kerületi javaslatok felolvasása után megindult a vita, s kivált a dunáninneni kerület képviselői egyházjogi­pénzügyi és közigazgatási okokból sőt a dogmatikai ellen­tétek kiemelésével is a kerületek uj beosztásának elve ellen nyilatkoznak, mig végül az egyetemes gyűlés dr. Győry Elek főjegyzőnek szavazással következő indítványát, fogadta el: „Az egyetemes gyűlés a bizottság javaslatát, a melyre nézve a zsinati törvény 108. §-a értelmében az egyházkerületek már meghallgattattak, ugyanazon törvény értelmében a zsinat elé terjeszti, azzal a nyilatkozattal, hogy a közigazgatás menete, a teherviselés egyenletesebb megosz­lása s egyházunkban az összetartozás érzetének erősítése érdekében az egyházkerületek arányosítását szükséges­nek tartja. Azonban arra való tekintettel, hogy e tárgy­ban az egyház törvényhozó testülete lesz hivatva határoz­ni, a javaslat részleteibe nem bocsátkozik, s a bizottság ja­vaslatával együtt a zsinat elé terjeszti egyszersmind az egyházkerületeknek a bizottsági javaslatra vonatkozó nyi­latkozatait." Jövőre az államsegélynek az egyetem részéről törté­nendő felosztására kivánt indítvány megtételére egy bizott­ság neveztetett ki br. Prónay Dezső egyet, felügyelő úr elnöklete alatt a következő tagokból : A négy kerület elnökségei = 8-an ; ezeken kivül : Poszvék Sándor, Dr. Schreiner Károly, Beniczky Kálmán, Trsztyénszky Ferencz, Grlauf Pál, Szentiványi Árpád, Török József, Podmaniczky Géza báró. Ugyanezen bizottsághoz tétetett át az állami törvényhozás részéről egyházunk javára megszavazandó összegek jövő felhasználására vonatkozó javaslatok elkészí­tésének feladata is. Miután a zsinat megtartására nézve a zsinati rendes, esetleg alelnökség megkeresendőnek mondatott ki, hogy a zsinatot június 7-e körüli határidőre egybehívni szívesked­jék, a gyűlés berekesztetett. A bánsági ág. hitv. ev. esperesség május hó 16 és 17-én Temesvárott tartotta közgyűlését. Első napon a gyámintézet ülésezett, istentisztelettel megelőzve, melyet J esz en s zk y Ignácz nagy-kikindai lelkésztestvérünk végzett, nagyhatású kitűnő egyházi szó­noklattal s urvacsoraosztással. Ugyancsak az első napon értekezlet tartatott a közgyűlés tárgyainak előleges meg­megbeszélése s a közgyűlésre való kellő előkészítése végett. Másnap a közgyűlést a gondosan összeállított főesperesi évi jelentés nyitotta meg, mire ennek fonalán mindenekelőtt a Kossuth Lajos, hazánk legnagyobb fia halhatlan érdemei s lesújtó halála feletti részvét jegyzőkönyvi megörökítése következett. A közgyűlés napirendre tűzött egyik főbb tárgyául az egyházkerületek ujabb beosztása került szőnyegre, me­lyet a közgyűlés elodázhatlanul szükségesnek tart oly ki­jelentéssel, hogy a kerület- s lélekszámarány s a duaán­inneni kerületben a hazafias elem többségének létrehozása a lehetőséghez képest ne sok esperesség felbolygatásával, ki- s bekebelezésével s igy lehetőleg kevés complícatio­val eszközöltessék. Tárgyalva lett az egyházkerület ügy­rendje s tisztviselőire vonatkozó szabályzata iránt elkészí­tett bizottsági javaslat, mely kevés módosítással elfogad­tatott. Kiegyenlítésre várt a temes-buttyini tót és német­ajkú híveknek az egyház körében sajnálatos mérvű egymás közötti visszálya, minek békés megoldása azonban nem sikerült, következőleg a törvény szigorának alkalma­zását fogja vonni maga után. A szokott folyó ügyek rendszerint való sima modor­ban végbement letárgyalásával, miután még kitűzve lett a jövő esp. gyűlés helye, mire nézve egyhangúlag Pancsova mellett történt megállapodás az ottani egyház szives meg­hívása folytán, — a közgyűlés végére az esp. tisztujitás megejtése maradt. Felolvastatott az esp. elnökségre az egy­házaktól beérkezett s bizottságilag felbontott szavazatok eredményéről szóló jelentés, mely szerint az összes 25 egy­ház szavazatával főe-peresül az e minőségben 21 éve ál­dásosán működő ntiszt. K ram ár Béla, az egyházak kitün­tető közbizalmának iránta ez úttal is ismétlődött fényes megnyilatkozásával újból egyhangúlag választatott meg s szinte ily szerencsés egyhangú választás ütött ki az esp. felügyelői állásra mélt. báró Ambrózy Béla nagybirto­kos, országgyűlési képviselő személyében, ki egyházmegyénk bölcs kormányzásában 24 éve vesz tevékeny részt. Egy­házmegyénk e szerencsés választása fölött érzett legbensőbb örömünk közepette méltán raegujuinak emlékünkben espe­rességi elnökségünk hervadhatlan érdemei, egyház-iskolai ügyünknek — mindenha, éde3 magyar hazánk igaz javát is hathatósan munkáló — kitűnő vezetése körül s emez érdemeik elismerésének kifolyása s nem egyébnek műve, hogy e tisztes állásokra gyülekezeteink ragaszkodó, tör­hetlen bizalma őket hivta el újra. Kiváló momentuma volt a közgyűlésnek, hogy — mintha csak az első pünkösd szelleme szállta volna meg — az esp. elnökségen kivül a többi esp. tisztviselő is mind egyhangúlag lett megválasztva s mindnyája a régi maradt, egynek, Matheidesz Károly esp. pénztárosnak kivételével, kinek e 12 év óta viselt tisztség további megtartását kö­rülményei nem engedvén, attól való megválása iránt hatá­rozott s visszavonhbtlan kijelentést tett. Utódja a pénztá­rosságban Bohus Károly franczfeldi lelkész lett. Visszalé­pési erős szándékban volt kitűnő tollú főjegyzőnk, ntiszt. Ker­núch Adolf is a főjegyzői tisztségről, melyet 12 éve lelkes buzgalommal, ügyszeretettel mesteriieg tölt b9 ; de szándéka megtört, elnémulnia kellett — a főjegyző visszalépési bár­mily erős szándékánál is eró'sebb, egyhangúlag nyilvánult — marasztalása által a közgyűlésnek. A közgyűlésen nyilvánult lelkes hangulat élénk nyo­mait láttuk a gyűlés végeztével is ennek tagjain, midőn a jól teljesített munka édes tudatával a közebédhez gyűltünk egybe, melyet sikerült szellemes felköszöntők fűszereztek, köztük ntiszt. főesperesünk, — Korniss Géza ügyvéd, — Szmik egyházfelügyelőé, Pántyik János s Schwalm György, Binder Jenő kedvelt költőnké, Scultéty Sándor kiérd, s Kernúch Adolf ez idő szerinti esp. főjegyzőnké, az utóbbi kettő ez úttal is remek elmés ötleteivel gyönyörködtetve a jelenvoltakat. Adja Isten, hogy az egyházmegyénk kormányzatára elhívottak kipróbált bölcs vezetése alatt mindnyájan kitartó, czéltudatos, hitbuzgó, hazafias működésre vállvetve, egyesülten egyházmegyénk s általa közegyházunk s édes hazánk javára

Next

/
Thumbnails
Contents