Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Belföld - Eperjesi collegium
158 negativ (—) villáuláram összecsattanása — gyönyörűséges testvéri csókban, ama fénylő betűk kiséretében „Legyetek egy akarattal". — De ime Szlávia nemtője, ahelyett, hogy megértené az idők szavát, imigyen pengeti lantját: Micsoda tolakodás ez az szellemi csók (törvényjavaslat), hiszen igazi czélom nem a közös egység, hanem a különleges kifelé ható vágyakozás. — Szégyenpír borítja arczomat, hogy érzelmeim patentirozott kiváltságát szentségtelen szándékotokkal csak érinteni is mertétek. — Szégyenlem magam, — mert a csók tüze még most is ég ajkamon. — S ezzel Szlávia nemtője eltűnik az égi hoomályban, — s talán-talán 10 év múlva, — mint a bolygó üstökös, újra találkozik Hunnia nemtőjével. Divisio, Budapest, május hó II-én. (Uj iskola-felavatás.) A budapesti kerepesi-uti ágostai hitv. evang. egyházközség a temploma körül épülő nagy bérházak vállalkozójától szerződése szerint teikén, a templom megett kétemeletes új iskolaépületet nyert, melyet az egyházközség lelkésze, Bachát Dániel főesperes, az egyház felügyelője, gondnoka, presbyteriuma és hivei, valamint az iskolai növendékek jelenlétében rendeltetésének nyilvánosan átadta, illetőleg Istennek igéjével és imával f. é. május hó 6-án d. e. 11 órakor felavatta. Az uj iskola-épületben vannak földszint és az első emeleten a tantermek, templomszolga lakása, iskolai iroda és ékes közgyűlési terem elhelyezve egy segédlelkészi szobával ; a második emeleten van a rendes tanító és iskolaszolga lakása. Az iskolai növendékek iskolaavatási alkalomszerű ének 2 versének harmónium kísérete melletti eléneklése után, melyet Izák Lajos tanító, virtuóz orgonista és énektanító vezetett, a fennevezett főesperes beszédet tartott Királyok 1. könyve VIII. része 28. és 29. versei alapján, melyben megemlékezett a régi iskola sorsáról, a mint először nem volt annak állandó helye, bérházakban volt elhelyezve, a kerepesi-nton létezett iskola nagy akadályok mellett épült fel s puszta falai másfél évig meredtek ég felé, a míg ismét hozzáfoghatott az egyházközség kiépítéséhez. A zajos kerepesi-ut mentén nem volt szerencsésen elhelyezve. A mostani uj iskolaépület benn a templom udvarán csendes helyen lesz s inkább felelhet meg feladatának, mint a régi. Hangsúlyozta a keresztyén evangyéliomi oktatást és nevelést. Majd imádkozott buzgón a gyülekezettel az egyházért, hazáért, koronás királyért, hatóságok, kivált a fővárosi hatóság és elöljáróságért stb. Megható volt verses imája, melyet az iskolás gyermekekkel mondott, A felavatási cselekmény befejezése után a vállalkozóhoz magyar s az építészhez (német evang. férfiúhoz) német nyelvű beszédet intézett. A vállalkozóhoz intézett magyar beszédének lényege emez volt: Nagyságos Vállalkozó Űr! Felavattam e házat, felavattam az Isten igéjével és imádsággal, mert hiszen e ház az ő háza, mint a kicsinyek temploma. Felavattam azt az Úr azon igéjével és azon imádsággal, a mely az otestamentom I. Királyok könyvének VIII-ik része 28. és 29-ik versében foglaltatik; a mely bölcs Salamon király által az általa épített fényes jeruzsálemi templom felszentelésének alkalmával mondatott s így hangzik : „Tekints a te szolgádnak imádságára és könyörgésére, óh Uram, én Istenem! meghallgatván az imádságot, melylyel imádkozik a te szolgád e helyen. Hogy a te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal . . Midőn e házat felavatjuk, megemlékezünk arról is, a ki azt létesítette s kérjük a Mindenhatót, hogy az ő örökké éber szemei nézzenek az ő házára, az Ön házára, házaira is éjjel és nappal. Mert fényes, szép és kényelmes lehet az a ház, a melynek kupoláit a nap sugarai beragyogják, a melyet a villám és légszesz lángjai megvilágítanak; de valóban boldog csak az a ház lehet, a mely felett az Ur szent orczájának fénye ragyog, melynek termeit és szobáit az Ur kegyelmének sugarai megvilágítják. Az Úr kegyelme és áldása nyugodjék Nagyságod házán is s tegye azt a boldogság szinterévé és megelégedés hajlékává. Fogadja hálás köszönetünket ez ünnepélyes alkalommal azon valóban nemes fáradozásáért, a melylyel az Úr kicsinyeinek e házát s a közgyűlések e termét felépíteni és berendezni törekedett; azon nagylelkű adományáért, a melylyel iskolánk könyvtárát Jókai összes műveinek jubiláns kiadására való előfizetésével és száz kötetnyi magyar remekírók és ifjúsági iratokkal gazdagította. Az Úr keze irja be és jegyezze fel e nemes tettét a maga könyvébe s jutalmazza meg azt gazdagon az ő kifogyhatatlan irgalma szerint." Jelenvaló. Az eperjesi kollégium. (Folyt.) Az egyházpolitikai törvényjavaslatok a fentebb emiitett belső ellenségeinkkel karöltve ez egynáziatian szellem terjedésének — mely még ma sporadice lép fel — termékeny talajt fognak szolgáltatni. — Ez ellen könnyen védekezhetnénk, ha volnának hatalmas központjaink, melyek nevelnének nekünk vallásos intelligencziát, ébren tartanák a vallásos öntudatot s hatással volnának a lutheránizmusnak fejlődésére. De hallott e még valaki csak egy várost is említeni ev. ember szájából azzal a büszkeséggel, a hogy a kálvinista emliti Debreczent, Patakot. — A felvidéken már-már e várost hiába keressük, e század folyamán óriásit hanyatlott annak lutheránizmusa. Avagy feltaláljuk-e az Alföldön ? Vannak itt hatalmas gyülekezeteink s igy Csabát is nevezgetik lutheránus Romának; de — ezt, mondanom sem kell, — még most nem tekinthetjük szellemi központnak. — Mindazonáltal ha nincs is Debreczenünk, mégis vannak egyes központjaink, melyek legalább egy vidék egyházias szellemének ébrentartására jótékony hatással vannak. — Ilyeneknek tekintem én Sopront, Pozsonyt és Eperjest. Sopron a dunántúli kerület természetes központja. Pozsony — habár saját kerületében bizonyos okoknál fogra izoláltan áll, virágzó minta gyülekezetével, sajtójával, lyceumával s theol. akadémiájával — nemes missiót végez még a legtávolabbi vidékeken is. — Ugyanez a jelentősége Eperjesnek kollégiumával. — De mig ez előbbiek jövője, felvirágzása több oknál fogva biztosítva van, addig Eperjes, illetve a kollégium az ellenszenv s megtámadtatások tárgya. — Pedig Eperjes nagy missiót teljesített a múltban s teljesíti a jelenben. — A reformáczió idejében azon első sz. kir. városok közé tartozott, melyek siettek Luther tanait magukéivá tenni s hosszú ideig Bártfával együtt a felvidék lutheránizmusának hatalmas gyupontja s védbástyája volt. — Majd az ellenreformáczió idejében ellenségeink zaklatásainak czéltáblájává lőn. Már akkor felismerték ők, mily fontos pozicziót nyernek meg,