Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Eperjesi collegium

159 ha Eperjest katholízálják. —' Itt ütötte fel Carafía hadi­szállását, itt a kollégium előtt levő téren hurczoltatott vérpadra a felvidék nemessége, az ev. egyház virága. — De bármily megpróbáltatásoknak volt is Eperjes kitéve, megállott rendületlenül. — A fenyegetett főiskola megvé­désére Felsőmagyarország rendei mindent elkövettek, mig végre hosszas küzdelem után II. József idejében azt ! ismét visszaszerezhették. De ellenségeink ma is jobban tudják, micsoda Eperjes reánk nézve, mint jó magunk. Egy nagy vidék intelligencziája, nemessége felekezeti különbség nélkül szá­zadokon keresztül Eperjesen nyerte kiképeztetését. A mi­nek természetes következménye lőn, hogy az intézet s ezzel együtt a protestantizmus iránti rokonszenv róm. katholikus körökben is folyvást ébren tartatott, s innen az a csodálatos körülmény, hogy a kollégium pátronusai között a legújabb a legújabb időkig nemcsak az ev. Bánók, Keczerek, Dessew­ffyek, Tahyak stb. szerepeltek, hanem a róm. kath. Szinnyeyek, Berzeviczyek stb. is. Nem lephet meg tehát bennünket az, hogy a róm. kath. klérus mindenáron kol­légiumunk megsemmisítésére vagy legalább is izolálására törekszik. Persze ma ők modern fegyverekkel harczolnak­— Volt és van nekünk Eperejesen egy jeles leányiskolánk is. A vidék birtokos családai, miként a kollégiumba fiaikat, ugy ide leányaikat felekezeti különbség nélkül örömmel küldötték. Ez ellen intézték tehát a pápisták első támadá­saikat. — A kassai püspök fejedelmi bőkezűsége lehetővé tette az eperjesi „Stefánia" nőnevelő intézet létesítését, hol apáczák tanítanak. Az eredmény el nem maradt. Most megfordítva áll a dolog, prot. leányok járnak róm. kath. intézetbe. Ugyancsak Eperjesen nyilt meg a kir. kath. főgymnasium, hogy azt a missiót teljesítse, a mit az apáczaintézet oly sikerrel gyakorol. Van hatalmas palotája s szervezett, jeles tanári kara s egy fanatikus szerzetes-vallás tanára, ki minden iránt, a mi protestáns gyűlöletet olt a fiatalságba. íme a kollégium története bi­zonyítja, hogy az iskolák a mi védőbástyáink, melyek, ha megsemmisülnek, az egyház is elveszett. — Sa kollégium még ily támadások közepette is fényesen oldja meg felada­tát; — gymnasiumát ma is felkeresik felekezeti különbség nélkül közel s távolabb vidékekről. Kétségtelen tény azon­ban az, hogy a kollégium ezen nagy hatása azonnal meg­szűnnék, ha megfosztatnék többi intézeteitől. — Ez a kollégium mint ev. főiskola imponnál s kelt rokonszenvet, gyakorol vonzó erőt s teljesít missiót e vidéken. S ez intézetek közül kiváltképen a jogakadémia az, mely a prot. szellem leghivatottabb terjesztője. — Fényes múltja bizonyítja ezt nekünk a leg­jobban. — Ma szereplő vezérférfiaink Péchy Tamás,, Radó Kálmán, a Bánók, Tahyak, Dessewfïyek, Szirmayaktól kezdve számos felügyelőnk, buzgó tagjaink ez akadémián szívták magukba a prot. szellemet és egyházszeretetet. — S ne mondja azt nekem senki, hogy a jogakadémia, mint szak­iskola, a felekezetnek semmi szolgálatot sem tehet. — Ha igaz ez állítás, ugy le kell vonnunk annak konzekvencziáit is. így gondolkodva, mondhatjuk azt, hogy nincs szükség gymnasiumainkra sem, mert a physika vagy a nyelvek előadásához mi köze sincs a vallásos nevelésnek s helyesen cselekszik az egyház, ha e nyűgtől megszabadulva, csupán a vallástanári állások betöltésére szorítkozik. — De ezt az őrültséget a mai viszonyok között senki sem kívánja. — (Vége következik.) Nyírségi. Nemcsak a hazára és a testvér ev. ref. egyházra borult a gyász e kimagasló és Isten kegyelméből oly hosszú életen át vezérlő egyéniség elnúnytában ; hanem nekünk is, evangélikusoknak, szent kötelességünk együtt sirni a sírókkal. A haza legválságosabb viszonyai között, midőn "hab habra tornyosult, hogy végveszélylyel áraszsza el állami életünket, a jók java között ott állott a megdicsőült férfiú, hogy sziklahűségén s mély bölcseségén megtörjenek az áradat habjai s uj fény derüljön a magyar hazára. Hosszú életének legbensőbb melegével ápolta az ő forrón szeretett evangyéliomi reformált egyházának szem­fényének : a sárospataki kollégiumnak javát. Buzgóságban, kitartásban és áldozatkészségben vezérférfia volt egyháza oly sok jeleseinek, bölcseségével, szelid, előkelően tapinta­tos modorával határtalan tisztelet birtokában föl- és lefelé, soha el nem muló befolyást gyakorolva egyháza és iskolái életének fölvirágoztatására. Mi, habár távolabb állottunk is emelkedett gondol­kozású nemes lelkének hatásától, szintén a szeretet irigy­ségével tekintettük azt az egyházat, melyben Isten Lelke után a tőle ihletett báró Yay Miklós intézte sorsát. Nyugodjanak békében hamvai, dicső emlékezete örök fényben ragyogjon közöttünk ! — A dunáninneni egyházkerületnek közgyűlése. Mint előre is jeleztük, f. május hó 15. és 16, napján megtartotta a dunáninneni egyházkerület közgyűlését főt. és mélt. Bal­tik Frigyes püspök és nagyságos Bobrovniczky László liptómegyei esp. felügyelő elnöklete alatt. Addig ís, mig e gyűlés lefolyásáról teljesen tárgyilagos és rész­letesebb tudósítást hozhatnánk, csak annyit jelzünk, hogy e gyűlés egyike a legviharosabbaknak volt, melyek valaha egyházi testület kebelében lezajlottak. Nemcsak az egye­temes gyűlés bizottságának törvényjavaslata, hanem a ke­rületi kisebbségnek a szerkesztő czikkében foglalt közve­títő indítványa is a legélesebb bírálatnak vettetett alá, és a legszenvedélyesebb határozottsággal utasíttatott visz­sza, mint nem egyházi indokokból származó merénylet a dunáninneni kerület egysége s benne a tót nemzet fön­maradása ellen. A kisebbségből igen sokan hiányoztak ; a többség teljes számban jelent meg s a föld népe is bevo­natott a hallgatóság körébe s szép számmal volt képvi­selve. Kézzel foghatólag lett bebizonyítva, hogy a többség és kisebbség együttmaradása és együttműködése elérte a lehetetlenség határát. A határozatot most nem közölhetjük, mert még nem bírjuk ; pedig annak minden szava oly fon­tos, hogy csak legkisebb megmásítását is megkoczkáztatni nem akarhatjuk. S most a tapasztaltak benyomása alatt egyelőre hallgatunk. — — Esperességi közgyűlések Az árvái esperesség f. hó 7-én Alsó-Kubinban tartotta meg közgyűlését, ugyanaz napon Liptó-Szentmiklóson a liptói esperesség is; a többi egyházmegyék a pünköst előtti héten. Valamennyi­nek főtárgya volt a kerületek arányosításáról szóló tör­vényjavaslat. — Az árvái esperesség nyilatkozatot adott ki, s ezen iratban a törvényjavaslat arányosítását indoko­latlannak, a jelen körülmények között az egyházi életre nézve felette károsnak, önkényesnek s igazságtalannak mondva, azt elveti, és fentartani akarva eddigi, másfél századnál régibb a Dunáninnenhez kötő történelmi kap­csát, egyúttal állást foglal és óvást tesz minden, jelen hovatartozását illető változtatás ellen. Ugyanaz — egyérte­lemben — határozott a többi esperesség is.

Next

/
Thumbnails
Contents