Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Liptói esperességből

157 meg, — a mint előrelátható volt, áttörve a higgadtság korlátait, úgy a hazafias érzületet, valamint a személyi kellő tiszteletet sértő vehemens kifakadásokkal volt fűszerezve. — Két indítvány lett az esperességi gyűlés asztalára letéve. Az egyik, mely a kerület s különösen az esperesség szétosztását perhorreszkálva, a legnagyobb indignáczióval utasítja azt vissza. — A másik teljesen hasonló intenczióval ugyan, mint az előbbeni, mégis azzal a szigorított differencziával, hogy a kiküldendő követek szorosan az indítványhoz alkalmazkodjanak. — Minthogy lényegileg a benyújtott indítványok egyértelműek voltak, — tárgyalás alapjául az első lett elfogadva. — Megkezdődött tehát az elfogadott indítvány indokolása, reprodukálva azt a főbb gondolatokban. Prometheus, úgy mond, lehozta a tüzet az égből — s lángba borította kerületünk s esperességünk nyugalmát, — szétszakítva a százados kapcsokat, a melyek bennünket a kerülethez csatoltak. — Volt-e ez izgalomra szükség, — a melyből nem kértünk, — a melyet nem ohajtottunk. — De hát mihez hasonlítsam össze esperességünk elosztását, ha nem ehhez a kezemhez, a melyet minden ellenállás nélkül nyújtom elleneimnek abból a czélból, hogy levágják azt, — s én erre azt mondjam, — nem érzem, — nem az én kezem az ! — A fölosztás illetve a kerület kikerekítése nem egyeztethető össze sem a geometria, sem az ethnographia törvényeivel, — nem felel meg a közszükségletnek, — végveszélylyel fenyegeti egyházaink létalapját, — szóval, az egész fölosztási javaslat immorális. — Azután elakarják venni tőlünk Torócz megyét, — azt a megyét, a hol érforgásunk ütere központosul. Igenis, itt érezzük mi életerőnk lüktetését s nem az ország fővárosában. — Mi a Vág vizét, — a mely lefelé folyik, — ezt a földet, mely a burgonyát megtermi, szeretjük, — eloszlatni magunkat más akolba, mint az eltévedt bárányokat, nem engedjük, — videant consules nequid ecclesia detrimenti capiat! — A szikrázó lelkesültséggel s lendülettel előadott indokolás Cicero korszakát varázsolta lelki szemeink elé, — csak az a kár, hogy Prometheus éltető tűze nem Budapestre, hanem Turócz-Szentmártonba csapott le. Össze lett hasonlítva egy más indokolás által a kerület kikerekítése az isteni kötelék szántszándékos széttépésével. — A kerület kikerekítési javaslat előkészítő bizottság tagjait vallásukat nem szerető, nem keresztyén, tehát pogányoknak deklarálta. Jelenlevő Grömöri Szentiványi József ő nagysága, hivatkozva egyházszeretetére, azonnal visszautasította közhelyeslés s megbotránkozás között a vádat. Támadó a személyre vonatkozólag a vádat visszavonta. — A harmadik indokolás Isten országáról beszélt, a mely jelenleg erőszakot szenved s ez Isten országának támadói azok, a kik a kerületek kikerekítését akarják. Magyar állameszme ? Van, úgymond, keresztyénség eszméje s ez a fő, nem amaz. — Dicsőíti ama püspöki mondást, mely a kikerekítést 10 év után indítványozta foganatosítani. — Szóval, az indokolás valamennyiéből kivehető a kérdés, — mivel érdemelték ők meg a kerület felosztását? Ez a jutalom azért, hogy bementek a zsinatba? Távolról, sem gondolnak arra, hogy a türelem serlege színig van tele, hogy a dunáninneni magyarérzelmű elnyomott egyházi elem jogos működési kört kiván magának ; — de nem folytatom tovább, — mert köztudomásu, miben részesült csak a legközelebbi, mint kerületi gyűlés alkalmával a dunáninneni magyar kisebbség. — „Habent sua fata libelli." Ezek mellett teljes ártatlan tudattal kérdeni: Mivel érdemelték ők meg a fölosztást, csakugyan: DifFicille est satyram non scribere. — A kisebbség amaz indítványa: Mondassék ki, hogy a túlnyomó többség ellene van a kerület kikerekítésének, a benyújtott indítványok után lévén a kérelem előadva, — zajos fölháborodással — hihetőleg a túlnyomó győzelem tudatában, — el nem fogadtatott s zajos követelések után a névszerinti szavazás kívántatott. — Hadd lássuk úgymond, ki miként vall szint. — A magyar elem gyér száma mellett is kénytelen volt a nyilt szin vallás tüzében a költővel elénekelni: „elhúnytanak legjobbjaink a hosszú harcz alatt." — A kikerekítési törvényjavaslatot heten fogadták el. — Heten vagyunk, uraim, heten! El nem titkolható a magyar elem — tisztelet a kivételeknek — lehet mondani, teljes érdektelensége ez ügy iránt. De talán nem csoda, mert elkedvetlenítő a leszavaztatás biztos tudatával menni a gyűlésre ! Hiszen a mi kicsiben így történik az esperességben — igy végződik az rendesen a kerületen is, váljon a túlnyomó többség közepette nem sóhajt-e a magyar elem Catoral : Ceterum censeo, Carthaginem esse delendam." — Igaz, hogy az esperességi gyűlést megelőzőleg a kisebbség, volt megmeghiva, — de el nem titkolható a fölháborodás a fölött, miszerint a kikerekítési törvényjavaslat — kegyelem jeléül, — csak egyeseknek küldetett meg, s igy a kisebbség az előértekezlet 12-ik órájában tudta meg, miszerint eredetileg létezik egy törvényjavaslat. — Hát hiszen csak kövessük Ausztriát — s legyünk egy gondolattal mindég hátrább ! Föltűnést keltett, hogy az illető javaslat tárgyalása fölülről lefelé, s nem az alsó forumtói fölfelé eszközöltetett. A zsinati törvények értelmében ez utóbbi módozat lett volna foganatosítandó, lévén szó nemcsak a kerületek, de az esperességek felosztásáról is. — Vagy csak a kerületek felosztása értelmében veszik az intéző körök az egész törvényjavaslatot ? Akkor minek tárgyalni a törvényjavaslatot az esperességi gyűlésen. — Nem titkolható továbbá azon „filius ante patrem"-féle inicziálása a fontos ügynek, — mely először a fölosztást kontemplálja s talán-talán azután az elosztandó esperességek igen lényeges financziális vagyoni állapot jogos kérdését. — Talán csak nem contemplálja úgy a dolgot a felsőbbség, — miszerint a tiszai kerülethez csatolandó liptói esperesség a Reischel-alapitvány megszerzett jogélvezetétől üres kézzel elüttessék ? ! Nem hiszem, hogy a felsőbb intéző körök ne lettek volna annak tudatával, hogy a vagyoni rendezés az első, s azután a fölosztás. Lehet, hogy felmerült megütközéseim tévedésen alapulnak, — adja az Ég; mert én hinni akarom, hogy az intéző körök, mielőtt hozzá kezdtek a dologhoz, megfontolták férfiakhoz méltón a dolgokat. Végezetre legyen szabad megjegyeznem, hogy az egyházkerületek javasolt fölosztása magyar érzület hiányával csakugyan föl nem fogható. A magyar érzület elsajátításához, nem kell az a mélységes Pál apostoli tudomány, — csak egy dolog, a mi talán lényegileg főalapja az egész keresztyénségnek, s ez az akarat s ez az akarat sem geometrice, sem ethnographice, hanem hát úgy physikailag fogja megmagyarázni a kikerekitéa igazi fogalmát, mely nem más, mint a positiv (-f-) és