Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Liptói esperességből

156 Más kerületekre e's egyházmegyékre vonatkozó pontjaiban is a szőnyegen forgó javaslat 1. nem szünteti meg a nemzetiségi bajokat, sőt félő, hogy eddig ép területekre is beviszi a pánszlávizmus fertőző anyagát; 2. a földrajzi fekvésre és könnyű közlekedésre sem levén tekintettel az egyházi kormányzást inkább megnehezíti, mint könnyíti; 3. a történelmi fejlődésnek százados kapcsait is kíméletlenül és czéltalanúl szakgatja szét. A kifogásolt törvényjavaslatnak a fehér-komáromi egyházmegyét érintő intézkedéseiben pedig különösen a következő bajok mutatkoznak : 1. A dunántuli és egyébb kerületek között a Duna legtermészetesebb földrajzi határt képezi. S a fehér-komáromi egyházmegye a mellett, hogy őt ez a határ választja el a dunániuneni kerülettől, egyike a legelszórtabb esperességeknek. Csupa diaazpóra és missiói pontok. Ezen elszórtságnak hátrányait úgy a gyülekezetek, mint ezek tisztviselői súlyosan érezik. A kerületi központnak távolabbravitelével pedig ezen ziláltság még nagyobb mérvet öltene. Székes-Fehérvár avagy Yeleg bizony csak hirből ismerné Liptó-Szent-Miklóst vagy Turócz-SzentMártont ezután is. De nemcsak elszórtak, hanem szegények is vagyunk. Az egyházmegye az egy esperes hivatalos útjainak költségeit is alig fedezi, annál kevésbbé küldhet több képviselőt a dunáninneni egyházakba. Már pedig a zsinati törvények szerint egyházkerületi gyűléseken fejenként történvén a szavazás s egyházmegyénk csak egy-két taggal képviseltethetvén magát, az eddigi többséget ott nem ellensúlyozhatja. 2. De bármily nehéz is közlekedésünk a felvidékre, mégis kérdés, hogy egy baj elől, mely a levegőn keresztül terjed, elzárkózliatnánk-e egészen. Most hála Istennek, jól, erősen és tisztán állunk hazafiság dolgában. A mai vezetők alatt bizunk is erőnkben, hogy minden egészségtelen áramlatot gyökerében elfojthatnánk. De mikor ez ellenfél annyira kérkedik az ő hatalmával, ki tudja, hogy lesz később és mi mindent meg nem mozgatnak. Tótnyelvű hiveink némelyikének atyafisága van a felvidéken. Az anyanyelv iránt vallási téren könnyű féltékenységet ébreszteni, a miből egy kis izgatással könnyű, a nemzetiségi gyűlöletet is kifejleszteni. És az izgatás előpóstái nem hiányoznak. Tót nyelvű gyülekezeteinkbe érkeznek amolyan piszkolódó füzetek és lapok még a messze Amerikából is. Egyes postahivatalokban tényleg foglaltak le ilyeneket. Mert hát a terület erre mi felénk nem lenne megvetendő. Egyházmegyénk közvetlen szomszédságában a veszprémi esperességben is három tót ajkú egyház van még : Csernye, Suür, Öskü. Az egyikben lelkészválasztási mozgalmak levén napirenden, nem a közeli jó magyar érzelmű papokat keresik, hanem Tréncsénből, a hegyekről várják az ő üdvösségöket. Már pedig a törvényjavaslatnak azon dicsőségéből, hogy a. pánszláv szellemi közlekedésnek mi szolgáljunk itt összekötő pályaudvaráúl, nem kérünk. 3. S végül a történelmi fejlődés régebbi egyházainkat százados, de az ujabbakat is erős kapcsokkal fűzi Dunántúlnak szellemben és nyelvben egységes, sajátszerű jeleggel és erős vonzerővel biró vidékéhez, melyet másként, mint vérző szívvel elhagyni nem tudnánk s ekkor csak a testvérekért hozott áldozat árán. Nescio qua natale solum dulcedine cunctos Ducit et immemores non sinit esse sui.Egyházunk negyedfél százados történetében a Dunántuli egyházakban az összetartozás érezte mindig hatványozott mértékben nyilatkozott. Visszavonás meg nem bontotta, a különböző nyelveken szólás meg nem zavarta. Dunáutúlnak hagyományait, szokásait, zsinatait, törvényeit és soha háttérbe nem szoritott magyar anyanyelvét valljuk mi a magunkénak ma is. Ide köt bennünket a hála, ide a szeretet. A dunántuli kerület és gyámintézet melengető szárnyai alatt éltek meg és tollasodtak meg ezen két vármegyében az evang. szórványhelyek. Minket csak Dunántúl ért még, Dunántúl ismer és Dunántúl ment meg. Es most elváljunk mi ez édes anyától? Egy magában is békétlen családhoz álljunk mi befogadott, mostoha gyereknek, törvényes fiak közé, kiknek mi nem kellünk, s rossz szemmel néznek reánk? És épen mi menjünk, a kicsinyek és gyengék? Hát miért nem a nagyok és erősek ? Ha küldenek, megyünk. De bizunk a dunántuli kerületnek anyai szeretetében, melyről tudva van, hogy erőtlen, sinylődő gyermekét dajkálja legforróban. Ezekben igyekeztünk ime felsorolni azon okokat, a melyek a fehér-komáromi egyházmegyét arra indították, hogy az egyházkerületek arányosításáról szóló törvényjavaslattal szemben állást foglaljon. S épen ezen indokok alapján tisztelettel folyamodunk főtisztelendő és méltóságos felsőbb egyházi hatóságaink elé, hogy a nevezett javaslatot elejteni, s a fenforgó bajokon czélravezetőbb utakon és módokon méltóztassanak segíteni. Ujolag is kijelentjük, hogy az ekként eszközlendő és óhajtott siker reményével kecsegtető reformokhoz egyetemes egyházunk érdekében a legnagyobb áldozatok árán is készségesen hozzá járulunk. Székes-Fehérvárott, 1894. évi május hó 10 én. Kiváló tisztelettel vagyunk a fehér-komáromi ev. egyházmegye nevében: Hering Lajos, esperes. Hegyeshalmi Fischer Kálmán, egyházmegyei felügyelő. Payr Sándor, egyh. jegyző. s is 11'i i a. Liptói esperességből. A f. é. május 7-kén tartott esperességi rendkívüli gyűlés, a mely az egyházkerületek új kikerekitése s a Trencsénben megtartandó ker. gyűlésre kiküldendő követeinek megválasztása tárgyában tartatott